Modellezett éghajlati adatbázis az európai energiaszektor számára

A BBTE részéről dr. Bartók Blanka klímakutató, az egyetem Földrajz Karának munkatársa vett részt abban a nemzetközi projektben, melynek eredményeképpen nagy idő- és térfelbontású, korrigált éghajlati adatokkal gazdagodott az európai energiaszektor. A jól dokumentált adatbázis célja, hogy megkönnyítse az energetikai szempontból releváns, ellenőrzött éghajlati információk hozzáférését és felhasználását.

Az éghajlati adottságok több szempontból is meghatározóak az energiaellátásban, ezek közé sorolható a fűtési/hűtési szezon hossza, a szélsőséges időjárási helyzetek okozta meghibásodások, a hőerőművek hűtése, valamint a megújulóenergia-termelés. Az energiaszektor számára elengedhetetlenek azok az éghajlati információk, amelyek alapján hatékonyan megtervezhető az energiatermelés, illetve -fogyasztás folyamata változó éghajlati feltételek közepette. 

Noha a klímakutatásban ma már nagy mennyiségű éghajlati információ, modelleredmény áll rendelkezésre, a tapasztalat azt mutatja, hogy ezeknek az adatoknak az energiaszektorban való felhasználása korlátokba ütközik. A különböző modellfuttatások alapbeállításai nagyon eltérőek lehetnek, tér- és időbeli felbontásuk miatt nem mindig nyújtanak kellően részletes információkat az energiatermelés számára, az adatok gyakran tartalmaznak hibákat a valósághoz képest. Továbbá az is nehezíti az adatok felhasználást, hogy ezeket legtöbbször sajátos, nem felhasználóbarát fájlformátumban tárolják, adott esetben rendkívül tárhelyigényesek, vagy nehézkes az elérésük.

Az újonnan létrehozott adatbázis tizenegy EURO-CORDEX regionális éghajlati modell hibakorrigált hőmérséklet-, csapadékmennyiség-, szélsebesség- és globálsugárzás-adatait tartalmazza nagy tér- és időfelbontásban (12 km2-es térbeli, 3 órás időbeli felbontás). Az adatmennyiség csökkentése érdekében a kutatók modellszelekciós javaslatokat is tesznek. A kutatás egy átfogó adatellenőrzést is tartalmaz, melynek során a hibakorrigált adatok nyers modellezett adatokkal, valamint műszeres mérésekkel kerültek összehasonlításra. A modelladatok és empirikus mérések közötti eltérések lényegesen csökkentek a hibakorrekciós eljárások következtében.

Az adatbázis szabadon hozzáférhető az Earth System Grid Federation (ESGF) platformján (https://esgf.llnl.gov/nodes.html). Az eredmények az Európai Unió Copernicus Climate Change Service (C3S) programja keretében működő Clim4Energy (http://clim4 energy.climate.copernicus.eu/), valamint az European Climatic Energy Mixes (ECEM) (http://www.wemcouncil.org/wp/european-climatic-energy-mixes/) projektekkel partnerségben születtek.