Milliókat a TikTokról

Múlt héten már beszámoltunk arról, hogy hogyan is működik a TikTok algoritmusa. Röviden: megfigyeli, hogy milyen tartalmakat fogyasztunk, elemzi, hogy azok a személyek, akik hasonló tartalmakat fogyasztanak, mint mi, milyen más videókat néznek, figyelembe veszi, hogy a közvetlen környezetünkben melyek az éppen felkapott videók. Ezzel persze semmi gond nincs, azzal már annál inkább, hogy a TikTok egy idő után képes lesz minket jobban megismerni, mint a saját barátaink. Rendben, hogy így célzott videókat is tud küldeni, de a kérdés az, hogy mi történik az így begyűjtött adatokkal? Ezt boncolgattuk a múlt héten. Most viszont teljesen másé a főszerep; az is kiderült, hogy mennyit lehet keresni egy év alatt a TikTokon, már amennyiben az ember a legnépszerűbb TikTok-tartalomgyártó az egész világon. 

De ne szaladjunk ennyire előre. Az online felületekre történő tartalomgyártás már rég elkezdődött, és mindenki tudja, hogy ebből szép pénzt is lehet keresni. A YouTube-on is rengetegen próbálkoztak, volt, aki valamilyen komolyabb tartalmat próbált gyártani, más egyszerűen előkapta a telefonját, valamit videózott, és már töltötte is fel, mindenféle utómunka nélkül. Ahogy a kreatív szakmában semmire, úgy erre sincs konkrét recept, hiszen rengeteg kísérletezőnek nem hozott nyereséget – sőt, egyenesen komoly veszteséggel zárult – a YouTube, míg másoknak, akik csak valami vicceset töltöttek fel, és 5 percnél többet nem dolgoztak, bejött. 

Persze a reakcióvideók és a paródiák, illetve a humoros tartalom sem garancia, arra is van szépszámú példa, hogy az ilyen és ezekhez hasonló tartalomgyártók is eltűntek a süllyesztőben. Vagy talán nem is a süllyesztőben, hanem találtak maguknak egy másik felületet. Ez pedig éppen a TikTok, ahol folyamatosan ömlik a szenny és a bunkóság. Lehet itt is komoly vagy érdekes videókat látni, azonban ezek aránya sajnos elenyésző. Viszont milliós megtekintéseket lehet abból összeszedni, hogy valaki napi szinten készít egy néhány másodperces videót arról, hogy éppen mit csinál vagy mit fog csinálni a várandóssága azon napján. A tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy erre van igény a TikTokon.

Erre ékes bizonyíték, hogy 2021-ben a TikTokon egy 17 éves tiné-dzser kereste a legtöbb pénzt, összesen 17,5 millió dollárt. Ezzel Charli D’Amelio bevétele meghaladta a McDonald’s és a Starbucks vezérigazgatóinak éves fizetését. Hozzá kell tenni, hogy 2020-ban is ő volt a legnépszerűbb, de tavaly a korábbi rekordját is sikerült túlszárnyalnia körülbelül 2 millió dollárral. Charli D’Ameliót több mint 133 millióan követik a TikTokon, ahol mindössze két és fél éve aktív. Ennyi időre volt szüksége, hogy a legnépszerűbb legyen. Charli D’Amelio videóit amúgy lehet teljeséggel rossznak nevezni, sőt mint videók egészen jók, mindössze tartalmilag nem kínálnak sokat. A profilján lehet olyan videókat találni, amelyekben a kutyájával játszik vagy éppen vásárolni megy. Ebből mégis összejött tavaly 17,5 millió dollár, mondjuk az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy ebben benne vannak a szponzorálásból befolyt összegek is. Mindazonáltal talán mégsem a TikTok a gyors meggazdagodás kulcsa mindenki számára, de ki tudja, talán egy próbát megér.

Most már tényleg minden okos?

