Mi az autizmus? Mire figyeljenek a szülők?
Az autizmus egy fejlődési zavar, ami az élet minden területét érinti. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért és a társas kapcsolatokért felelősek.
Az autizmus egy fejlődési zavar, ami az élet minden területét érinti. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért és a társas kapcsolatokért felelősek.
A zavar pontos oka nem ismert, de egyre valószínűbb a genetikai eredet szerepe. Sokáig a gyermekkori védőoltásokkal hozták összefüggésbe az autizmus kialakulását, de a kutatások ezeket az elméleteket megcáfolták.
Az autizmus spektrum zavar előfordulási gyakorisága növekvő tendenciát mutat, a legújabb kutatási adatok szerint minden 110. gyerek autizmusra utaló tüneteket mutat.
Az autizmus a születéstől fennálló állapot, de leggyakrabban a gyerek hároméves kora körül válnak a tünetek markánsabbá, gyakran csak a beszédfejlődés késése az első valóban feltűnő jel, és emiatt fordulnak a szülők szakorvoshoz.
Valójában azonban már pár hónaposan is vannak a zavarra utaló tünetek. A rendszerint 4-6 hónapos korban megjelenő szociális mosoly autizmus esetén elmarad. Úgy tűnik, hogy a csecsemőt nem érdekli környezete, nem igényli a törődést, a testi kontaktust, „jól eljátszik egyedül”.
Ha a szülő észreveszi, hogy a gyerek nem néz a szemébe vagy csak rövid ideig teszi azt, ha 12 hónapos korában a gyerek nem figyel oda, ha a nevén szólítják, nem mutat ujjal a tárgyakra, nem használ gesztusokat (integetés, tárgy után nyúlás), nem gügyög, később, ha nem utánoz másokat, nem beszél, nem figyel fel mások örömére, nem tud játékot kezdeményezni, nem tud bekapcsolódni, részt venni más gyerekekkel való játékban, akkor felmerülhet az autizmus spektrum zavar. Ugyanakkor, hogyha gyerekénél valaki furcsa viselkedést észlel, kényszeres, ismétlődő cselekvéseket tárgyakkal, pl. pörgetés, sorba rakás, ütögetés vagy ismétlődő testmozdulatokat, pl. kezek repdesése, hintázás, ujjmozgatás, stb., kérje ki egy szakember véleményét.
A fentiekben felsorolt figyelmeztető jelek nem elegendőek a diagnózis felállításához, csupán segítségül szolgálnak a szülők számára a problémák felismerésében, a diagnózis felállításához szakorvos véleményére van szükség.
A korai diagnózis nagyon fontos, a terápiák minél előbbi elkezdése sokat javíthat a gyerek állapotán. Az autizmus gyógyításában kulcsfontosságúak a specifikus terápiák és módszerek: az ABA terápia, a PECS és a TEACCH.
A legtöbb autizmussal élő személy nem kap megfelelő ellátást, ezért a szülők figyeljenek oda, hogy a szakember legyen felkészült ezekben a terápiákban és módszerekben.
Az autizmus nem betegség, hanem egy állapot, éppen ezért a gyógyítása nem gyógyszeres kezelésekben, hanem a terápiákban rejlik.
Mátyás Réka
klinikai pszichológus
Alpha Transilvana Alapítvány
