Nehéz leszokni

Nem a cigarettázók ellen irányul, hanem a nem dohányzók egészségének a védelmét szolgálja az idén márciusban napvilágot látott korlátozó törvény – hangsúlyozták a szakemberek szerdán a dohányzás elleni világnap alkalmából Marosvásárhelyen megtartott tanácskozáson. Bár a megyeszékhelyen 2007-ben rajtolt a Megálljt a dohányzásnak! (Stop fumatului) című, leszokást segítő program, az akadozó finanszírozás miatt csak időnként élhetnek ezzel a lehetőséggel azok, akik szeretnének leszokni. 

A Maros Megyei Klinikai Kórház által a Román Pneumológiai Társaság támogatásával szervezett szimpóziumon dr. Florin Mihălţan professzor, a Román Pneumológiai Társaság elnöke hangsúlyozta: egy, a Román Kardiológiai Társasággal közösen végzett felmérés alapján a dohányzás a hatodik helyet foglalja el a halált okozó megbetegedések sorában, évente több mint negyvenezer romániai lakos halálát okozza. A tüdőrákos esetek kilencven százalékának a hátterében ez áll. Több ember veszti életét a dohányzás káros hatásai miatt, mint közúti balesetben, 2012-ben közel kétmillió romániai lakos szorult kórházi ellátásra emiatt. A statisztikák szerint a dohányzás átlagban tíz évvel rövidíti meg az egyén várható élettartamát. 

A tanácskozás fő tematikájaként a szervezők a márciusban életbe lépett, dohányzást korlátozó törvény hatásait nevezték meg. Mint ismeretes, a jogszabály értelmében tilos a dohányzás minden zárt közterületen, munkahelyen, vendéglátóhelyen, tömegközlekedési eszközön, játszótéren, továbbá a szolgálati gépkocsikban és a taxikban is. 

A törvény kapcsán a professzor kifejtette, a sajtóban túlságosan szigorúnak ítélték meg a jogszabályt és úgy állították be, mintha az hadat üzenne a dohányosoknak, illetve azt vetítették előre, hogy ennek hatására bezárnak majd a bárok, vendéglők. 

– Ez a passzív dohányosok, azaz a többség egészségének a védelmét szolgáló törvény, ugyanis a lakosság 76 százaléka nem dohányzik. A cigarettázók kell alkalmazkodjanak a többséghez, nem pedig fordítva, ezért nem szabad módosítani a jogszabályon – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a „jóslások” nem igazolódtak be, ugyanis egy nemrég végzett felmérés szerint a dohányosok 75 százaléka állította, hogy nem térítette el őket az egyes vendéglátóegységek látogatásától a tény, hogy nem lehet ott cigarettázni. 

A szakemberek felhívták a figyelmet a korlátozó törvénykezés jelentőségére, ugyanis a tendencia az, hogy egyre fiatalabb korban nyúlnak cigarettához, az európai statisztikák értelmében a dohányzó lakosság több mint egyharmadának az életkora 25-44 év közé tehető, és 43 százalékuk 17-19 éves korában kezdett el cigarettázni. 

Dr. Ioana Munteanu szakorvos előadásában az elektromos cigarettáról szólt. Mint mondta, 2010 óta van jelen a romániai piacon, és egyre elterjedtebb, főként a tinédzserek körében, az olyan típusú reklámok hatására, miszerint anyagilag is előnyösebb és kevésbé káros a hagyományos cigarettánál. Viszont a szakember szerint ez sem nevezhető biztonságosnak, megvannak a maga veszélyei az emberi szervezetre nézve. Sokan azt remélik, hogy az elektromos cigaretta mintegy első lépése lesz a leszokási folyamatnak, viszont ezt a tapasztalat nem támasztja alá. 

 

Finanszírozás hiánya akadályozza a leszokási programot

Maros megyében a becslések szerint a felnőtt lakosság 25 százaléka dohányzik, és körükben akadnak olyanok, akik szeretnének ugyan leszokni, viszont nem tudják, hová fordulhatnak segítségért. Mint ismeretes, a marosvásárhelyi tüdőgyógyászati klinikán 2007-ben elindult a Megálljt a dohányzásnak! elnevezésű országos program, amelynek keretében ingyenes gyógykezelést biztosítanak azoknak, akik le szeretnének szokni a cigarettáról. Dr. Corina Mărginean, a Maros Megyei Klinikai Kórház tüdőgyógyászati osztályának a főorvosa lapunk érdeklődésére elmondta, 2007 óta Maros megyében a program keretében 4500 személy részesült tanácsadásban, és az akár 2-3 hónapig is eltartó kezelés nyomán a jelentkezők 70-80 százaléka elhagyta a dohányzást, de sajnos hat hónap, egy év múlva ez az arány csökken, a pácienseknek csupán a negyven százaléka mondhatta el magáról, hogy nem nyúlt cigarettához. Viszont a főorvos szerint még ez is jó arány. 

A kezelés gyakorlatilag két részből áll: egyrészt a hozzájuk fordulóknak nikotinpótló készítményeket biztosítanak, például rágógumi vagy tapasz formájában, másrészt olyan gyógyszereket írnak fel, amelyek gátolják a dohányzási vágyat és enyhítik az elvonási tüneteket. Bár a tapasztalat egyértelműen azt bizonyítja, hogy a programra szükség van, ez sajnos a finanszírozási gondokból kifolyólag akadozik. Néha van rá keret, máskor meg várólistára kerülnek a páciensek, viszont ennek a hátránya, hogy esetleg aki ma elhatározta, hogy leszokik, nem biztos, hogy néhány hónap múlva is kitart az elhatározása mellett.