Néhány téma az EP e heti strasbourgi plenáris ülése napirendjéről

Az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésén végszavazásra kerül sor az ukrán vízummentességről. Ami azt jelenti, hogy ha az EP csütörtökön megszavazza azt az új jogszabályt, amiről a parlamenti tárgyalódelegáció a Tanáccsal már korábban megállapodásra jutott, az ukrán állampolgárok vízum nélkül is beutazhatnak az EU területére. 

Az intézkedés júniustól lépne életbe. A biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok egy 180 napos időszakban 90 napot tölthetnek az EU-ban üzleti, utazási vagy egyéb célból, de munkát nem vállalhatnak. A beutazás megkönnyítése előtt az EU szigorította a vízumkötelesség rendkívüli esetekre vonatkozó visszaállítását.

Az EP feltételei a Brexit-szerződés elfogadásához

A frakciók szerdán, a tárgyalások megkezdése előtt fejtik ki a Brexittel kapcsolatos álláspontjukat. A képviselők szavaznak arról a határozati javaslatról is, amely az EP feltételeit tartalmazza az Egyesült Királyság kilépési szerződésének elfogadásához.

A javaslat hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok jogait tiszteletben kell tartani. A brit félre a kilépésig érvényesek az EU-szerződésből fakadó kötelezettségek, ide értve a jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésből eredő kötelezettségeket, még ha azok a kilépés dátuma utánra nyúlnának is.

A határozati javaslat szerint nem tanácsos a jövőbeni gazdasági kapcsolatok kérdésében szektorspecifikus megállapodásokat, a biztonság és a gazdasági együttműködés összekapcsolásával különalkut kötni.

A békés elválás reményében a képviselők szerint az 50-es cikkely által fenntartott kétéves időszakban elkezdődhetnek az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatát meghatározó átmeneti viszonyokról szóló megbeszélések is, de csak ha magáról a kilépési megállapodásról szóló tárgyalások megfelelő ütemben haladnak. Bármilyen átmeneti megállapodás maximális időtartama három év lehet. A jövőbeni kapcsolatokra vonatkozó megállapodás csak akkor köthető meg, amikor az Egyesült Királyság ténylegesen kivált az EU-ból. 

Orvosi eszközök: a képviselők szigorúbb biztonsági szabályokról szavaznak

Szerdán szavaz az EP az olyan orvosi eszközök, mint a csípő- és mellimplantátumok szigorúbb ellenőrzésével és tanúsítványaival kapcsolatos új szabályokról. A képviselők a mesterséges megtermékenyítés diagnosztikai eszközeinek etikai és információs szempontjait szigorító törvényről is döntenek. Az EP és a Tanács mindkét jogszabály kapcsán már megállapodásra jutott.

A termékek utólagos ellenőrzési rendszerének erősítése révén az orvosi eszközök esetleges hibáit gyorsabban lehet kezelni, javítani, így elkerülhetőek az olyan esetek, mint a néhány éve történt úgynevezett PIP-botrány, amikor nők hibás implantátumokat kaptak. A tervezet beazonosíthatóvá tenne minden terméket, véletlenszerű ellenőrzéseket írna elő a gyártók telephelyein, és az engedélyezésre jogosult szakhatóságokat is szigorúbban ellenőrizné. A nagyobb kockázattal járó terméket (HIV-tesztek, implantátumok) mostantól még alaposabb felülvizsgálat alá esnek.

VW-botrány: vita és szavazás a vizsgálóbizottság ajánlásairól 

Kedden szavaznak a képviselők a Bizottság és a tagállamok számára megfogalmazott ajánlásokról, amelyek az autógyártók hatékonyabb ellenőrzését, a kibocsátási teszteken történő csalások elkerülését és a levegőminőséggel kapcsolatos törvények jobb végrehajtását segítenék elő.

