Mitől „borul az asztal” Európában?

• 2013-11-28 17:25:32

• Mózes Edith

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa hétfőn javaslatot tett arra, hogy a megyének is legyen európai parlamenti jelöltje, aki gyakrabban találkozik majd a választókkal.

Vincze Lóránt

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa hétfőn javaslatot tett arra, hogy a megyének is legyen európai parlamenti jelöltje, aki gyakrabban találkozik majd a választókkal. Ugyanakkor megtette a javaslatát a jelölt személyre. Brassai Zsombor megyei elnök szerint két szempontot tartottak szem előtt: egyrészt a szakmaiságot, másrészt pedig a választók igényét, akik fontosnak tartják, hogy Maros megyének jelöltje legyen. A szervezet több tisztségviselője Vincze Lórántot javasolta, aki marosvásárhelyi, több éve szakértőként dolgozik Brüsszelben, úgyhogy alapvetően megfelel a körvonalazott robotképnek. Erre a december 12-ére meghirdetett küldöttgyűlésnek kell rábólintania, tájékoztatott a megyei elnök.

Vincze Lóránttal az RMDSZ által szervezett, Értékeinkre építünk című Székelyföld-konferencia szünetében beszélgettünk, aki szerint végre körvonalazódni látszik egy székelyföldi közös tenni akarás, ami katalizátora lehet a közös cselekvésnek.

– Ha eddig azt mondtuk, hogy nem lehet tudni, mit akar Hargita megye, mit akar Háromszék, és ebben még sokáig sehol nem látszott Maros megye, most körvonalazódik a közös cél, az autonómia és az összefogás, ez pedig jó jel. Gyakorlatilag minden témában az érdekérvényesítésünket azzal kell kezdeni, hogy kinyilvánítsuk, mit akarunk. Ha Székelyföld egységesen a területi autonómiát tűzi ki célul, tudjuk, hogy az ország többi részében élő magyarok a kulturális autonómiát, a Partiumban pedig szintén egyfajta személyi elvű autonómiát szeretnének, akkor világos a dolguk a közösség képviselőinek az önkormányzatokban, Bukarestben és Brüsszelben is.

– Miután Brüsszelbe került, intenzívebbé tették az RMDSZ külkapcsolatait, amelynek kiemelt célja egyértelmű: megteremteni a kisebbségi európai szabályozást.

– A cél megvalósítása érdekében választottunk egy első eszközt, az európai polgári kezdeményezést a FUEN-nel, a dél-tiroli németekkel és nagyon sok európai kisebbséggel közösen. Az ide vezető út csapatmunka volt az RMDSZ vezetőivel, Winkler Gyula EP-képviselővel és európai partnereinkkel. A kezdeményezés egyelőre nem vezetett eredményre, de a jogi utat végig kívánjuk járni. Megfellebbeztük az Európai Bizottság elutasító döntését. De közben keressük az újabb eszközöket, az egyéb politikai cselekvés lehetőségét. A FUEN-ben, úgy látom, továbbra is erős szándék van rá, hogy Európában zászlóra tűzzük a kisebbségi keretszabályozás megteremtésének a szükségességét, indítsunk erre egy nagy európai mozgalmat, teremtsünk európai nyomásgyakorlást, ami végső soron a polgári kezdeményezéssel összegyűjtött egymillió aláírásnak a szándéka is lett volna. Le kell bontanunk a közöny falát, Európa kezdjen el foglalkozni a kisebbségek védelmével, ne csak a jól hangzó értékekről szónokoljon, azon túl meg nem történik semmi.

