Miért is jó megismerni örökségünket?

Egyedi kezdeményezés az Örökségünk őrei mozgalomban, hogy egy diákcsapat az általuk örökbe fogadott épületben idegenvezetést vállal. Kedden a Bolyai Farkas Elméleti Líceum Bolyai B.B. csapata, a Toldalagi-palota őrei négy tárlatvezetést is szervezett tanáruk, dr. Puskás Attila irányításával. Mi a harmadik tárlatvezetésen vettünk részt a Bolyai X. A osztályával. Az eseményben nem csalódtunk, hiszen a diákok hozzáértően és felkészülten kalauzoltak a palotában. 

A város forgatagában pár percre érdemes megállni a Toldalagi-palota előtt, feltekinteni, s ráérősebben szemügyre venni. Tündérligeti Sámuel X. B osztályos tanuló, aki bővebb ismeretekkel vértezte fel magát, éppen erre hívta fel a figyelmét diáktársainak, hogy Marosvásárhely legjelentősebb barokk épülete, ma a Maros Megyei Múzeum néprajzi részlege működik benne. 1759-1772 között épült, építtetője gróf Toldalagi László, az akkori Királyi Tábla ülnöke volt. Az épületet téli lakásnak szánták, hiszen a család az év többi szakában a koronkai kastélyban lakott. Az épület terveit Luidor János, francia származású építész, a belső díszítéseket Schmidt Pál és Anton Schuchbauer szobrász készítette. A feljegyzésekben örmény munkások is szerepelnek. Az évek során a palotának több rendeltetése volt, 1786-ban nyomda működött itt, 1802-ben a Református Kollégium adományként kapta meg, az 1920-as években a főtér felőli részen bank működött, majd 1960 után a történelmi múzeum, aztán a néprajzi múzeum költözött ide. 

– Ahol a barokk véget ér, Európa is véget ér! Szimbolikusan a Toldalagi-palota képezte a határt, hiszen Erdély határain kívül a barokk stílus már nem gyakori. Az épület homlokzatán az eredeti címer egy szekérkereket tartó páncélos kart ábrázolt. Ehhez a címerhez egy érdekes legenda fűződik, aminek lehet, hogy nincs túl sok valóságalapja. A Toldalagi család egyik őse a királyt szekéren kísérte át egy sebes folyón, miközben a szekér kerekéből kiesett egy szeg. Hogy mentse a helyzetet, Toldalagi páncélos ujját behelyezte a szeg helyé-re, ezzel egyben tartotta a szekeret, s a király életben maradt. Ezért a király többek között a szóban forgó címerrel s jelentős anyagi javakkal jutalmazta meg a Toldalagiakat.

Az épületen ma két, a Toldalagi és a Wass család címere látható, hiszen Toldalagi László Wass Katát vette feleségül. 

I. Toldalagi Lászlóról tudni kell még, hogy miután Medgyesről Marosvásárhelyre költöztette a Királyi Táblát, Marosvásárhely fejlődését nagyon fellendítette, sokkal több arisztokrata költözött be a városba. Ezek a családok – a Hallerek, a Telekiek – jó viszonyt ápoltak egymással – fogalmazott a tárlatvezető, Tündérligeti Sámuel. 

Nyulas Áron egy régi Ford Perfectet mutatott be, ami a palota belső udvarában látható. A gépkocsit Angliában gyártották, európai piacra. Motorja tizennyolc lóerős, jobb kormányos, dobfékekkel van ellátva, kurblival indították. A jelzést egy karral oldották meg, a csomagtartót az utastérből lehet megközelíteni. Az utastérben hamutálcák találhatók, ami akkoriban nagy extrának számított. Ezt a típust 1928–1961 között gyártották. 

A palotalátogatás az emeleten folytatódott, ahol betekintést nyerhettünk a korabeli marosvásárhelyiek életébe, épületek, viseletek elevenednek meg. A diákok láthatták a Schuchbauer-féle kandallót, valamint a Haller-kastélyból származó csempekályhát. 

Az „őrök” némafilmet forgattak a palotáról és a történelmi családról. A film vetítésére is a palotában kerül sor.

Az Örökségünk őrei mozgalomba kapcsolódott fiatalok lelkesedése „ragályos”, a többi diákot is megfertőzték, jól tették, hiszen az ide látogató osztályból eddig még senki sem járt a Toldalagi-palotában.