Mintegy 18 millió euró kenőpénz a Microsoft-ügyben
Az ügyészek szerint mintegy 18 millió euró kenőpénzt kapott három politikus és üzletember abban a számítástechnikai közbeszerzési ügyben, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb kivizsgált romániai korrupciós botránynak számít.
Az ügyészek szerint mintegy 18 millió euró kenőpénzt kapott három politikus és üzletember abban a számítástechnikai közbeszerzési ügyben, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb kivizsgált romániai korrupciós botránynak számít.
A korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Gabriel Sandu volt távközlési minisztert, Gheorghe Ştefant, Piatra-Neamţ város polgármesterét, aki az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) egyik meghatározó politikusa volt, valamint Dorin Cocoş üzletembert.
Az ügyészek szerint Cocoş összesen mintegy 18 millió euró kenőpénzt kért és fogadott el, amiből 9 millió eurót ő kapott meg, 4,5 millió eurót a volt miniszter, 4 millió eurót pedig a polgármester.
A média által Microsoft-aktaként emlegetett korrupciós ügyben a vádhatóság kilenc volt miniszter ellen is vizsgálódik. Az ügy 2004-re nyúlik vissza, amikor az állam Microsoft-programokkal látta el és számítógépekkel szerelte fel az iskolákat. A vádhatóság szerint az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetője állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A volt miniszterek elleni vizsgálat még folyamatban van.
2009-ben egy újabb versenytárgyalást bonyolítottak le, a most őrizetbe vett három személy ebben érintett az ügyészek szerint.
A vádhatóság keddi közleménye szerint a két politikus és az üzletember közbenjárása nyomán 2009-ben a hatóságok olyan kizáró jellegű feltételeket szabtak a közbeszerzési eljáráson, hogy csak a D-con.Net AG cégtársulás jelentkezhetett. 2009 augusztusában írta alá a távközlési minisztérium a cégtársulással az új keretszerződést, amelynek értelmében újabb szoftvertermékeket vásároltak. Az érintettek a kenőpénzt úgy vették át, hogy céget alapítottak, amely szerződést kötött a D-Con.Net-tel. Ez utóbbi fiktív szolgáltatásokért 18,1 millió eurót utalt át a gyanúsítottak által alapított cég számlájára.
