Jóváhagyták az új InvestEU programot
Az európai parlamenti képviselők március 9-én jóváhagyták az állami és magánforrásokat mozgósító és a finanszírozáshoz jutást leegyszerűsítő új InvestEU programot.
A Parlament 496 szavazattal, 57 ellenszavazat és 144 tartózkozdás mellett fogadta el a Tanáccsal folytatott tárgyalások eredményeképpen létrejött ideiglenes megállapodást.
Az InvestEU az uniós költségvetésben erre a célra szánt, a jelenlegi árfolyamon számított 26 milliárd euró értékű garanciára támaszkodva 2021 és 2027 között várhatóan 400 milliárd euró beruházást generál majd az Európai Unióban. A 750 milliárd eurós európai helyreállítási csomag részét képező InvestEU a stratégiai, fenntartható és innovatív beruházásokat serkenti. Várhatóan segít orvosolni a piaci hiányosságokat, az optimálistól elmaradó beruházásokat és egyes célágazatok beruházási hiányát.
Cél: fenntartható és stratégiai beruházások indítása
Az InvestEU program célja, hogy az unióban több stratégiai beruházás induljon a járvány idején elengedhetetlen gyógyszer-, orvosiműszer- és eszközgyártás, valamint az informatikai és kommunikációs technológiák fejlesztése, illetve a komponensek és készülékek gyártása területén.
A program olyan fenntartható projektek finanszírozásához is hozzájárul majd, amelyek igazolhatóan kedvező környezeti, éghajlati és társadalmi hatással járnak. A projektekkel szemben elvárás, hogy semmilyen területen ne okozzanak jelentős kárt, azaz nem veszélyeztethetik a környezetvédelmi és társadalmi célok teljesülését.
A képviselőknek sikerült elérniük, hogy az InvestEU program igazodjon ahhoz a célkitűzéshez, amely szerint 2027-ig az uniós források legalább 30 százalékát éghajlat-politikai célokra kell fordítani. Ugyanígy elérték, hogy a program a járvány okozta válságot megszenvedő és a fizetésképtelenség határán álló kis- és középvállalkozásokat is támogassa.
375 millió eurót kap az Európai Beruházási Alap
A program által generált, a tervek szerint mintegy 400 milliárd euró értékű beruházás és az uniós garancia az alábbi szakpolitikai célkitűzések között oszlik majd meg: * fenntartható infrastruktúra: kb. 38 százalék * kutatás, innováció és digitalizáció: 25 százalék, * kis- és középvállalkozások: kb. 26 százalék, * szociális beruházás és készségfejlesztés: kb. 11 százalék.
Ezenkívül 375 millió eurót kap az Európai Beruházási Alap, amely szintén részt vesz az InvestEU program végrehajtásában.
Függetlenedniük kell a stratégiai ágazatoknak
José Manuel Fernandes (EPP, Portugália) kijelentette: „Az uniónak állami és magánbefektetésekre egyaránt szüksége van ahhoz, hogy gazdaságilag versenyképesebbé és eredményesebbé váljon, és hogy egyes régióinak fejlettségét közelítse egymáshoz. Az InvestEU segítségével még több forrás áll rendelkezésre arra, hogy megvalósuljanak az egyébként elmaradó projektek. Stratégiai ágazatainknak, így például a gyógyszeriparnak, függetlenedniük kell. Segítenünk kell a legtöbbet szenvedett régiókat, az uniós polgároknak pedig jogos az igényük a jó minőségű munkahelyekre és a befektetésekre” – mondta a költségvetési bizottság részéről a tárgyalást vezető képviselő a keddi vita során.
További források környezetvédelmi célokra
Irene Tinagli (S&D, Olaszország): „További forrásokat irányítottunk át környezetvédelmi célokra, a járványt megsínylő kis- és középvállalkozások támogatására, és elértük, hogy az InvestEU program alkossa a helyreállítási terv magját. Mivel az InvestEU szintén a válságból való kilábalást segíti, ezért összekapcsoltuk a helyreállítási és ellenállóképesség fokozását segítő eszközzel, így a tagállamok a talpraállási programjaik egy részét az InvestEU-n keresztül valósíthatják meg” – mondta a gazdasági és monetáris bizottság részéről a tárgyalást vezető képviselő.
A következő lépések
Miután a Tanács hivatalosan is elfogadta a programról szóló rendeletet, az az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon hatályba lép.
