Több mint kétmilliárd euróval károsították meg az államkasszát csak az utóbbi tíz évben – állítja a számvevőszék jelenlegi elnöke, aki korábban a szenátust és a kormányt is vezette.
Több mint kétmilliárd euróval károsították meg az államkasszát csak az utóbbi tíz évben – állítja a számvevőszék jelenlegi elnöke, aki korábban a szenátust és a kormányt is vezette. Adatainak pontosságában lehet kételkedni, ha elnézzük a közelmúltbeli korrupcióellenes hadjáratban közszájon forgó összegeket.
Mert az már a hátteret és a törvények dzsungelét kevéssé ismerő embernek is világos, hogy odafent zsákszámra lopnak. De még ha el is fogadjuk azt, hogy csak ennyi volt az államkasszát ért kár egy röpke évtized alatt, tudva azt is, hogy az állami intézményrendszer költekezését felügyelő számvevőszéknek nincs épp mindenre rálátása, még akkor is biztosak lehetünk abban, hogy minket, adófizetőket ennél jóval nagyobb kár ért. Ugyanis ha közberuházásra szánt pénzt térítenek el az eredeti céljától, akkor arra is gondolni kell, hogy a befektetett pénz a jövőben további hasznot hajt. Hiszen a beruházások nyomán munkahelyek keletkeznek, beszállítók kapnak megrendeléseket, és jó esetben termelőtevékenység is indul. Ezek a maguk során elvileg további adópénzeket, költségvetési bevételeket hoznak, persze ha ésszel ruháztak be, és nem például pár hónap után szétmálló autópályát építenek, mert nálunk erre is van ám szakértelem. A rosszul elköltött, vagy egyáltalán nem a rendeltetésre használt beruházási keretek nyomán ráadásul nem csak további direkt és közvetett bevételektől eshet el az állam, hanem azokban az ágazatokban, ahol számítottak ezekre a pénzekre, vállalkozások is lehúzhatják a rolót, aminek a nyomán emelkedő szociális terhek szintén erre a kárszámlára írandók.
Ezekről a milliárdokról még idővel derülhetnek ki érdekességek, a korrupcióellenes ügyészség közléseiből is. És alighanem máris forróbb lett a talaj egy egykori ügyész talpa alatt. Mert ha a néhai kormánypárt egyik öreg rókája pont a nemrég leköszönt kabinet esztelen költekezésével példálózik ebben a témakörben, azzal azt engedi sejtetni, hogy a szociáldemokraták vélhetően még mindig jelentős kapcsolati tőkével rendelkező öregjeinél teljesen kegyvesztetté vált a volt kormányfő és csapata.
Ami nekünk ebben talán a legnagyobb baj, hogy reményünk is alig van rá, hogy a közeljövőben az adópénzeinkkel több ésszel gazdálkodó kormányunk legyen. A régi szocdem társulat elment, a jelenlegi, technokratának álcázott csapat pedig láthatóan a következőnek készíti elő a talajt. Majd azok is a mi kárunkra akarnak megtollasodni.
