Mindenről, ami megírható

Székely Ferenc írásait lapunk Múzsa mellékleteiből jól ismerhetik az olvasók. Rövidebb írásait és terjedelmes interjúit gyakran közöljük (értelemszerűen rövidített formában), a hazai kulturális és közélet számos jeles képviselőjével beszélgetett az elmúlt évtizedek folyamán. Nemrég, március 22-én két új kötetét mutatták be a marosvásárhelyi Bernády Házban: az Otthoni szeretettel című könyv az elmúlt évek válogatott írásait, leveleit tartalmazza, az Élet-kalangyák című kiadvány a születésnapi interjúit – mindkét kötet 2017-ben jelent meg a magyarországi Üveghegy Kiadónál.

A csütörtök esti könyvbemutatón az Élet-kalangyák című kötetben szereplő interjúalanyok közül jelen volt dr. Barabás László néprajzkutató, egyetemi tanár, Ötvös József egyházi író, nyugalmazott esperes, Káli Király István író, Sebestyén Spielmann Mihály történész, publicista. Dr. Kiss János Botond biológus, Delta-kutató, volt környezetvédelmi államtitkár sajnos nem tudott eljönni. A kötetben olvasható még a dr. Keszeg Vilmossal, Burján-Gál Emillel, Márton Bélával, Irinyi Kiss Ferenccel, Ágoston Vilmossal és Csata Ambrussal készült beszélgetés is.

A résztvevőket a könyvek méltatója, Nagy Miklós Kund üdvözölte.

– Akik itt ülnek az asztalnál és szerepelnek a könyvben is, mind kerek évfordulós születésnapon vannak túl – mondta Nagy Miklós Kund. – A kötet annak a sorozatnak egy újabb darabja, amely négy évvel ezelőtt indult: azóta évről évre megjelenik egy újabb könyv a Székely Ferenc tollából és az Üveghegy Kiadó jóvoltából. A kötetekben az éppen aktuális esztendő jeles születésnapos íróembereivel, könyves embereivel készült interjúkat olvashatunk. Olyanok is megszólalnak ebben a könyvben, akik nem feltétlenül szépirodalommal foglalkoznak, és ezért is érdekes a sorozat: egy kerek évforduló kapcsán nagyon sokat megtudhatunk a megszólaltatott emberekről. A tizenegy interjúalanyból négy marosvásárhelyi, ők ülnek ennél az asztalnál. Székely Ferenc pedig úgy megkedvelte a könyvírást, hogy nem tudja abbahagyni, a tavaly egyszerre két kötete jelent meg, az Otthoni szeretettel című könyve azon publicisztikai írásainak válogatása, amelyek az eltelt években, évtizedekben láttak napvilágot – sok közülük a Népújságban látott először nyomdafestéket. Mindennel foglalkozik, ami művelődési, néprajzi, történelmi jellegű. Arra is odafigyel, amiről az ember nem is gondolja, hogy megírható. Az a helyzeti előnye is megvolt, hogy pusztakamarási származású, Sütő András rokonaként sok emléke van az íróról, ezeket az emlékeit is megírta. Az  interjúkötetben pályarajzot ad azokról, akikkel beszélget. Sok esetben az internetes kapcsolattartás is a segítségére van, a könyvben San Antonióból is van írás, interjú. Interjúiban alanyainak születésétől a jelen pillanatig igyekszik mindenről beszélgetni. Jó interjúkészítő, hiszen nemcsak élő szóban, hanem írásban is megnyílnak előtte beszélgetőtársai, így érdekes beszélgetéseknek lehetnek tanúi az olvasók. 

– Örülök, hogy három év eltelte után újra találkozunk ebben a teremben – mondta a szerző. – A 2016-ban és a tavaly a megjelent kötetek olyan hamar elfogytak, hogy ide már szinte nem is volt mivel jönnöm. Itt kellett volna lennie dr. Kiss János Botondnak is, aki Tulcea mellett lakik, és a lezárt komp miatt nem tudott átjönni, de küldött nekünk egy szép levelet (felolvasta Kilyén Ilka színművésznő – a szerk.). Ez volt az egyik legnehezebb interjú, körülbelül száz levél ment körbe. 2016 májusában elkezdtük a levelezést, decemberre jött össze az interjú, amelyben Delta-kutatói, államtitkári múltjával kapcsolatosan csodálatos dolgokról beszél több mint harminc oldalon. A deltára visszatérve, Kilyén Ilka segítségével egy olyan anyag került elő, amit Sütő András írt a Duna-deltai emlékeiről. A Kiss János Botonddal készült interjú címe A pelikán jegyé-ben. Megkérem Ötvös Józsefet, hogy a pelikán szakrális szimbolikájáról meséljen – mondta Székely Ferenc

– Nem tudok szakszerű előadást tartani a pelikánról, nem találtam sokat arról, hogy miként került az erdélyi református egyház címerébe. Az idők során jelképként alakult ki, hogy a pelikán jelzi az egyház identitását. A protestáns egyházak címereiben nagyrészt állatok vannak: a pelikán csak az erdélyi református egyházkerület címerállata, a magyarországié a zászlótartó bárány. Az unitáriusoké galamb, illetve a farkába harapó kígyó. A reformátusoké többek között a kakas. Az önmaga húsával fiókáit etető pelikánról szóló történet csak legenda ugyan, de jelképesen szimbolizálja a hitvallásunkat. 

Káli Király Istvántól azt kérdezte a szerző, hogy van-e jövője a papír alapú könyveknek? 

– Abszolút híve vagyok a papíralapú könyvnek, ember és tárgy között ennél meghittebb kapcsolatot nem tudok elképzelni. Életem harmadát ennek szenteltem, az írott érték közkinccsé tétele számomra a hit egyik kategóriája. Nem pusztultam bele, de belehaltam abba, hogy nem tudtam egész életemben ezzel foglalkozni. A sors megtanított arra, hogy az embernek nagyon körültekintőnek kell lennie: a Mentor Kiadó kimondottan csak személyes hibák miatt ment tönkre. Akkoriban nem tudtam, hogy a világ legnagyobb ajándékát kaptam azzal, hogy egy kiadó vezetője lehetek. A könyv azonban meg fog maradni, ezért is javasoltam a fiamnak, hogy indítson új kiadót. Bízom a könyvben, használom a könyvet – mondta az est során Káli Király István. 

A könyvbemutató dramaturgiája szerint a továbbiakban a szerző a marosvásárhelyi interjúalanyaival beszélgetett életük, munkásságuk egy-egy szakaszáról, így téve az interjúkötet bemutatóját ahhoz méltóan valódi, interaktív beszélgetéssé.