Minimálisra korlátozzák a Parlament tevékenységét

Kedden volt az EP márciusi első plenárisa

Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli hétfőn nyitotta meg a márciusi első plenáris ülést, amelyre kedden került sor. 

„A brüsszeli helyszínt azért választottuk, hogy biztosítsuk a Parlament működésének folytonosságát. Mindent meg kell tennünk, hogy ne legyen fennakadás a jogalkotási és költségvetési folyamatban, meghozzuk a COVID-19 vírus elleni védekezéshez, a munkahelyteremtéshez és a jelenleg nehézségekkel küszködő gazdaság támogatásához szükséges döntéseket. De a zöldmeg-állapodáson, a bevándorlás kérdésén és a többéves költségvetési kereten is tovább kell dolgoznunk. Parlamenti megbízatásunk teljesítéséhez a helyünkön kell maradnunk. Ezért döntött úgy ma az Elnökök Értekezlete, hogy módosítja a végső napirendet” – hangsúlyozta. 

Reggel 9 órától délig a Bizottság és a Tanács a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyzetről számolt be, a közös európai fellépésről, a járvány gazdasági és egészségügyi következményeiről. 15 és 18 óra között a Bizottság és a Tanács a február 20-i európai tanácsi ülésről beszélt. A csúcstalálkozón a többéves uniós költségvetési keretet vitatták meg. Ezt követően a Bizottság és a Tanács a görög–török határon kialakult helyzetről és az arra adandó uniós válaszról tárgyalt. „A napirend változását az Elnökök Értekezlete jóváhagyta. A Parlament nyitva marad és működik, de meg kell tennünk a szükséges óvintézkedéseket, és a Parlament tevékenységét a minimálisra kell korlátoznunk” – hangsúlyozta Sassoli.

 Ambiciózus, többéves költségvetési keretet várnak

A képviselők olyan ambiciózus, többéves költségvetési keretet (MFF) várnak, amely biztosítja az unió legfontosabb szakpolitikáinak – például a mezőgazdasági vagy a regionális politika – folytonosságát. A kiemelt területekre: az éghajlatváltozás kezelésére, a kutatásra, a digitalizációra, a fiatalok támogatására (Erasmus+, fiatalok munkavállalása) és a kis- és középvállalkozásokra több forrást kell szánni. A nemrég indult programokat, amilyen például a pénzügyi és gazdasági válság nyomán kezdődő befektetésösztönzés vagy a migráció és a biztonság kérdése, új forrásokból, és nem egyéb programok forrásainak elvonásával kellene finanszírozni. 

Döntés az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodásról

A Parlament szerdán dönt az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodásról. A szabadkereskedelmi megállapodás a következő tíz év folyamán fokozatosan csaknem az összes vámtarifát eltörli a Vietnám és az unió közötti kereskedelemben. A megállapodásnak köszönhetően emellett ezentúl eredetvédelmet élvez több olyan emblematikus európai termék, mint például a tokaji bor vagy a Roquefort sajt, és az európai cégek versenybe szállhatnak a vietnámi közbeszerzési piacon. A megállapodás emellett a vietnámi környezetvédelemhez és a társadalmi fejlődéshez is hozzájárul. A Parlament a szabadkereskedelmi megállapodás mellett befektetésvédelmi megállapodásról is dönt. Ez utóbbi az állam és a befektetők közti vitás ügyek rendezésére független bírák alkotta bíróság felállítását írja elő.

Vietnám Szingapúr után az unió második legnagyobb kereskedelmi partnere a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében (ASEAN), a két fél közötti áruforgalom évente 47,6 milliárd euróra rúg, a szolgáltatások kereskedelme pedig 3,6 milliárd euró értékű. Ugyan az unió évről évre öt-hét százalékkal növeli Vietnámba irányuló exportját, azonban azzal 2018-ra még mindig 27 milliárd euróval lemaradt az EU-ba exportáló Vietnám mögött. Európa leginkább távközlési berendezéseket, ruhaneműt és élelmiszeripari termékeket importál Vietnámból, míg fő exportcikkei gépipari és szállítóeszközök, vegyipari cikkek és mezőgazdasági termékek.

Szavazás az Egyesült Királyság és az unió közötti jövőbeli kapcsolatot meghatározó tárgyalások kiindulópontjáról

Az EP szerdán szavaz az Egyesült Királyság és az unió közötti jövőbeli kapcsolatot meghatározó tárgyalások kiindulópontjáról. Az Európai Bizottság által megfogalmazott, és az unió főtárgyalója, Michel Barnier által február 3-án bemutatott tárgyalási mandátumtervezet alapján a Parlament megfogalmazza az unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról folytatott tárgyalásokról alkotott álláspontját. A tárgyalási mandátumtervezet szabja meg a tárgyalások által lefedendő témaköröket és az elérendő célokat. A mandátumtervezetet az unió 27 tagországának képviselőjéből álló Tanács hagyja jóvá. Bármely jövőbeli megállapodás életbe lépéséhez azonban szükség van a Parlament jóváhagyására. A Parlament koordinációs csapatot állít fel az Európai Bizottság által folytatott tárgyalások szoros nyomon követésére és a parlamenti álláspont képviseletére.

