A munkálatok felénél tartanak

Hétfőn a marosvásárhelyi Transilvania repülőtéren tartott sajtótájékoztatót Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Alexandru Câmpean alelnök, valamint Peti András, a repülőtér igazgatója. Ennek célja az itt folyó munkálatok menetének ismertetése, tekintettel arra, hogy a lakosság nagy érdeklődéssel követi a fejleményeket, hiszen tudni szeretné, mikor és hová repülhet a 2016 novemberében az utasforgalom előtt bezárt repülőtérről. 

 

Éjjel-nappal dolgoznak 

A repülőtéren folyó munkálatok menete interneten – a youtube-on és a reptér honlapján – is követhető, éjjel-nappal, teljes gőzzel dolgoznak. És meglepően jól haladnak. Laikus szemmel nézve, úgy tűnik, a befejezéshez közel állnak. Azonban felvilágosítottak, a munka felénél tartanak, annak ellenére, hogy a betonréteget kiöntötték, felkerült az aszfaltréteg is, néhol már csak a koptatófelületet kell ráhúzni a 2000 méter hosszú pályára. Hátravan még a munka fele, ami az időigényesebb szereléseket s a világítórendszer üzemképessé tételét jelenti.

 

A pálya minőségének eltitkolása gyávaság volt

Péter Ferenc tanácselnök leszögezte, azért időzítették mostanra a sajtótájékoztatót, mert most már jól látható, hogy mi történik a repülőtéren, s hogy jól haladtak a munkával. 

– 2016 novemberében nagyon fájdalmasan érintett, amikor a WizzAir megszüntette járatait a marosvásárhelyi repülőtérről, s ezzel leállt az utasforgalom. Ennek a döntésnek a következményeit politikailag vállaltuk a megyei tanácsban a PSD-vel együtt, amellyel az RMDSZ koalícióban van. Ha megkérdik, miért tettük, elmondhatom: azért, mert veszélyben volt az utasok biztonsága. Azelőtt másfél évvel már elvégezték a méréseket, amelynek eredményeit eltitkolták. A kifutópálya megengedhetetlen minőségi mutatóinak eltitkolása felelőtlenség, gyávaság volt. Tudva azt, hogy a repülőgépek leszállásához nem adottak a biztonsági feltételek, embertelen is! Még akkor is, ha durván hangzik, gyávaságról van szó. Az akkori vezetőknek nem volt bátorságuk felvállalni a valóságot. Úgy gondolom, hogy vállalniuk kellett volna, hiszen mindenkor az utasok biztonságát kell szem előtt tartani. Politikailag ennek megvolt az ára és kockázata, hiszen mindenfelől támadtak bennünket. Felelősségre vontak, hogy miért zártuk be a repteret, miért akkor zártuk be, miért nem javítjuk hamarabb meg a kifutópályát, és így tovább – mondotta a tanácselnök, aki a 2016. évi bezárástól kezdve szakaszokra bontva ismertette a repülőtéren kialakult helyzetet.

 

A beruházás értéke 55 millió lejre nőtt 

Mint már többször beszámoltunk róla, elsősorban létrehoztak egy bizottságot, amely elemezte a repülőtér állapotát, s főleg azt, hogy miért jutottak ide. A kivizsgálásról szóló jelentést a törvényszéki ügyészséghez továbbították, a további fejleményeket mindenki érdeklődéssel várja. Ugyanebben az időben összeállították a pálya felújítási dokumentációját, kiírták a versenytárgyalást a munkálatok elvégzésére. A versenytárgyalást hat hónap alatt – ami ilyen esetben rövid időnek számít –, óvások nélkül lefolytatták. Az RMDSZ javaslatára kormányfinanszírozáshoz folyamodtak, a kormány ezt elfogadta, s kormányalapból 50 millió lejhez jutottak. Így a munkálatok 90 százalékát állami pénzből végzik el. A repülőtér megkapta az új nemzetközi engedélyt, előkészítettek egy tanulmányt, amelyből kiderül, hogy a beruházás révén a repülőtér hosszú távon működőképes.

Mint minden nagy beruházásnál, itt is akadtak előre láthatatlan munkák és költségek. A beruházás értékét 53,3 millió lejben határozták meg, most ez a költség 55 millió lejre nőtt. 

 

A korszerűsítés ezzel nem zárul le 

– A cél az, hogy a munkát minél rövidebb időn belül befejezzék, hogy a repülőtéren beinduljon az utasforgalom. Sokan kérdezték, miért nem építettek hosszabb kifutópályát. Azért, mert minél rövidebb időn belül el kellett végezni a munkálatokat, s ehhez azt a tervet kellett használni, ami már elkészült. Ha módosítottak volna az eredeti terven, akkor egy újabb tervre új versenytárgyalást kellett volna hirdetni, s ez még egy évvel hosszabbította volna meg a működésképtelenséget. Jelenleg a kifutópályán és a két repülőgép-parkoló felújításán dolgoznak, de a repülőtér épületeinek felújítására, a kifutópálya meghosszabbítására, tűzoltókocsiszín építésére is megvalósíthatósági tanulmány készül. Ezek elkészítése a jövő kihívása – mondta Péter Ferenc. 

 

Bukarestbe kell járatot indítani 

Peti András, a repülőtér igazgatója elmondta, hogy több légitársasággal tárgyaltak, azokkal is, amelyekkel a repülőtérnek valamikor szerződése volt, de ezeknek a tárgyalásoknak az eredményét csak akkor hozhatják nyilvánosságra, amikor a szerződést aláírták. 

A célállomások közül Bukarestet említette, mondván, hogy az ország fővárosával mindenképpen összeköttetést kell teremteni, mert nem megengedett, hogy Marosvásárhelyről 6-7 óra alatt lehessen eljutni oda, amikor ennyi idő alatt a Marosvásárhely–London és vissza utat is meg lehet tenni. 

– Ezen a nyáron, pontosabban június 11-étől már charterjáratot hirdettek Marosvásárhelyről Antalyába, június 16-án pedig Marosvásárhelyről induló menetrend szerinti WizzAir-járat szerepel a légitársaság honlapján. Ha minden a grafikon szerint történik, és a légügyi hatóság mérései is azt mutatják, hogy megfelel a szabványnak, akkor ezek az időpontok betarthatók. Persze, senki sem garantálhatja, de bízunk a kivitelezőben – fogalmazott Peti András, aki a repülőtéri forgalom látványos fellendülésére számít, tekintettel arra, hogy a teherforgalmat is beindítják. Jelentős tényező az épülő autópálya, amellyel szintén növekszik a repülőtér vonzereje.

Mi, utasok, arra várunk, hogy a forgalom valóban beinduljon, és itthonról repülhessünk Európa városai felé.