Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A Népújsághoz közel, a Mureş Mallban találkozom a Dávid családdal, egy tea mellett itt beszélgetünk Robika szüleivel és bátyjával, a 4 éves Attilával. Több mint két hónap telt el azóta, hogy először írtunk a másfél éves Robikáról, akinél egy neves angol orvos a hemihypertrofia facie és congenital infiltrated lipomatosis diagnózist állította fel, a betegség pedig 18 éves koráig műtétek sorozatát jelenti a kisfiú számára. Segítséget kértünk, hiszen költséges orvosi beavatkozásra volt szükség Robika esetében, a család pedig már két előjegyzést mondott le a tavasz folyamán az anyagiak hiánya miatt. A segítség nem maradt el: nagylelkű marosvásárhelyiek (és nem csak), cégek támogatták a kisfiú operációját, amelyet július 27-én Londonban végzett el dr. David Dunaway plasztikai és arc-koponya sebész a Great Ormond Street Hospitalban (GOSH). Robika felépülése nem volt szövődménymentes, a család 4 hetet töltött az angol fővárosban, hiszen a kisfiúval kötözésre, ellenőrzésre be kellett járniuk a kórházba. De már jól van, a család hazaérkezett Marosvásárhelyre, és ezúttal mind a négyen eljöttek, hogy beszélgessünk Robikáról, aki vidám, igencsak mozgékony, talán bátyjánál is virgoncabb, tele kíváncsisággal. Mintha nem is esett volna át egy hónappal ezelőtt egy ritka, komoly kockázatokkal járó operáción. – Két és fél órás műtéttel 150 ml zsírt szívtak le, és arcrezekciót, arcfelvarrást végeztek Robikán. A műtétet követően – valószínűleg az altató és morfium hatására – nem tudott aludni. A kibocsátást követően a seb befertőződött, Robika belázasodott, 4 nap után visszakerült a kórházba. Ma már jól van, a műtét után már látható bizonyos fokú javulás, de látványos eredmény 3 hónap után állapítható meg, 6 hónap után pedig mágneses rezonancia vizsgálatra lesz szükség, ami eldönti, hogy szükség lesz-e újabb sebészi beavatkozásra” – meséli az édesapa, Szabolcs. Robika édesanyja, Ilona, aki végig a kisfiú mellett volt a kórházban, örül, hogy túl vannak a műtéten, hiszen ez is nagy változást jelent, és az orvos biztatása reményt ad arra, hogy Robika nagy korára teljesen rendbejön.
– Ismét vissza kell szokni a családi életbe. Robika és Attila nagyon örül az együttlétnek, hiányoztak egymásnak. Attila kijelentette, nagyon szereti Robikát, olyannyira, hogy azt mondta, minden játékát nekiadja – mondja az édesanya.
A család a műtét költségeit kifizette, ám az operációt követő kórházi ellátásról még nem kapták meg a számlát a londoni klinikától. Mivel az európai biztosítási kártyát nem fogadta el a kórház, remélik, hogy az E112-es nyomtatvány alapján a romániai egészségbiztosítási pénztár állni fogja a költségeket. Dávid Szabolcs, azokra a gyerekekre is gondolva, akik Robikához hasonló helyzetben vannak, időközben elindította a Fej-hemihypertrofiás és Lipomatózisos Gyerekekért Egyesület bejegyeztetését, az eljárás folyamatban van, a napokban írják alá a papírokat.
Miközben beszélgetünk, a gyerekek is kissé megnyugszanak, Robikát édesanyja megeteti, Attila érdeklődését pedig a mozgólépcső köti le. Mosoly van az arcukon, hisz túl vannak egy nagyon nehéz időszakon. És bizakodnak.