Művelődési otthon tető és fal nélkül

Lassan egy hónapja elkezdték a szentgericei művelődési otthon korszerűsítési munkálatait, egy hét után viszont a helybéliek megijedtek: az épületnek se teteje, se oldala.

Az országos vidékfejlesztési program keretében nyert félmillió eurós pályázati támogatásból kezdték el a szentgericei kultúrotthon korszerűsítését. A kivitelező egy hét alatt lebontotta az épület tetejét és egyik falát, majd elkezdte a tulajdonképpeni újjáépítést: az épületben hatalmas, több méter magas vasbeton oszlopokat öntenek, ezekre épül a tartószerkezet, erre pedig vasbeton zárófödém, amelyre a tetőszerkezetet ácsolják. Így a volt nagyteremben munkagép fogadott, több jókora gödör tátongott, ebbe kerül az oszlopok vasváza, amit majd betonnal töltenek ki. Az oldalfal visszaépítése és az épület befedése után kezdődhetnek a belső munkálatok: nyílászárókat cserélnek, padlófűtést szerelnek, új mosdókat készítenek, az emeleten az egykori orvosi rendelő és a vetítőterem helyiségeit átalakítják, itt vendégszobák kapnak helyet. Felújítják a konyhát is, a soha nem használt pincerészben pedig a gázkazánt szerelik fel, viszont az akusztika megőrzése érdekében el kellett vetniük azt az ötletet, hogy a nagyterem igen magas mennyezetét alacsonyabban építsék vissza. 

A kivitelezővel elégedett az önkormányzat, mivel lelkiismeretesen, egy napot sem hiányozva dolgozik, a faluból is alkalmazott néhány munkást, és további munkaerő-átcsoportosítást ígért, hogy a tartóoszlopokat mielőbb elkészítse, mert augusztus végére a zárófödém van beütemezve, annak fém támrendszerét már le is szállították az ország másik feléből – mutatta Nagy György, Backamadaras község alpolgármestere.

Látva a kifogástalan munkát, a kezdetben nyugtalankodó falubeliek megértették, hogy nem maradnak kultúrotthon nélkül – tette hozzá az elöljáró. A szerződés szerint a vállalkozó kilenc hónapot kapott a kivitelezésre, de ha kemény tél lesz, a munkát fel kell függeszteni, így csúszni fog a határidő. Ennek ellenére különösebb akadálya nincs a beruházásnak, a támogatás összege elegendő, az önkormányzatnak az engedélyeztetést kellett önrészként kifizetnie, a tervek költségei pedig elszámolhatók. Néhány apróbb tervezési hiányosság volt ugyan, de ezeket kiigazították a költségvetés módosítása nélkül.

Az 1960-as években épült hatalmas kultúrotthon javítása halaszthatatlan volt, egy részét nem használták, télen nagy megterhelést jelentett a termek kifűtése, a tetőszerkezet hibái miatt helyenként beázott az épület, a vakolat kezdett lepotyogni a falakról és a mennyezetről. A tanulmányok, tervek elkészítése, az engedélyeztetés és a forrásszerzés hat évig tartott – emelte ki Nagy György. A falu lakossága kultúraszerető, de állapota miatt az épületet ritkán tudták használni. A településen egyetlen kulturális alakulat létezik, a Gyöngyös Bokréta néptánccsoport, a falu egyedi jellegzetessége pedig az üveges szüreti tánc, amelyet mostanában az anyaországban láthattak gyakrabban, de itthoni rendezvényeken, falunapokon, bálokon is.

Egy korábbi pályázat során LEADER-alapok felhaszálásával az önkormányzat 80 széket vásárolt a nézőtérre, a színpadra mozgatható függönyt, szerkezettel együtt, ezeket jelenleg raktáron tartják, később visszakerülnek az épületbe.