Az EMIS, vagyis a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel kapcsolatban létrehozott vizsgálóbizottság februári zárójelentéssel fejezte be munkáját. A bizottság azt állapította meg, hogy noha az Európai Bizottság és a tagállamok egy évtizede tudták, hogy a tesztmérések eredménye és a tényleges nitrogén-oxid-kibocsátás lényegesen eltér egymástól, nem léptek fel megfelelően a levegőminőség és közegészségügy védelmében. 

Az ajánlás az uniós jogszabályok tisztázását, szigorítását és jobb betartatását célozza, valamint olyan törvények gyors elfogadását szorgalmazza, amelyek az irreális laboratóriumi teszteket valós vezetési körülmények között végzett vizsgálatokra cserélik le. Az EU-nak ezenfelül szorosabb kontrollt kéne gyakorolnia a típusjóváhagyás és a piacfelügyelet felett.

Végszavazás a nagykereskedelmi roaming díjak maximálásáról 

Szerdán vitázik, csütörtökön szavaz az EP a nagykereskedelmi adatroaming díjak plafonja kapcsán kötött tanácsi megállapodásról. A nagykereskedelmi adatroaming díjak maximálása szükséges előfeltétele a kiskereskedelmi roaming díjak június 15-i kivezetésének. Júniustól a felhasználók külföldön is annyit fizetnek az adatforgalomért, mint otthon. Így több audiovizuális tartalmat nézhetünk, és megnyílik a piac a kis és virtuális telekom cégek számára.

A képviselők a bioüzemanyagokban használt pálmaolaj visszaszorítását kérik

Az EU-nak fel kellene lépnie a fenntarthatatlan pálmaolaj-kitermelés ellen, ami különösen Délkelet-Ázsiában jár jelentős erdőirtásokkal és élőhely-pusztulással, olvasható egy kedden szavazásra kerülő állásfoglalás tervezetében. A képviselők azt akarják elérni, hogy 2020-ra ne használjanak növényi olajokat a bioüzemanyagokban, és az import pálmaolajnak egyetlen tanúsítványa legyen.

Az EU-ba importált pálmaolaj közel feléből bioüzemanyag lesz, amihez körülbelül egymillió hektárnyi trópusi termőterületet használnak. Az EP felszólítja a Bizottságot, hogy érje el: 2020-tól ne legyen növényi olaj a bioüzemanyagokban, mert ez növeli az erdők pusztulását.

Ezek mellett vitára kerül a gyűlöletbeszéd, a populizmus, a fake news terjedése a közösségi médiában, illetve az, hogy mit tud tenni az EU, hogy ezek a jelenségek ne rontsák a demokrácia minőségét, különösen választások idején.

Az EP 2016 novemberében határozatot fogadott el a külföldi propaganda elleni fellépésről.

Közös fellépést sürget az EP a migrációs válság ügyében 

Sürgős és közös fellépésre van szükség a migrációs válság megoldásához és a földközi-tengeri tragédiák megelőzéséhez, olvasható egy kedden vitára, szerdán szavazásra bocsátandó állás-

foglalás-tervezetben. 

Multilaterális döntésekre, az EU, az ENSZ, a fejlesztési bankok és egyéb szereplők közötti hatékonyabb együttműködésre és a harmadik országokkal kötött megállapodások kapcsán a Parlament bevonására van szükség a migrációs és menekültválság hatékonyabb kezeléséhez, állítják a képviselők. A javaslat támogatásáról biztosítja az előítéletek leküzdését célzó Együtt című ENSZ-kampányt.

A Menekültügyi Főbiztosság 2015-ben rekordmennyiségű, mintegy 65 millió embert tartott számon menekültként vagy hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberként.

Napirendre kerül még az EU–USA adatvédelmi megállapodás, Görögország pénzügyi helyzete, a 7 éves uniós költségvetés felülvizsgálata, a nemzetközi romanap, valamint az autók regisztrációs információjának automatikus cseréje. 

(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)