Az Eurobarométer felmérése szerint:
Az európai polgárok elvárják, vegyék jobban figyelembe a véleményüket
Az európaiak túlnyomó többségének elvárása az összes tagállamban az, hogy „jobban vegyék figyelembe a polgárok véleményét az EU jövőjével kapcsolatos döntéseknél” – mutatta ki egy új felmérés.
Kedden hozták nyilvánosságra az első olyan Eurobarométer-felmérést, amelyet az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen végzett el. Az Európa jövőjéről szóló tematikus felmérésre 2020. október 22. és november 20. között került sor az EU 27 tagállamában.
Az Európa jövőjéről szóló konferenciáról megfogalmazott közös nyilatkozat aláírása előtt nyilvánosságra hozott felmérés szerint a túlnyomó többség (92 százalék) elvárása az összes tagállamban az, hogy „az Európa jövőjével kapcsolatos döntéseknél jobban vegyék figyelembe a polgárok véleményét”.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia pontosan erre irányul: új nyilvános, befogadó, átlátható és strukturált vitafórumot fog létrehozni az európaiak részére olyan témákkal, amelyek fontosak nekik, és érintik a mindennapjaikat.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia pozitív hatással lesz az EU-n belüli demokráciára
Az európaiak háromnegyede úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia pozitív hatással lesz az unión belüli demokráciára: az összes tagállamban a határozott többség, összesen 76 százalék (ebből 25 százalék „teljes mértékben”, 51 százalék pedig „inkább”) egyetért azzal, hogy a konferencia jelentős előrelépés lesz az unión belüli demokrácia szempontjából.
A válaszadók fele (51 százaléka) úgy véli, hogy aktívan be kell vonni a legkülönbözőbb helyzetű embereket. Fontos szerepet kellene játszaniuk a fiataloknak (47 százalék szerint), a nemzeti kormányoknak (42 százalék szerint), és a tudományos dolgozóknak, szakértőknek, értelmiségieknek és tudósoknak (40 százalék szerint).
Szintén az európaiak fele (51 százaléka) szeretne maga is részt venni: a leglelkesebbek az ír válaszadók (81 százalék), őket követik a belgák (64 százalék), a luxemburgiak (63 százalék) és a szlovénok (63 százalék).
Nagyobb beleszólás az Európa jövőjéről szóló döntésekbe
Bár a válaszadók 55 százaléka az európai választásokon való szavazást tekinti a leghatékonyabb módszernek arra, hogy a döntéshozók uniós szinten is meghallják a hangjukat, sokan nagyon határozottan támogatják, hogy az európaiak az Európa jövőjével kapcsolatos döntésekbe is nagyobb beleszólást kapjanak. A válaszadók 92 százaléka (ezen belül 55 százalék „teljes mértékben”, 37 százalék pedig „inkább”) egyetért azzal, hogy az uniós polgárok véleményét jobban figyelembe kellene venni. A kijelentéssel csupán hat százalék nem ért egyet.
El kell gondolkodni az EU jövőjéről
Tíz európai közül hat mondta azt, hogy a koronavírus-válság arra sarkallta, hogy elgondolkozzék az Európai Unió jövőjén (19 százalék „teljes mértékben egyetért” és 41 százalék „inkább egyetért”). 39 százalékuk nem érez így (23 százalék „inkább nem ért egyet”, és 16 százalék „egyáltalán nem ért egyet”).
Hasonló életszínvonal, erősebb szolidaritás, közös egészségügyi politika
A válaszadókat arra is megkérték, hogy válasszák ki az Európa jövője szempontjától legkívánatosabb fejleményeket: a legtöbben a hasonló életszínvonalat (35 százalék) és a tagállamok közötti erősebb szolidaritást (30 százalék) választották. Az európaiaknak kiemelten fontos még, hogy az unió előrelépjen a közös egészségügyi politika (25 százalék) és az hasonló oktatási normák (22 százalék) terén.
Értékek és kihívások
Az európaiak úgy vélik, hogy az unió fő értékei a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása (32 százalék), valamint az, hogy az unió jelentős ipari és kereskedelmi hatalom (30 százalék). A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása 14 országban a legfontosabb (vagy egy másikkal közösen a legfontosabb) érték. A jogállamisággal összefüggő értékek különösen fontosak Svédországban, ahol a válaszadók 58 százalék kulcsfontosságúnak tartja ezeket. Az unió gazdasági, ipari és kereskedelmi hatalma kilenc országban a legfontosabb (vagy egy másikkal közösen a legfontosabb) eszköz, leginkább Finnországban (45 százalék) és Észtországban (44 százalék).
