Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-10-18 12:50:54
Az Európai Integrációs Alapból finanszírozott reprezentatív kutatás keretében arra kérték Magyarországon a megkérdezetteket, hogy képzeletbeli munkáltatóként döntsenek arról: kit vennének fel a helyi önkormányzathoz az említett három állásra, ha csak külföldön élő jelentkezők – egy iraki, egy kenyai, egy kínai és egy kárpátaljai magyar nő, illetve egy iráni, egy nigériai, egy kínai és egy vajdasági magyar férfi – közül választhatnak.
A közlemény szerint a megkérdezettek több mint 80 százaléka a kárpátaljai, illetve a vajdasági magyar jelöltet választotta a megjelölt munkakörre, csak elenyésző arányban támogatták a többi fiktív jelentkezőt.
A Tárki külön vizsgálta a férfiakkal és a nőkkel szembeni fiktív munkáltatói döntéseket, az eredmények szerint mindkét esetben a határon túli magyar jelentkező kapta volna meg a képzeletbeli állást a válaszadók négyötödétől.
A nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint, három egymást követő hónapban végzett kutatás keretében – mintegy „mini-önéletrajzként” – a fiktív jelentkező képe alatt feltüntették a nevét, az országot és a legfontosabb munkaerő-piaci tulajdonságait.
A takarítónői állásra jelentkezők közül a kárpátaljai magyar Sárát választotta a válaszadók 79 százaléka, míg a karbantartói állásra a nyilatkozók 85 százaléka támogatta volna a vajdasági magyar Tamást. A takarítónői állásra a kenyai és az arab származású nőket 8-8 százalék alkalmazta volna, míg a karbantartói munkakörre inkább a nigériai származású férfit vették volna fel az iráni jelölttel szemben.
Amikor a válaszadóknak arcképek alapján kellett utazási irodai vagy banki ügyintézőt választaniuk a fiktív jelöltek közül, 87 százalékuk szintén határon túli magyar jelölteket, kétharmaduk a női jelentkezőt jelölte meg.
A nemi hovatartozást vizsgálva: 53 százalék választotta volna a kárpátaljai Sárát, és csak 5 százalék az iraki Fatimát. A férfiak esetében a vajdasági Tamást a válaszadók egyharmada választotta, viszont a „láthatóan más” külföldi férfiak mindegyikének szinte teljes elutasítottságban volt része.