Minden nyelv előnyt jelent

DSD – Deutsches Sprachdiplom

„Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy – mondta IV. Károly, az utolsó magyar király. A történelem pedig már rengetegszer igazolta, hogy az állítása megállja a helyét. A különböző háborúkban nagyon fontos feladatuk volt a tolmácsoknak, hiszen ők fordították a hadban álló felek üzeneteit, és nem kizárt, ha bizonyos üzeneteket rosszul értelmeznek és fordítanak, más lett volna a háború kimenetele. 

De napjainkban is minden területen nagyon fontos szerepe van a nyelvismeretnek. A nyelvvel együtt az adott nép kultúráját is megismerjük. A nyelv, a kultúra és a szokások ismeretének birtokában pedig könnyebben megy a társalgás vagy éppen a beilleszkedés. 

Minél több nyelvet ismerünk, annál könnyebb elhelyezkedni itthon is, hiszen az minden szakmában előnyt jelent. A diáknak pedig mindenképp az előnyére válik, hogy már az iskolában elkezd nyelveket tanulni, és esetleg nyelvvizsgát is sikerült letennie. A DSD-nyelvvizsga több szempontból is különleges, elsősorban mert ingyenes, másodsorban pedig, mert a diplomát a német kultuszminisztérium adja.

Erdélyben több iskola végzős diákjai számára elérhető a képzés. A DSD-ről, azaz a német nyelvi diplomáról dr. Puskás Attila felkészítő tanárral, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanárával és Keresztes Béla évfolyamelső diákkal beszélgettünk.

Dr. Puskás Attila felkészítő tanár

– Hogyan lehetne meghatározni a DSD-vizsgát?

– A DSD a német kultuszminisztérium nyelvvizsgája, amelyet a világ minden részén megszerveznek. A német kormánynak egy olyan projektje, amelyben azokat a diákokat minősítik és segítik, akik elsősorban Németországban szeretnének tanulni, illetve azokat, akik tanulmányaik során ösztöndíjasként ott tanulnának. Akik Németországban szeretnének továbbtanulni, szükségük van egy ilyen diplomára ott, és hatalmas előny, hogy ezt a középiskolás tanulmányaik alatt megszerezhetik. Ez az elsődleges célja a programnak és egyben a vizsgának. A másodlagos célja pedig a német kultúra, hagyományok és gondolkodásmód terjesztése a világban. Ez az oklevél elsősorban németországi tanulásra jogosít fel, de minden olyan területen hasznos, ahol szükség van a német nyelv ismeretére.

– Hogyan zajlik a vizsga?

– A vizsgát csak a végzős diákok tehetik le. Életkori feltételei is vannak, tehát a diákok el kell érjenek egy olyan gondolkodási szintet, amikor képesek érvelni valami mellett vagy ellen, meg kell tudják különböztetni a dolgokat, fel kell ismerjék az összefüggéseket. A vizsga a négy alapkompetenciát méri fel: az íráskészséget, a szöveg-értést, a hallás utáni megértést, illetve a beszédkészséget. XI. osztályban kezdődik a felkészítés, erre a kultuszminisztériumnak külön megbízott oktatója van, aki Erdélyben több iskolában is tanít. Ebben a régióban a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a segesvári Joseph Haltrich Elméleti Líceum diákjai számára elérhető a képzés. Ennek a négy iskolának van egy tanára, aki a tanintézményekben elmagyarázza a vizsga menetét. A helyi tanárok, akik az évfolyamot tanítják, felkészítik a tanulókat arra a szintre, hogy a vizsgát le tudják tenni. A vizsga első része november végén vagy december elején van Segesváron, ahol az íráskészség, a szöveg-értés és a hallás utáni megértés ellenőrzése zajlik. A szóbelit de-cember végén vagy január elején tartják, annak is két része van. Az elsőben a diákok öt percet kell beszéljenek egy olyan témáról, amit ott kapnak, és ezután ötöt mi, tanárok beszélgetünk velük az adott témáról. A szóbeli vizsga második része abból áll, hogy bemutatnak egy előre elkészített projektet, erre szintén öt percük van. Minden évben három téma közül lehet választani, ezek közül kettő változatlan és egy évente különbözik. Idén a három téma a migráció, a digitális világ és a sport volt. 