– A jelek szerint Európát jobban érdekli az uborka formája és mérete, mint a kisebbségek helyzete…

– Nem véletlen. Európában könnyebb technikai, gazdasági jellegű témákban konszenzusra jutni a tagállamok között, mert azokban az esetekben számokról van szó, mindenki engedékenyebb, és végül kialakul egy európai közös nevező. A kisebbségi témával ez nem ilyen egyszerű. Kezdve az olyan tagállamoktól, mint Franciaország, Görögország, ahol el sem ismerik a kisebbségeket, egészen a pozitív példákig, a dél-tiroli, finnországi, vagy a 11 EU-s tagállamban létező autonómiákig. A tagállamok az érzékeny témákban még nem tudnak az asztal köré ülni, és megegyezni, ezért inkább elutasítják, hogy foglalkozzanak a tagállamok maguk vele, ha úgy gondolják, hogy fontos számukra, ők pedig egy európai keret nélkül sok esetben semmit nem tesznek, vagy modellértékűnek tekintik a jelenlegi állapotokat. Ezen túl kell lépni, meg kell teremteni egy kisebbségi minimumot, és a következő években látom ennek esélyét. Egy új parlament, egy új bizottság fog felállni az EP-választások után, s reméljük, hogy ebben új személyek lesznek új víziókkal, új politikai meglátásokkal, ami elindíthat egy pozitívabb cselekvést ebbe az irányba.

– Gyakran van szó arról, hogy módosulnának az európai uniós szerződések, persze nem a kisebbségi ügy miatt.

– Mi szeretnénk, ha emiatt borulna az asztal Európában, de igazából a gazdasági közös kormányzás, az Európai Központi Bank eszközei, az euróövezet megerősítése indokolják, hogy a tagállamok még többet tegyenek be a közösbe a nemzeti szuverenitásból. Ha megnyílnak a szerződések, és elkezdődik a vita arról, hogy mit kell bennük javítani, akkor nekünk ott kell lennünk, hogy benyújthassuk a kisebbségi érdekek érvényesítésére, a kisebbségi keretszabályozás megteremtésére vonatkozó elképzeléseket. Nincs sok kisebbségi képviselő az Európai Parlamentben. Gyakorlatilag egy tucatra tehető azoknak az elkötelezett kisebbségi európai parlamenti képviselőknek a száma, akik ezzel a témával napi szinten foglalkoznak. Éppen ezért a romániai magyar közösségnek a képviseletére szükség van Európában, hogy amikor lehetőség nyílik a szerződések módosítására, ott legyünk a javaslatainkkal, különben nélkülünk biztos nem fognak pozitívan dönteni ebben a folyamatban, a mi álláspontunkat senki nem fogja képviselni, és ezzel Európa legnagyobb, egy országban élő nemzeti kisebbsége, a romániai magyarság minden európai folyamatból kimarad.

– A Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsa önt nevezte meg EP-jelöltnek. Megválasztása esetén mit tud majd tenni az itteni magyarságért?

– Megtisztelő számomra a Maros megyei TÁT jelölése, hiszen több helyen éltem az elmúlt tizenhét évben, de az erdélyi otthon számomra Marosvásárhely maradt. Több projekten dolgoztunk együtt az elmúlt években a megyei szervezettel, vezető politikusokkal, a választási kampányoktól egészen a Brassai Zsombor elnök úr által nemrégiben bejelentett román–magyar együttélési megállapodás előkészítéséig. Ebben az első időszakban, a belső kampány idején figyelmes jelölt leszek, aki meghallgatja az RMDSZ-szervezetek, a polgármesterek, a civil szervezetek, az ifjúság, a nőszervezetek, az értelmiségi körök kérdéseit, kéréseit, javaslatait, majd közösen dolgozunk ki egy választási programot, amelynek Maros megyei elemei is lesznek. Az említett kisebbségvédelem mellett több olyan terület van, amelyeket az Európai Parlamentben érdemes lefedni, hadd említsem példaként a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést, az infrastruktúrát és a turizmust. Az EP-képviselőknek nincsen szigorú értelemben vett választókerületük, az egész erdélyi magyarságot képviselniük kell, éppen ezért én fontosnak érzem, hogy az első jelölést a Maros megyétől, egyik legnagyobb szervezetünktől kaptam, amelyet a következő időszakban közösen kell megerősítenünk. Szívesen veszek részt ebben a munkában.