2024. august 18., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szükségállapot van – 52-en vannak házi elkülönítésben

A polgármesteri hivatalba csak a főbejáraton lehet bejutni, az ajtóban fertőtlenítőszer van, az épületben ügyintéző egy-kettő. Az önkormányzat komolyan veszi a hatóságok rendelkezéseit és az óvintézkedéseket. A lakosságot arra kérték, csak akkor lépjenek ki a kapun, ha halaszthatatlanul sürgős intéznivalójuk van. A játszótereket lezárták, aziskolákat, óvodákat, középületeket fertőtlenítették, az orvosi rendelőhöz, patikához kültéri várót helyeztek el. Mi is csak másfél méteres, sőt nagyobb távolságot tartva kérdeztük az újonnan kialakult helyzet nehézségeiről Bodó Előd Barna polgármestert. 

– Helyi szinten az önkormányzattól várják el, hogy külön-külön tájékoztasson mindenkit az intézkedésekről. A lakosság elsősorban a hatóságok, a kormány közleményeit kövesse tévében, rádióban. Nem kell megvárja senki, hogy a rendeleteket a polgármesteri hivatal is közölje, mert ezek a bejelentés pillanatától hatályosak. Ilyen rendelkezés, hogy a külföldről – vörös vagy sárga zónából – érkező személyek karanténba vagy házi elkülönítésbe kell vonuljanak. Érvényben vannak az egyházi és kulturális rendezvények felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések, illetve a vendéglátóipari egységekre vonatkozó korlátozások. A helyi sürgősségi ügyekért felelős bizottság elnökeként intézkedem, közöljük ezeket a rendelkezéseket, de ez nem azt jelenti, hogy ezek csak a hivatal közlése után lépnek érvénybe. Kipróbáltunk sms-küldő rendszereket, amivel gyors tájékoztatást juttathatunk el az emberekhez. 

– Hányan vannak házi elkülönítésben a községben? 

– Az első periódusban három család volt házi elkülönítésben, ők kikerültek, egészségesek. Az utóbbi napokban többen érkeztek haza, erről folyamatosan egyeztetünk a közegészségügyi igazgatósággal (DSP-vel), de nagyon túlterheltek, s némi kapkodást érzékelünk. Jelenleg a község öt falujában 40 családból 52-en vannak házi elkülönítésben. Vannak személyek, akik sárga zónából érkeztek haza, és nem jelentkeztek. Múlt hétig az volt a szabály, hogy a DSP közli a listát, kik azok, akik házi őrizetbe kellett vonuljanak, most ezt nem tudják kézben tartani. Akiről tudjuk, hogy sárga zónából, ne adj isten vörös zónából érkezett, és koslat az úton, a rendőrség segítségével arra intjük, hogy maradjon otthon családostul addig, amíg a közegészségügyiek azt nem mondják, hogy már nem kell otthon ülni. A házi elkülönítésben levők rokonsággal, szomszédokkal megoldják a bevásárlást, végső esetben az önkormányzat saját forrásaiból élelmet tud biztosítani, a törvény is azt mondja, hogy nem szabad csak úgy bezárni az embereket, hanem szükség esetén gondoskodni kell róluk. Falun annyival előnyösebb a helyzet, hogy tudják, ki honnan érkezett, s könnyebben ellenőrizhetők a hazaérkezők. 

Bodó Előd Barna polgármester


Végre lesz víz- és részleges csatornahálózat

A község, mint megyeközponthoz közeli település, a megyei mesterterv keretében a víz- és csatornahálózat kiépítése tekintetében a lista elején áll. 

A község falvaiban 95 százalékos lefedettséggel kiépül a vízhálózat a következő 4-5 évben. A kanalizálással sajnos nem ez a helyzet. A kétezer fős agglomerációs követelménybe csak Mezőpanit esik bele, a többi falu nem. A község vezetősége lobbizik ugyan, hogy ezekben a falvakban is kiépüljön a csatornahálózat, de ez nem helyi döntés kérdése. Ez az infrastruktúra-fejlesztés 2026-ig be kell fejeződjön. Az ütemterv szerint idén készülnek el a tervek, jövőben adják be, 2022-ben várható a szerződésaláírás, s következhetnek a munkálatok. 

