Moszkva élesen reagált a NATO bővítésre
Moszkvát aggasztja a NATO bővítése, mert úgy látja, hogy a szövetség döntéshozatalában Washington játssza a főszerepet, és az orosz vezetés kénytelen ellenlépéseket tenni a folyamattal szemben.
Moszkvát aggasztja a NATO bővítése, mert úgy látja, hogy a szövetség döntéshozatalában Washington játssza a főszerepet, és az orosz vezetés kénytelen ellenlépéseket tenni a folyamattal szemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oliver Stone amerikai filmrendező Ukraine on Fire (Ukrajna lángban áll) című dokumentumfilmje számára adott interjúban.
Az elnöki nyilatkozatot tegnap több orosz hírügynökség ismertette. „Hogy miért reagálunk ilyen élesen a NATO bővítésére? Bennünket a döntéshozatal gyakorlata nyugtalanít. Ha egy ország a NATO tagjává válik, akkor már nagyon nehéz ellenállnia a nyomásnak a NATO egy olyan nagy vezető országa részéről, mint amilyen az Egyesült Államok” – közölte Putyin.
Mint mondta, ilyen nyomás alatt az adott ország területén „bármi” megjelenhet, a rakétavédelmi rendszerektől kezdve az új bázisokon át a csapásmérő rendszerekig, amelyeket Oroszországnak válaszul célba kell vennie. A Krím Ukrajnától történt elcsatolását kommentálva Putyin azt mondta, komoly következményei lettek volna annak, ha az Egyesült Államok és a NATO megjelenik a szevasztopoli haditengerészeti bázison.
Az orosz elnök kijelentette, hogy nem mindig érti a NATO logikáját. Mint mondta, „néha olyan benyomás alakul ki, mintha az atlanti táboron belül fenn kellene tartani az engedelmességet és a fegyelmet, és ehhez külső ellenségre van szükség. Irán erre minden aggodalom ellenére is kevés”.
Hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a krími népszavazás eredményét, amely 90 százalékos részvétel mellett, 90 százalékos arányban az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött, és nem szabad a nemzetközi jogot és elveket alárendelni a geopolitikai érdekeknek. Emlékeztetett rá, hogy a Krímben nem voltak orosz hadműveletek és nem voltak halottak.
Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy Odessza lakói, de egész Ukrajna számára is sértés volt, „egyszerűen köpést” jelentett Miheil Szaakasvili volt grúz elnök kormányzóvá történt kinevezése. Rámutatott, hogy Petro Porosenko ukrán elnök által az odesszai terület élére 2015 májusában kinevezett és idén novemberben leköszönt Szaakasvilinek „még az Egyesült Államokban sem adtak munkát”, és hogy a tengerentúli egyetemek nem vették állandó állományba.
A dokumentumfilmben megszólalt Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök is, aki egyebek között arról is beszélt, hogy szerinte a mai napig nem derült ki, 2014 februárjában ki lőtt a tömegbe a kijevi Majdan térnél. Putyin úgy vélekedett, hogy Janukovics nem volt érdekelt a káoszban, de miután megállapodott az ellenzék képviselőivel az előre hozott választásokról, február 22-én Harkivba utazott.
Az orosz elnök szerint Ukrajnában a függetlenség elnyerését követően, bárki is volt hatalmon, nem nőtt az átlagpolgár életszínvonala, „módszeresen fosztogatták a népet”, és az emberek belefáradtak az önkénybe és a „teljesen őrült korrupcióba”. (MTI)
