Mi a helyzet az energiaszektorban?
2022-09-09 10:35:55
- Nagy-Bodó Szilárd
A fiatalok és a környezettudatosság
Napjainkban, amikor az energiaárak egyre magasabbak, az emberek megpróbálják csökkenteni a fogyasztást. A kibontakozó energiaválság egyik oka az orosz–ukrán háború és az ezzel járó gazdasági szankciók, amelyekre az orosz fél azzal válaszolt, hogy mostanában sűrűbbek lettek az Északi Áramlat 1-en zajló karbantartási munkálatok, illetve a múlt hét második felében bejelentették, hogy leállítják a gázexportot. Ennek fényében pedig még fontosabb a kérdés: mi lesz a télen, lesz-e amivel fűteni? Az energiaszektort érintő kérdésekről is szó volt a Sepsi Tabakó fesztiválon, a beszélgetések után az előadók lapunk kérdéseire is válaszoltak.
Antal Lóránt szenátor, az energiaügyi bizottság elnöke elmondta, hogyha fenntartható energiáról beszélünk, nagyon fontos, hogy meghatározzuk, honnan származik az adott energia. A szenátor elmondta, az Európai Bizottság a földgázat átmeneti energiaforrásnak nyilvánította. Ez Románia számára kedvező, hiszen a Fekete-tengerben található gázmezőket az ország mind az iparban, mind a háztartásban fel tudja használni. A földgáz mellett az ország energiamixében helyet kap az atomenergia is, amit nem szabad szem elől téveszteni. Antal Lóránt hangsúlyozta, a felmérések azt mutatják, hogy az energiamix körülbelül 30-40%-a kell megújuló energiaforrásból származzon, a többi olyan forrásokból, amelyek biztosítani tudják a folyamatos ellátást.
Eközben az Európai Unió folyamatosan csökkenteni szeretné az orosz gáztól való függőséget. Az energiaügyi bizottság elnöke elmondta, ebben a kérdésben Románia nagyon jól áll, ez év júniusáig a számadatok azt mutatták, hogy az ország meg tudja termelni a saját szükségletének 80%-át. Június végétől elindult a Black Sea Oil&Gas által működtetett földgázszonda, amely a Fekete-tengerből termeli ki a fölgázt. Ez évi 1 milliárd köbmétert jelent, ami 10%-ra csökkentette az importfüggőséget. A szenátor véleménye szerint az orosz gáztól való függőség Románia esetében nem áll fenn.
Románia energiamixét vizsgálva, az atomenergiából származik 1600 MW, a Hidroelectrica által működtetett vízi erőművek esetében hasonló nagyságú az energiatermelés. Antal Lóránt azt is hozzátette, hogy nemrégiben a szénerőműveket kellett újra beindítani, és a kapacitásukat növelni. Elmondása szerint az energiamix nagy kérdőjele jelenleg a gáz, hiszen ha csak ilyen drágán lehet beszerezni, gázalapon nagyon költséges lesz előállítani a villamos energiát.
Litkei Máté, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatója elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben Európában a fenntarthatóság háttérbe szorult az energetika területén. A szakember szerint egyik napról a másikra nem tudunk megújuló energiára épülő telepeket létrehozni, de az atomerőművek mindenképpen a lakosság segítségére vannak, hiszen szén-dioxid-kibocsátás nélkül szavatolnak villamos energiát. Litkei Máté véleménye szerint a helyzet megoldásához először a háborús konfliktust kellene rendezni.
Egy másik kérdés, hogy mi várható azután, hogy megoldódik a helyzet? Hiszen a koronavírus-járvány és a karantén idején is visszaesett az energiafogyasztás, leálltak a nagy gyárak és a nemzetközi transzferek. Most, a magas árak hatására, újra visszaesés mutatkozik a piacon, az emberek elkezdtek spórolni. Azonban, minden bizonnyal, miután megoldódik az árak kérdése, ismét visszatér a megszokott fogyasztás, mint a koronavírus-járvány után. Sőt, a járványt követően az életünk része maradt számos olyan megoldás, amivel tovább szennyezzük a környezetet, ilyenek például az ételfutárok, akiknek a korlátozások lejártával nem csökkent a száma.
A Klímapolitikai Intézet kutatója rávilágított arra, hogy az Európai Unió szeretne önellátóbb lenni, ennek érdekében óriási beruházásokat hajtanak végre, amelyek elősegítik az országok közötti tranzíciót, de termelői oldalon is vannak beruházások, új atomerőművek is. Ennek eredményeképpen az európai energiapiac a válságot követően valamivel önellátóbb lehet, mert egyrészt magas arányú lesz a hazai előállítás, másrészt összetettebb a beszerzési útvonal. Litkei Máté a földgázt hozta fel példa gyanánt, véleménye szerint az Európai Uniónak többé nem lesz ekkora kitettsége az oroszokkal szemben, akkor sem, ha rendeződik a konfliktus.
Az energiaszektoron kívül is környezettudatosak kell, kellene legyünk. Ebben az esetben megállja a helyét az a mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan. Ebből a mondásból kiindulva először éppen a helyi problémákkal kell foglalkozni, hogy később globálisan is előre tudjunk lépni. Ezt pedig egyénenként is el lehet kezdeni, azzal, ha valaki úgy megy el a boltba vásárolni, hogy megnézi a megvásárolandó termékeket és a csomagolásukat, hogy mekkora terhet jelentenek a környezetre, mondta Szebenyi Péter Kond, az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatója. A szakember hozzátette, hogy különböző termékek el vannak látva ökocímkékkel, amelyek megmutatják, hogy hol, hogyan és milyen eljárással készültek. Például a tejesdobozokon lehet látni egy FSC jelzésű, fa háttérrel rendelkező ikont, ami azt jelzi, hogy az adott doboznak a papíranyagához fenntartható erdőből vágták ki a fát, azaz egy olyan erdőből, amit eleve azzal a céllal ültettek, hogy a későbbiekben a faanyagot kitermeljék, és papírrá alakítsák.
A szakember kiemelte, hogy számos esetben hamisítják ezek a címkéket. Ezt nevezik szakkifejezéssel zöldre mosásnak, ami a vásárlók megtévesztése. Az egyszerű vásárlók, annak érdekében, hogy ki tudják szűrni a valóban zöld és zölddé mosott termékeket, kell kutakodjanak egy kicsit, de ez nem nehéz. Az interneten könnyűszerrel megtalálhatók a valódi címkék.
Szebenyi Péter Kond hangsúlyozta, hogy a tudatos vásárlás mellett egy egyszerű konyhakerttel is sokat tehetünk a környezetünk megóvása érdekében. Azok, akiknek nincs lehetősége kertet kialakítani, választhatják a hagyományos piacot, hiszen ott nem a világ másik feléből származó terményeket árulnak, hanem helyit. Így mentesítik a Földet a szállításból származó környezeti terhektől.
