2020. június 4., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Novák Zoltán sajtótájékoztatója a tanügyi törvényről

Hétfőn egy, az RMDSZ által kidolgozott átfogó oktatásügyi törvénycsomagot fogadott el döntő házként a szenátus plénuma. A tervezetbe foglalt intézkedések a romániai magyar oktatást és az oktatási rendszer egészét érintik. A javaslatok a pedagógusokkal és szakszervezetekkel folytatott hosszas egyeztetések eredményei.

A témáról tegnap, február 13-án, az RMDSZ Maros megyei székházában tartott sajtótájékoztatót Novák Csaba Zoltán szenátor, a tanügyi bizottság alelnöke. Elmondta, hogy a tervezet a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool), és a meleg ebéd programra vonatkozó előírásokat tartalmaz. 

Fotó: Karácsonyi Zsigmond (archív)


Hangsúlyozta: az RMDSZ politikájában fontos helyet foglal el a tanügyi kérdés. A tanároktól beérkezett javaslatok alapján dolgozták ki az RMDSZ képviselői – itt Szabó Ödönt említette – a jogszabályt.

A szenátor emlékeztetett, hogy egy korábbi törvénymódosítással az RMDSZ azt kérte, legyen kötelező az óvodai oktatás. A tervezet ugyanakkor megoldást nyújt a szülők számára is, akik visszatérnének dolgozni a kétéves gyermeknevelési szabadságról, hiszen az elfogadott javaslat szerint különleges esetekben már kétéves kortól óvodába írathatják gyermekeiket.

A gyermekeiket egyedül nevelő szülők és a szociálisan hátrányos helyzetű családok előnyben részesülhetnek a bölcsődei beiratkozáskor. 

A jogszabály előírja: különleges esetekben, a helyek függvényében az önkormányzat is módosíthat a beiratkozási kritériumokon úgy, hogy a munkába visszaálló egyedülálló szülő előnyben részesül majd a bölcsődei beiratkozásnál, amennyiben a helyek száma korlátozott.

A politikus arról is beszélt, hogy a módosítás értelmében 2030-ig a napközis (iskola utáni) programot és a meleg étel programot kötelezően ki kell terjeszteni minden iskolára. 

Az RMDSZ módosítása lehetővé teszi, hogy a szülők kezdeményezésére is indítsanak úgynevezett délutáni iskola programot. Egyesületeket hozhatnak létre, amelyek délutáni oktatást nyújtanak, és más tanintézményekből érkező tanárok is taníthatnak ezeken a foglalkozásokon.

Rámutatott: a szaktárcának engedélyt és költségkeretet kell biztosítania minden olyan iskola számára, amely rendelkezik a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy meleg ebédet nyújtson a diákoknak, azaz megteremtette a szükséges feltételeket egy étkezde működtetésére. Azokban az iskolákban, ahol nincs erre lehetőség, hidegélelmiszer-csomagot kapnak a diákok. Az erre fordított, egy főre eső költség nem lehet 7 lejnél kisebb, a költségeket a minisztérium az önkormányzatnak utalja át, az önkormányzat pedig hozzájárulhat ehhez, amennyiben rendelkezik a szükséges fedezettel. Itt példának a marosvásárhelyi Bolyai líceumot említette, amely rendelkezik a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy meleg ebédet nyújtson a diákoknak. 

A méltányosság jegyében

Novák Csaba Zoltán a továbbiakban kivonatosan ismertette azokat a kérdéseket, amelyek egyfelől általános érvényűek az oktatás szempontjából, de rámutatott azokra is, amelyek a magyar kisebbséget érintik. Kiemelte: az oktatás alapproblematika, az emberi méltóság jegyének szellemében biztosítani kell a kisebbségi diákoknak, hogy azon a nyelven vizsgázhassanak, ahogy tanultak.

Kiemelten fontos célnak nevezte azt a módosítást, amely lehetőséget ad arra, hogy minél kisebb létszámmal indíthassanak osztályokat az oktatás különböző szintjein. Fontosnak nevezte azt is, hogy a keretterv is módosul. Egy tantárgy esetében a tanórák 65%-a (az eddigi 75% helyett) fordítható oktatásra, ellenőrzésre, 35% (az eddigi 25% helyett) pedig a tananyag elmélyítésére, felzárkóztatásra, akár egyénre szabott program szerint is.

A törvény az RMDSZ által évek óta szorgalmazott kérdésekre nyújthat megoldást. Megteremti annak a lehetőségét, hogy minden diák anyanyelvén felvételizhessen az egyetemre.

A politikus konklúzióként úgy fogalmazott: tudja, hogy a törvény nem old meg minden problémát, de a cél az, hogy az oktatás kérdését olyan irányba tolják, ami csak a rendszer reformjával képzelhető el.

Az államelnöknek 30 nap áll rendelkezésére, hogy kihirdesse a törvényt, amely akkor lép hatályba.

Novák sikerként könyvelte el, hogy politikai válság idején is sikerült eredményt elérni. Mint mondta, olyan fajsúlyos kérdéshez nyúltak hozzá, amely az oktatás egészét érinti, ugyanakkor kisebbségi vonatkozásban hangsúlyosabbá teszi a pozitív megkülönböztetéseket, ami pedig eddig értelmezhető volt, egyértelműsített.