Egy ideje már hozzászoktunk ahhoz, hogy körülöttünk minden okos, vagy legalábbis készült belőle valamilyen okos kiadás. Ilyen tekintetben sokkal elvetemültebb dolgokra kell gondolni, mint egy egyszerű okostelefon, okostévé vagy okosóra. Létezik ugyanis – már elég rég – okosporszívó, okoshűtő, de okos villanykörte is. Bár be kell vallani, hogy ezek még nem érték el a végleg kiforrott változatukat. Az okosporszívó néha még nekimegy az ágy sarkának, az okoshűtő pedig nem tudja ellátni azokat a funkciókat, amelyektől valóban igazán okosnak lehetne nevezni. Egy ilyen tekintetben ideális világban az okosporszívó tudná, hogy mikor nem vagyunk otthon, és akkor állna neki – kérdés nélkül – takarítani. Az okoshűtő pedig tudná, hogy fogytán van a tej, és azt egyszerűen megrendelné, az okosházunk beléptető rendszere pedig beengedné a futárt, miközben kamerákkal figyeli, hogy mit is csinál a házunkban, majd pedig a futár távozása után a bankkártyánkról automatikusan levonnák a rendelés összegét, illetve a kiszállítás költségeit. Nekünk pedig a kisujjunkat sem kellene ehhez mozdítani. De vannak még érdekesebb ötletek is. Például, ha a virtuális asszisztensünk tudja, hogy minden pénteken össze szoktunk gyűlni a barátainkkal, akkor már előre meg tudná rendelni a pizzát, azelőtt ki tudná adni a feladatot az okosporszívónak, hogy takarítsa ki a szobát, az okoshőmérő, illetve az okos központi fűtőrendszer segítségével addigra a megfelelő hőmérsékleten lenne a helyiség, és még az okosvillanykörtét is olyan fényerősségre állítaná, ami megfelelő. Lehetséges, hogy ez most így első olvasatra egy nagyon távoli jövőnek tűnik, azonban egyáltalán nem az. Nagy valószínűséggel 10 év múlva ez lesz a valóság, és nemcsak a felső tízezernek, hanem a középosztálynak is.

Természetesen lehetne azt mondani, hogy miért is van szükségünk ennyi mindenre, amikor ezeket könnyűszerrel mi is meg tudnánk csinálni. Valóban nem igényelnek ezek a feladatok nagy erő- és időbefektetést, de ahogyan a mondás is tartja, sok kicsi sokra megy, és például egy év alatt már rengeteg időt meg tudunk spórolni azzal, ha az okosházunk elvégzi helyettünk ezeket a feladatokat. A mai világban pedig egyre jobban felértékelődik az idő. Ahhoz, hogy a fent leírtak valósságá váljanak, igenis szükség van a mesterséges intelligencia nagymértékű fejlődésére. Innen tovább lehet tartani a gépek lázadásától, de ez a félelem alaptalan. Igen, minden bizonnyal a mesterséges intelligencia el fogja érni az emberi agy szintjét, onnantól kezdve pedig képes lesz akár más mesterséges intelligenciát fejleszteni, akár saját magát másolni vagy továbbfejleszteni. Ha szerencsénk van, akkor az embereket fogja segíteni, ha mégsem lesz szerencsénk, akkor egyszerűen nem fog foglalkozni velünk, hanem „végzi a maga dolgát”. Azonban attól nem kell félnünk, hogy kiiktatja az okostelefonunkat, tönkreteszi az okosházunkat, ellenünk fordítja az okosautónkat, vagy éppen megszorítja az okosgyűrűnket.

Apropó okosgyűrű, igen, most már ilyen is létezik, méghozzá valóban elég okos. Képes az alvási adatok, a pulzus, a véroxigénszint és a testhő mérésére is. Ezt az eszközt a Movano nevű gyártó mutatta be Los Angelesben a CES-en. Ahhoz, hogy a gyűrű képes legyen mérni és rögzíteni a felsorolt biometrikus adatokat, az szükséges, hogy végig kapcsolatban legyen a hozzá fejlesztett alkalmazással, ami ugyebár az okostelefonunkon van. A gyártó szerint egy olyan eszközről van szó, amit a nap 24 órájában viselni fognak az emberek, és az az alkalmazás segítségével folyamatosan nyomon fogja követni az adatokat, és értelemszerűen diagramokat is készít róluk. A Movano egy olyan eszközt szeretne piacra dobni, aminek mérési adatait az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) is jóváhagyta, azonban ehhez elsősorban szükség van a szervezet engedélyére is. Arról nem szól a fáma, hogy mikortól tudjuk – vagy tudják az Egyesült Államokban élők – megvásárolni, ahogyan az sem derült ki, hogy mennyit fogja bírni az akkumulátor egy feltöltéssel, hogyan lehet majd egy gyűrűt tölteni, illetve mennyi lesz az ára. Több mint valószínű, hogy még elég távol lehetünk a tömeggyártástól. Mindenestre érdekes termékről van szó, ami még meg is találhatja a piacát azok körében, akik nem szeretnének okosórát vásárolni, de jó ötletnek tartják valamilyen eszközzel nyomon követni a testi jeleiket.

Ami pedig az okosotthont illeti, aki nem akar, az nem kell megbarátkozzon a gondolattal, de a gépek lázadásától se tartson. Ahogyan azt se felejtse el, hogy a technológia – így a digitális technológia is – mindig segítette az emberiséget, elég csak az első ipari forradalomra gondolni. Az elemzők szerint most éppen a negyedik ilyen jellegű forradalomnak vagyunk az átélői, és ez is gyökeresen meg fogja változtatni a világot és az arról alkotott képünket. És minden bizonnyal jó irányba történnek majd a lépések.