Mintegy nyolcezren pályáznak rezidenshelyekre

Törvénymódosításokkal próbálják segíteni a leendő orvosokat

Mintegy nyolcezren iratkoztak be a december 8-án hat egyetemi központban megtartott rezidensvizsgára. A fiatal orvosok által elfoglalható helyek számát szabályozó, valamint a rezidensképzést módosító törvénybeli újdonságokról, a népszerű, illetve a kevésbé választott szakokról, a sikeresen vizsgázók arányának az alakulását vizsgáló felmérések eredményeiről számolt be sajtótájékoztatón dr. Vass Levente parlamenti képviselő, valamint Tubák Nimród, az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének elnöke. 

Tubák Nimród rámutatott, a rezidensvizsga kapcsán két síkon végeztek felmérést: egyrészt arra próbáltak rávilágítani, hogy melyek azok a jegyek, amelyeket szükséges elérni ahhoz, hogy különböző szakterületeket tudjanak választani a leendő orvosok. Ugyanakkor rangsorolták is az egyetemi központokat, illetve arra is kíváncsiak voltak, hogy romániai viszonylatban Marosvásárhely mennyire népszerű a rezidensek körében. Másrészt pedig arról állítottak össze egy kimutatást, hogy a magyar vonalon az elmúlt három évben milyen arányban sikerült a rezidensvizsgájuk a végzős hallgatóknak. 

– A 2018-as adatok alapján a legnépszerűbb választható szakágak Romániában a bőrgyógyászat, a kardiológia, az endokrinológia, a plasztikai sebészet, a szemészet, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb jegyeket kell elérni ahhoz, hogy ezeket tudja választani valaki. A legtöbb rezidenshelyet a családorvoslás, a sürgősségi orvoslás, a gyerekgyógyászat és az aneszteziológia-intenzív terápia szakterületeken hozzák ki. Ugyanakkor a legkevésbé népszerű szakterületek a családorvoslás, a sürgősségi orvoslás és a gyereksebészet. A legtöbb helyet Bukarestben hozzák ki, a legkevesebbet Aradon. Bukarestbe 1254 helyet hirdettek meg a 2018-as évben, míg Aradon 116-ot. Marosvásárhelyen 342 rezidenshely közül lehetett választani. Tizenegy egyetemi központ van, ezek közül Marosvásárhely a kilencedik legnépszerűbb.

Az elmúlt három évben a rezidensvizsgán sikeresen teljesítők száma csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban a végzősök 63 százalékának sikerült a vizsgája, 2017-re ez az arány 59 százalékra csökkent, 2018-ra pedig 45 százalékra. Ez azt jelenti, hogy tavaly a vizsgázók 45 százaléka került be a rezidensképzésbe. Annak ellenére, hogy megemelkedtek a fizetések, az elemzéseinkből az derül ki, hogy a legnagyobb probléma az, hogy telítettek az egyetemi központok, sok rezidens zsúfolódik be ide. Három évvel ezelőtt foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, a rezidensképzést decentralizálni kellene, hogy ne legyen kötelező egyetemi központban végezni, hiszen a kisebb oktatókórházak is alkalmasak lennének erre – hangsúlyozta Tubák Nimród. 

Törvénymódosítások a rendszer hatékonyabbá tétele érdekében

A rezidensvizsgát, illetve magát a képzést szabályozó 2009. évi 18-as kormányrendelet általa kezdeményezett módosításait ismertette dr. Vass Levente parlamenti képviselő. Mint mondta, a törvénymódosítással a rezidens orvosok képzését szeretnék hatékonyabbá tenni, illetve a majdani elhelyezkedésüket segíteni. 

