Miért halnak meg a krónikus betegek a koronavírustól? (1.)
A sokféle magyarázatból lassan kibontakozik a válasz. Az életmód és a krónikus betegségek okozta magas interleukin-6-szint felelős a nagyfokú elhalálozásért.
A Covid–19 halálozási statisztikái szembetűnően eltérő kockázatot mutatnak a gyermekek és fiatal korú felnőttek, illetve az idős emberek közt, különösen, ha utóbbiak szív- és érrendszeri bántalmakban, cukorbetegségben, metabolikus szindrómában szenvednek, vagy kórosan elhízottak. A laikusokat is – saját vagy hozzátartozóik esélyeit latolgatva – és az orvosokat is – a lehetséges kezelésen törve a fejüket – egyaránt foglalkoztatja a jelenség. Olyan általános válaszok persze már születtek, hogy idős korban, krónikus betegségekben leromlik az immunrendszer, és hogy az ún. citokin vihar, azaz a gyulladáskeltő faktorok aránytalan mértékű felszabadulása a szabályozatlan immunrendszer túlreagálása.
(A következőkben a szerző utal azokra az írásaira, amelyekben a túltápláltság egészségi következményeiről értekezett, arról, hogy a hasi elhízás magas gyulladásszintet, inzulinrezisztenciát, szív- és érrendszeri betegségeket, rákot és depressziót okozhat. Továbbá arról is, hogy a koronavírussal és minden jövőbeni hasonló járvánnyal szemben az igazi védekezést nem a csodaszerek – oltás, gyógyszer stb. – jelentik, hanem a normál testsúly és az alacsony gyulladásszint.)
Csakhogy az emberek az ilyen ajánlásokat azért sem szokták komolyan venni, mert valami általános és kívánatos jó érdekében alapvető, konkrét változásokat kellene véghezvinniük életükben.
Az átlagember gyulladásfaktorral akkor találkozik, ha böngészi a laborleletét. A PCR (C-reaktív protein) egy általános gyulladásfaktor, általában 5 mg/l-ben szokták megadni a normál felső értéket, ami, ha valakinek annyi, már régen rossz. Termelődését az interleukin-6 (IL-6) serkenti, egy olyan gyulladásfaktor, ami a krónikus betegségekben általában magas. A PCR és az IL-6, mint két gonosz összeesküvő, egymást támogatják: a CRP elősegíti az IL-6 aknamunkáját (Jones és mtsi, 1999). Természetesen a természet nem az emberiség tönkretételére „találta ki” őket, de az evolúció az emberi szervezetet nem készítette fel a bőség korszakára, így a rendellenesen magas IL-6 és PCR az ember ellen fordul.
Egy ez évi március 30-i elemzés hat vizsgálat metaanalízis alapján megállapította, hogy a Covid–19-betegek komplikált eseteiben 3-szor magasabb az IL-6-szint, mint a nem komplikált esetekben (Coomes, EA; Haghbayan, 2020). A vizsgálatok szerint az IL-6 magas szintje az egyik oka a légzési elégtelenségnek, a sokknak és több szervre kiterjedő működési zavarnak. Amely betegeknek javult az állapota, azoknak az IL-6 szintje is lecsökkent, akiknek viszont romlott az állapota, azoknak tovább nőtt az IL-6 szintje. Az elemzésbe bevont egyik vizsgálatban azok haltak meg, akiknek a túlélőkhöz képest kétszeres volt az IL-6 szintje.
Egy másik klinikai vizsgálatban folyamatosan mérték a betegek IL-6 szintjét, és akinek a 80 pg/ml-t meghaladta, az 22-szer valószínűbben igényelt lélegeztetőgépet. Az IL-6-szint 92%-os pontossággal megmutatta, kinek van szüksége mesterséges lélegeztetésre (Herold és mtsi, 2020). Az eredmény tájékozott orvosi körökben valószínűleg nem okoz nagy meglepetést, hiszen már korábban is kimutatták, hogy a nem kórházi eredetű tüdőgyulladások esetében a magas IL-6-szint előre jelzi a beteg halálát (Bacci és mtsi, 2015).
Ugyanakkor 22-es csapdájának tűnik a lélegeztetőgép alkalmazása, ugyanis az eddigiek alapján ezt azoknál alkalmazzák, akiknek magas az IL-6 szintje (akár mérik, akár nem), viszont a lélegeztetés okozta tüdőgyulladást (jelen esetben az állapot súlyosbodását) éppen a magas IL-6-szint jelzi előre (Ramírez és mtsi, 2009). A Covid–19-betegeknél a leírások szerint nem a légzéssel van baj, hanem az oxigénfelvétellel, a betegek leginkább olyannak tűnnek, mintha magaslati légszomjban szenvednének.
A magaslati légszomj azonban önmagában fokozza az IL-6-szintet, ami valódi magaslati helyen a vörösvértestek képződését hivatott serkenteni (Klausen és mtsi, 1997). A lélegeztetés okozta tüdőkárosodás hátterében ugyancsak az IL-6 magas szintje áll (Gurkan és mtsi, 2011). Ráadásul a sérült tüdőnél alkalmazott intenzív lélegeztetés, amit végül is a Covid–19-betegek vérben mért alacsony oxigénszintje indokol, tovább emeli az IL-6 szintjét. Többek közt ez lehet az egyik oka annak, hogy Covid–19-betegek esetén a lélegeztetőgép nagyobb arányú halálozást okoz, mint más betegségekben.
Azaz az eleve magas IL-6-szintű betegek vannak kitéve annak, hogy lélegeztetőgépre kapcsolják őket, de a légszomj és a lélegeztetés csak tovább fokozza az IL-6 szintjüket, ami viszont előre jelzi a halálos kimenetelt.
Szendi Gábor