– Mennyibe kerül a nyelvvizsga?

– A partneriskoláknak ingyenes. Véleményem szerint egy nagyon fontos tény, hogy a Bolyai líceum is benne van a projektben. A bekerülés nem automatikusan történik, olyan iskolákat választanak ki, ahol a német nyelv oktatásának nagy a hagyománya, és a diákok olyan szinten vannak, illetve olyan érdeklődési körrel bírnak, ami alapján elképzelhető, hogy német nyelvterületen tanulnak tovább, hiszen nemcsak Németországban, hanem Svájcban és Ausztriában is érvényes ez a diploma. Az iskola megszerezte ezt a jogot, és az itt tanuló diákoknak úgymond alanyi jogon jár, amennyiben felkészülnek és sikeresen leteszik a vizsgát. Továbbá hozzá kell tennem, ha a sikerességi arány 50% alá esik, megvonják az iskolától ezt a lehetőséget. Tehát minden évfolyamnak felelőssége, hogy sikeresen vizsgázzon, nekünk, tanároknak pedig az a feladatunk, hogy felmérjük, kik azok, akik képesek letenni a vizsgát, ezért szelektálnunk kell, már csak azért is, hogy a jövő generációnak is lehetősége legyen vizsgázni. 

– Kik értékelik az eredményt?

– A vizsga segesvári részét Bonnban javítják, beszkennelik és elküldik. A szóbeli helyben zajlik. A diákokat a saját tanáruk vizsgáztatja, én 19 diákomat vizsgáztattam és Borsos Kinga tanárnő az ő két diákját. A vizsgafelügyelő pedig az a Jörg Feldmann, akit a német kultuszminisztérium ideküldött a már említett négy iskolába. Meglátásom szerint a diákoknak is jobb, ha a saját tanáruk vizsgáztatja őket, hiszen így sokkal nyugodtabbak, és jobban tudnak összpontosítani. 

– Hányan szoktak jelentkezni évente a DSD-nyelvvizsgára a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból?

– Minden évben változik. Nagyon függ attól, hogy milyen diákokat kapunk IX. osztályban. Általában azok, akik nem tanultak németet, nehezen tudnak felkészülni erre a felsőfokú nyelvvizsgára – de nem lehetetlen –, illetve függ attól is, hogy milyen osztályba jár az illető. Általában két intenzív osztály van a Bolyaiban, amiben 28 diák tanul. Ebből jó, ha a fele részt vesz a vizsgán, de minimum 12 kell legyen a törvény szerint. Tehát amennyiben az iskola nem tud előállítani 12 diákot, megvonják tőle a vizsgaközpont jogát. Tapasztalataim alapján minden évben megvan a 16-22 diák. Ebben az évben 21-en voltak. Általában a bolyaisok 80% fölött teljesítenek. Mindössze egy év volt, amikor nagyon rosszul teljesítettünk, de most sikerült jóvátenni. Hozzáteszem, hogy idén a 21 diákból 20 kapott felsőfokú diplomát, B2-C1-es szintűt. Tehát mehetnek nyugodtan Németországba tanulni. 

Keresztes Béla évfolyamelső, DSD-vizsgázó

Kihagyhatatlan lehetőségnek találtam a nyelvvizsgát, hiszen mindamellett, hogy ingyenes, nagyon sok helyen elfogadják. Célul tűztem ki a legfelsőbb szintet. A többi tantárgy mellett ennek is szenteltem időt. A tanulásra fordított időt nagyban meghatározza, hogy mennyire kell felkészülni az elkövetkezendő időszakra. A tanulással töltött idő változó lehet, volt hogy csak napi két órát kellett készülni, de olyan is, amikor 7-8 órát töltöttem a könyv mellett. A DSD-nyelvvizsgával, a heti egy felkészítőn kívül, hétvégén foglalkoztam napi három órát. Így be tudtam osztani az időmet, hogy minden tantárgyból jól felkészülhessek. De összességében elmondhatom, hogy eredményes volt a felkészülés.