– A munkánknak az eredményeképpen ezelőtt egy évvel sikerült a szóban forgó kormányrendeletbe egy passzust beiktatni és elfogadtatni. Ez arról rendelkezett, hogy a vidéki kórházakat, családorvosi rendelőket, vidéki kórházak gyógyszertárait rezidensképző, oktatóközpontokká lehet minősíteni. Eme kezdeményezésemre egyöntetű döntést hozott a képviselőház, ezt követően pedig idén júliusban, egyeztetve a kollégákkal, RMDSZ-es képviselőtársaimmal, az egészségügyi bizottság többi tagjával, sikerült egy komplex törvénymódosítást benyújtani, ami részleteiben is átalakítja a törvényt. A vidéki kórházak oktatóközpontokká válása mellett újabb, a rendszer jobb működését elősegítő intézkedéseket vezettünk be – mutatott rá a szakpolitikus. Mint mondta, a törvénymódosítás értelmében a rezidensi minőség a szakorvosi vizsgának az időpontjáig tart, azaz a rezidenséveit befejező fiatal a szakorvosi vizsga letételéig rezidensnek számít, és a megyei közegészségügyi igazgatóságok kötelesek kiállítani számára az e státust igazoló papírt.

Ugyanakkor a nemrég elfogadott törvénymódosításban szabályozták azt is, hogy a rezidens évek lejártakor tett szakvizsgát követően a szakorvosi diplomát a vizsga után legtöbb 30 nappal ki kell állítani. Erre ugyanis eddig semmilyen határidő nem volt megszabva, és a késések hátráltatták az ifjú pályakezdőket az elhelyezkedésben. 

A törvénymódosítás további fontos tétele, hogy lehetővé teszi a rezidensek oktatását felvállaló egyetemi városbeli és vidéki oktatók, szakorvosok és főorvosok, illetve kórházi gyógyszerészek számára is, hogy az elméleti és gyakorlati oktatói munkájukért fizetésemelést vagy jutalékot kapjanak. Ez jelentősen hozzájárul majd a rezidensekkel való foglalkozás és oktatás javulásához. 

A hiányszakterületeken tovább növelhetik a helyek számát

Dr. Vass Levente elégedetten nyugtázta, hogy az elmúlt időszak aktuálpolitikai történései ellenére, a halasztást követően végül december 8-án sikerült megszervezni a rezidensvizsgát, amelyre több mint nyolcezren iratkoztak be. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a törvénymódosításuk eredményeképpen idéntől az egészségügyi minisztérium, a tanügyi szaktárca és a kormány annyi helyet kell kihozzon, ahányan végeznek és oklevelet szereznek a romániai egyetemeken az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakirányokon. 2019-ben 5684-en végeztek, ebből általános orvosi szakon 3402-en, 1133-an fogorvosin és 1149-en gyógyszerészetin. Marosvásárhelyen 366 orvos, 106 fogorvos és 124 gyógyszerész végzett az idén. Idéntől a fogorvosok és gyógyszerészek számára is ugyanannyi hely lesz a rezidensképzésben, mint ahányan végeztek. 

A rezidentiat.ms.ro honlapról származó adatok szerint Marosvásárhelyen a gyógyszerészetiről 78-an jelentkeztek a rezidensvizsgára, 135-en a fogorvosi és 753-an az általános orvosiról. A fogorvosi karon tehát túljelentkezés van a kihozható helyek számához képest, az általános orvosin szintén. A gyógyszerész helyekre országos szinten kevesebben jelentkeztek, mint ahány hely várható, ez azt jelenti, hogy akik megírják a legnagyobb pontszámot elérő jegyének a hatvan százalékát, mindenkinek jut hely a rezidensképzésben. A másik két területen versenyhelyzet van. 

A szakpolitikus hozzátette: a hiányszakmákban – mint például a családorvosi, intenzív terápia – megtörténhet, hogy még ezeken felül akár további helyeket is kihoznak majd ki egy utólagos kormányhatározattal. 

Dr. Vass Levente azt is elmondta: a kormány általában minden év tavaszán, így idén áprilisban is leszögezte a beiskolázási helyek számát, az idén 4700 volt az orvosi, gyógyszerészek, fogorvosok által elfoglalható rezidensi helyek száma. Ezt a döntést még nem módosították, hiszen a törvényben előírt módosítást sokkal könnyebb gyakorlatba ültetni, miután kiderül, hogy hány vizsgázónak sikerült a vizsgája. A vizsga után várhatóan meg fogják növelni a helyek számát ott, ahol szükség lesz rá.