Fehér könyv a mesterséges intelligencia alkalmazásáról

A mesterséges intelligencia alkalmazásából eredő kihívásokról és a fogyasztók védelmét célzó lehetséges lépésekről is szavaz szerdán a Parlament. A vitára és a szavazásra azután kerül sor, hogy 2020. február 19-én a Bizottság bemutatta a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvét, amelyben a technológiával kapcsolatos uniós megközelítésre tesz javaslatot. A képviselők a mesterséges intelligenciával felszerelt termékek megjelenése miatt az uniós (például gépekre vagy játékokra vonatkozó) biztonsági és felelősségvállalási szabályokat frissítő javaslatot várnak a Bizottságtól. 

Nemi esélyegyenlőségi stratégia

A képviselők szerdán vitatják meg, milyen elemeket várnak a Bizottságtól a 2020–2024 közötti időszakra vonatkozó nemi esélyegyenlőségi stratégiában. Az egyenlőségért felelős biztos, Helena Dalli a tavaly októberi parlamenti meghallgatásán azt ígérte, hogy a Bizottság első száz napja alatt bemutatja az új, 2020 és 2024 közötti időszakra vonatkozó nemi esélyegyenlőségi stratégiát. A stratégia új szakpolitikai irányvonalat határoz majd meg, s iránymutatást és konkrét intézkedéseket tartalmaz többek között a nők elleni erőszak, a fizetések átláthatósága és a bérszakadék, a vállalatok irányító testületeinek nemek szerinti kiegyensúlyozása, a magánélet és a munka egyensúlya, és az éghajlatváltozással a mesterséges intelligenciával kapcsolatos esély- egyenlőségi kérdések terén. 

ENSZ-bizottsági ülés a nők helyzetéről

A képviselők a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság márciusi, New Yorkban megrendezett 64. ülése előtt az unió prioritásairól vitáznak szerdán és szavaznak csütörtökön. 25 évvel a pekingi nyilatkozat megszületését követően a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság 64. ülése a nyilatkozatban szereplő vállalások megvalósulását tekinti majd át. A Bizottság részvételével a plenárison zajló vitán a képviselők kiemelik, hogy a nőknek Európában és világszerte továbbra is az ellenük irányuló erőszakkal, jogaik megsértésével, gazdasági egyenlőtlenséggel és a döntési folyamatokban hiányzó képviselettel kell megküzdeniük. Többen az uniós kötelezettségvállalások megújítását és megerősítését várják majd, és azt, hogy az esélyegyenlőséget, a nők és lányok jogainak tiszteletben tartását célzó erőfeszítéseket világszerte tegyék számonkérhetővé és szánjanak rá elegendő forrást. 

Veszélyben a lengyel jogállamiság?

A képviselők kedden a Tanács és a Bizottság részvételével vitáztak arról, hogy mit lehet tenni a lengyelországi jogállamiságot érő folyamatos támadás ellen. A magyar és a lengyel jogállamiság folyamatos romlásáról a közelmúltban elfogadott parlamenti állásfoglalást követően a plenáris ülésen a vita ismét akörül forgott, hogy „a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EUSZ 7. cikkét”. A vita apropójául a lengyelországi igazságszolgáltatási reformokkal kapcsolatos legfrissebb fejlemények szolgáltak. A képviselők hangsúlyozták: „sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra”, ahogy azt a januári állásfoglalás már leszögezte.

Lengyelország esetében az uniós eljárást az EB kezdeményezte 2017 decemberében, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával.

A Szerződés 7. cikke értelmében a kérést elbíráló Tanács az érintett országban egyértelműnek minősítheti az uniós értékek súlyos megsértését. A döntés előtt a Tanács meghallgatja az értintett ország kormányának álláspontját. A lengyel kormányt 2018 júniusa és decembere között három alkalommal hallgatták meg a Tanácsban.

Az Európai Tanács a 7. cikk szerinti eljárás későbbi szakaszában egyhangúlag, a Parlament jóváhagyásának birtokában megállapíthatja, hogy a tagállam hatóságai súlyos mértékben és folyamatosan megsértik a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. A döntés szankciókhoz, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet.

Vita az unió külső határain várakozó menedékkérők helyzetéről 

A képviselők szerdán a horvát–bosnyák határon történt állítólagos erőszakos rendőri fellépéssel kapcsolatban kérdezik a Tanács és a Bizottság képviselőit. Ha a hírek igaznak bizonyulnak, a menedékkérelem leadásának megakadályozása az európai és a nemzetközi jog megsértését jelenti. Hasonló, bár kevésbé erőszakos fellépésről már a görög–török szárazföldi határszakaszról, a Ceuta és Melilla spanyol városok és Marokkó közti határról is érkeztek hírek.

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)