Fő globális kihívás az éghajlatváltozás
Az EU jövőjét érintő fő globális kihívás egyértelműen az éghajlatváltozás: az európaiak 45 százaléka gondolja így. Az európaiak nagyjából azonos hányada által említett második és harmadik legfontosabb probléma a terrorizmus (38 százalék) és az egészségügyi veszélyek (37 százalék). A negyedik leggyakrabban kiemelt kihívás a kényszerű migráció és lakhelyelhagyás, amelyet az európaiak valamivel több mint negyede (27 százalék) említett.
***
Az 500. számú, Európa jövőjéről szóló Eurobarométer tematikus felmérést 27 tagállamban személyesen végezték el, és szükség szerint kiegészítették online interjúkkal. Összesen mintegy 27.034 interjúra került sor.
Zöld út az EU új egészségügyi programjának
EU4Health – több államot érintő válsághelyzetek kezelése
Az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió új hétéves egészségügyi programját, amelynek célja, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek jobban állják a jövőbeli válsághelyzeteket és világjárványokat.
A program 5,1 milliárd eurós költségvetésének legalább az ötöde betegségmegelőzésre és egészségfejlesztésre szolgál majd. Az EU a programmal jobban fel tud készülni az országhatárokon túlmutató népegészségügyi kockázatok kezelésére. Könnyebben és megfizethető áron lehet majd hozzáférni a gyógyszerekhez és orvosi eszközökhöz.
A Parlament 631 szavazattal, 32 ellenében és 34 tartózkodás mellett elfogadta a Tanáccsal kötött, erről szóló elvi megállapodást.
Az EU4Health a tagállamok szakpolitikai törekvéseit egészíti ki
Az új uniós egészségügyi cselekvési program (EU4Health, azaz „az EU az egészségügyért”) a tagállamok szakpolitikai törekvéseit egészíti ki. Az unió azokon a területeken kíván nagyobb szerepet vállalni az egészségügyben, ahol az uniós szintű közbenjárás egyértelműen hasznos. Legfőképpen azzal kívánja erősíteni a nemzeti ellátórendszereket, hogy segíti a tagállamok munkájának összehangolását és az adatmegosztást, valamint elérhetőbbé és megfizethetőbbé teszi a gyógyszereket és az orvosi eszközöket.
Közös európai egészségügyi adattér
Az EU azért erősíti meg egészségügyi programját, hogy jobban felvértezze az uniót és a tagállami egészségügyi rendszereket a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekkel szemben. Ez nemcsak járványhelyzetekben segít majd, hanem más, régóta fennálló problémáknak, például a népesség elöregedésének és az egészségi egyenlőtlenségeknek a kezelésében is. A program többek között a közös európai egészségügyi adattér létrehozásával az egészségügy digitalizálása terén is előrelép. Támogatja a mentális egészség javítását, a rák elleni küzdelmet és a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítását, többek között a szexuális és reproduktív egészség terén.
A keddi plenáris vitán a képviselők kiemelték az új program szerepét abban, hogy az egészség területén csökkenjenek az egyes tagállamok vagy társadalmi csoportok közötti különbségek. Üdvözölték, hogy ezentúl a rescEU program készletezésén túl további uniós készleteket halmoznak fel a létfontosságú orvosi berendezésekből és eszközökből, egészségügyi válsághelyzet esetére pedig egészségügyi szakemberek és segítők bevethető csoportját hozzák létre.
A program rendelkezései 2021. január 1-től alkalmazandók
Miután a Tanács hivatalosan is elfogadta a programról szóló rendeletet, az az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba lép. Rendelkezései visszamenőlegesen, 2021. január 1-től alkalmazandók.
***
A Bizottság 2020 májusában – a koronavírus-járvány okozta válságra reagálva – új önálló uniós egészségügyi cselekvési programot terjesztett elő a 2021 és 2027 közötti időszakra. Az EU az egészségügyért elnevezésű program célja, hogy az uniót és a tagállami egészségügyi rendszereket felvértezze a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekkel szemben. A Parlamentnek és a Tanácsnak 2020. december 14-én sikerült kompromisszumra jutnia a javaslatról.
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)
