Törvénymódosítás a rezidens orvosok érdekében
November 7–19. között lehet iratkozni a halasztás után végül december 8-án sorra kerülő rezidensvizsgára. Az idei év újdonsága, hogy az RMDSZ által kezdeményezett és nemrég megszavazott törvénymódosítás értelmében minden sikeresen vizsgázó orvos-, gyógyszerész- és fogorvostan-hallgató számára helyet biztosítanak a rezidensképzésben.
Az RMDSZ által kezdeményezett törvénymódosítás több, a leendő orvosok érdekeit szem előtt tartó javító intézkedést is tartalmaz a rezidensképzés tekintetében. Előírja többek között, hogy a kisebb, vidéki kórházakban, illetve családorvosi rendelőkben is tanulhatnak és dolgozhatnak a rezidenséveiket töltő szakorvosjelöltek. Ez az intézkedés egyértelműen előrelépést jelenthet a főként a vidéki kórházakban tapasztalható orvoshiány felszámolásában, a végzős orvostanhallgatókat pedig itthonmaradásra ösztönzi.
A törvénymódosítás kezdeményezője, dr. Vass Levente parlamenti képviselő, egészségügyi szakpolitikus lapunknak elmondta: tavasszal nyújtotta be, és az RMDSZ-es, a szociáldemokrata, illetve a liberális párti kollégák is támogatták a rezidensképzést szabályozó 18/2009-es kormányrendelet módosítására tett javaslatait, amelyek révén javítani szerették volna a rezidensképzés folyamatát, még több lehetőséget biztosítani arra, hogy a vidéki kórházakban, a családorvosi rendelőkben is valósan elkezdődhessen a rezidensképzés.
A kérdés az elmúlt hetek aktuálpolitikai történései miatt vált égetővé, ugyanis, mint ismeretes, elhalasztották a november 17-én esedékes rezidensvizsgát, mert a politikai csatározásokat követően a tanügyminiszter nem maradt tisztségben, így nem volt, aki az egészségügyi miniszterrel közösen aláírja a vizsgát kihirdető rendeletet. A halasztás és az ebből fakadóan kialakult bizonytalanság miatt a hallgatók tiltakozásba kezdtek.
A képviselő sikernek tartja, hogy az RMDSZ törvénymódosító csomagját használták „egy ilyen jelentőségű politikai probléma megoldására”. Mint mondta, elsőként a szenátus bólintott rá a módosításra, majd döntő házként a képviselőház plénuma is megszavazta. Az államelnök által is kihirdetett törvénymódosító csomag kiveszi a tanügyminiszter aláírási kötelezettségét a 2019-es rezidensvizsga megszervezéséből, és lehetővé teszi az egészségügyi szaktárcának a vizsga megszervezését.
Dr. Vass Levente hangsúlyozta, a december 8-án sorra kerülő rezidensvizsgára november 7-19. között lehet beiratkozni, és minden végzőst arra biztatnak, hogy vegyen részt a vizsgán, mivel a törvénymódosítás értelmében a meghirdetett rezidenshelyek száma nem lehet kevesebb a végzős, lediplomázott és sikeresen vizsgázó orvos-, fogorvos- és gyógyszerészhallgatók számánál, aminek elsősorban a fogorvosok és gyógyszerészek szempontjából van nagyon nagy jelentősége. Ez azt jelenti, hogy közel négyezer hely áll majd az általános orvosisok rendelkezésére, és mintegy 1100 a fogorvosi, ugyanannyi a gyógyszerészeti szakirányok terén. Előző években általában szakonként 200-300 helyet hirdettek meg a fogorvosok, gyógyszerészek számára, annak ellenére, hogy eddig is 1100-1200 körül volt a végzős hallgatók száma.
A képviselő rámutatott, a rezidensvizsga előtt állók közül sokakat megtéveszthet, hogy a metodológiában még a tavasszal meghirdetett helyek szerepelnek.
– Nagyon fontos, hogy ne csapja be a fiatalokat az, hogy a metodológiában még mindig 200 hely szerepel például a gyógyszerészeti szakirány esetében, ugyanis ezeknek a helyeknek a meghirdetése megtörtént már májusban. Összesen 4700 helyet hirdettek meg, ez a szám tartalmazta az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti helyeket. A törvénymódosításunkat követően nem látott napvilágot egy új rendelet a helyek megnövelésére, hanem a licencezett jelentkezők és sikeresen vizsgázók száma alapján utólag fogják kormányrendelettel megpótolni a helyek számát. Tehát miután lejárt a vizsga, utólag pótolják majd meg pontosan annyival a helyek számát, amennyire szükség van – hangsúlyozta a képviselő.
A helyek számának a növelése mellett több olyan intézkedést is sikerült elfogadtatni, amelyek egyértelműen a pályakezdő szakemberek érdekeit szolgálják. A politikus hangsúlyozta: a törvénymódosítás értelmében a rezidensi minőség a szakorvosi vizsgának az időpontjáig tart, ugyanis az eddigi gyakorlat szerint néhány hónapig semmilyen státussal nem rendelkeztek azok, akik például decemberben befejezték a rezidensképzést, ellenben a szakvizsgát csak tavaszra írták ki. Emiatt volt rá példa, hogy utolsó éves rezidenseknek meghirdetett kórházi állásokra nem jelentkezhettek az ifjú pályakezdők.
– Most a törvényben világosan szabályoztuk, hogy a rezidenséveit befejező fiatal a szakorvosi vizsga letételéig rezidensnek számít, és a megyei közegészségügyi igazgatóságok kötelesek kiállítani számára az e státust igazoló papírt – tette hozzá az egészségügyi szakpolitikus.
Ugyanakkor a nemrég elfogadott törvénymódosításban szabályozták azt is, hogy a rezidensévek lejártakor tett szakvizsgát követően a szakorvosi diplomát a vizsga után legtöbb 30 nappal ki kell állítani. Erre ugyanis eddig semmilyen határidő nem volt megszabva, és voltak késések, amelyek hátráltatták az ifjú pályakezdőket az elhelyezkedésben.
A törvénymódosítás további fontos tétele, hogy lehetővé teszi a rezidensek oktatását felvállaló egyetemi városbeli és vidéki oktatók, szakorvosok és főorvosok, illetve kórházi gyógyszerészek számára is, hogy az elméleti és gyakorlati oktatói munkájukért fizetésemelést vagy jutalékot kapjanak. Ez jelentősen hozzájárul majd a rezidensekkel való foglalkozás és oktatás javulásához.
– A törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a két szaktárca, az oktatási és az egészségügyi minisztérium, illetve az egyetemek akár január végéig kialakítsák ezt a rendszert. A módosítás tartalmazza, hogy az egyetemek javaslatára a minisztérium szabja meg, hogy melyik kórház mely osztálya kapcsolódhat be a rezidensképzésbe. Ennek lesz egy minimális kritériumrendszere, ez az, amit a szaktárca és az egyetemek gyorsan ki kell dolgozzanak. Határidő nincs, viszont – lévén, hogy ilyen mértékben növekedhet a rezidensek száma –, az eddig is tarthatatlan állapot az egyetemi központokban még akutabbá válik, tehát a minisztériumnak muszáj lesz lépnie ebben a kérdésben – mutatott rá a szakpolitikus.
