A NATO továbbra is a transzatlanti kapcsolatok alapköve
A NATO továbbra is a transzatlanti kapcsolatok alapköve, képes lesz alkalmazkodni a változó biztonsági kihívásokhoz – jelentette ki sajtótájékoztatóján James Mattis új amerikai védelmi miniszter a katonai szervezet szerdai brüsszeli ülése előtt.
A NATO továbbra is a transzatlanti kapcsolatok alapköve, képes lesz alkalmazkodni a változó biztonsági kihívásokhoz – jelentette ki sajtótájékoztatóján James Mattis új amerikai védelmi miniszter a katonai szervezet szerdai brüsszeli ülése előtt.
A nemrégiben hivatalba lépett, Donald Trump vezette amerikai kormányzat védelmi minisztere hangsúlyozta országának a NATO melletti elkötelezettségét, ugyanakkor a katonai kiadásaik növelésére sürgette az európai szövetségeseket.
„Itt vagyok, hogy meghallgassam minisztertársaimat, hogy nyílt párbeszédet folytassunk barátok és szövetségesek között arról, merre tartunk” – közölte Mattis.
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter ugyancsak a katonai kiadások fokozásának szükségességéről beszélt. „Nekünk, európaiaknak többet kell tennünk Európa biztonsága érdekében, és ez befektetéseket jelent” – mondta.
A német tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a NATO-t illetően Mattis álláspontja fog érvényre jutni Washingtonban. Az amerikai hadsereg egyik legtapasztaltabb stratégájának számító Mattis arról beszélt a januári szenátusi meghallgatásán, hogy az Egyesült Államoknak a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartania a NATO-val.
Michael Fallon brit védelmi miniszter leszögezte, az aggodalmak ellenére Trump elnöksége alatt sincs kétség a NATO iránti amerikai elkötelezettséget illetően.
Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára kiemelte: egy erős NATO előnyös Európa és Észak-Amerika számára egyaránt, ezért olyan döntésekre van szükség, amely biztosítja a szövetség erejét és rugalmasságát a változó biztonsági környezetben. Mint mondta, biztos benne, hogy az ülés „a transzatlanti egység üzenetét” fogja küldeni a külvilágnak.
Szakértők szerint az európai vezetőket aggodalommal tölti el Trump álláspontja, részben mert nyíltan az Oroszországhoz közeledés mellett kötelezte el magát, részben pedig mert a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba. Trump elnökké választása előtt úgy nyilatkozott, hogy orosz agresszió esetén csak azoknak a NATO-tagországoknak a védelméhez nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket.
A tagállamok korábban vállalták, hogy a bruttó hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. Ezt 2016-ben ugyanakkor csak öt NATO-ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – teljesítette. Stoltenberg azonban kedden felhívta rá a figyelmet, hogy Lettország, Litvánia és Románia is megközelíti az elvárt szintet.