Elkészültek a tanulmányok, hogy ha bármilyen más lehetőség adódik, lehessen benyújtani a pályázatot. 

Nagy szükség van a vezetékes vízre, mert a falvakban, főleg Mezőbergenyében nincs víz a kutakban, vagy ha van, nem jó minőségű. A lakosság e gondjainak enyhítésére saját költségvetésből üzembe helyeztünk itt egy köztéri kutat, megoldottuk a közintézmények vízellátását. Idén újabb kutat szeretnénk felállítani a Laci bárnál, hiszen a környéken nagyon sok lakónak nincs vize. 

Fotó: Nagy Tibor


A krízis felboríthatja az eredeti elképzeléseket 

Nem lehet kijelenteni, hogy a község ugyanabban a helyzetben van, mint amikor elfogadták a 2020-as költség- vetést, mert azt a koronavírus-járvány fel fogja borítani. Az előirányott összeg tekintetében hasonló a helyzet a tavalyihoz. 

– Ami a költségvetést illeti, a bevételi oldal kicsit jobb, mint tavaly, hiszen a visszaosztott összegek nagyobbak, ugyanakkor megnőttek a kiadások, mert községi szinten körülbelül 60 hátrányos helyzetű személynek folyósítani kell a juttatásokat. A költségvetésből másfél millió lejt erre fordítunk, a központi költségvetés ebből 40 százalékot biztosít, a többit helyi forrásból kell megoldani. Nőnek a fogyasztási, közszolgáltatási költségek. Igyekszünk takarékoskodni, a közvilágítás modernizálása 10%-kal csökkentette az áramfogyasztást, de a számlára ugyanannyit fizetünk, mert közben megnőttek az árak. Idén a helyi adókat és illetékeket az inflációhoz való igazításon kívül nem növeltük, egy-két tétel kivételével. 

– Milyen beruházásokra lehet számítani idén?

– Körülbelül húsz munkapontot fogunk megnyitni, ez építkezést, javítást jelent. Több nagyobb beruházásnak van folyamatban a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárása. Az egyik egy 500 ezer eurós beruházás, amely három kultúrotthonnak a felújítását, felszerelését jelenti. Egy másik a csittszentiváni iskola nagy épületének az energetikai felújítása. További projektünk tíz községi köztér létrehozását, illetve felújítását célozza. A negyedik egy községi bölcsőde építésére vonatkozik. Megnyert pályázatunk ez, egy oktatási és sportkomplexum építése a terv. A komplexum egy sportcsarnokból és egy melléképületből áll, melyben szakképzést, fa- és fémmegmunkálást taníthatnak a gyermekeknek, egy külön osztályteremben a délutáni, illetve a felnőttoktatást lehet megoldani. Ezt az iskola udvarára képzeltük el. Saját forrásból oldjuk meg a paniti iskolában elmaradt ablakcserét, valamint a belső tűzvédelmi rendszer kiépítését. Ott, ahol leaszfaltoztuk az utat, s nincs járda, kiépítjük a járdát. Emellett a kamerahálózatunkat rendszámfelismerő kamerákkal szeretnénk bővíteni. Próbajelleggel szeretnénk hangszórókat felszerelni a települések forgalmasabb helyeire, hogy a gyorshíreket azonnal közölhessük a lakossággal. Erre szükség van. Tehát emberpróbáló év előtt állunk.

– Milyen terveik vannak még?

– A jogi keret megvan rá, az önkéntes tűzoltóságot szeretnénk elindítani. Az a célunk, hogy az önkénteseket képzésben részesítsük, és megfelelő felszereléssel lássuk el. E szolgáltatásra helyi illetéket vezetünk be, ami havonta családonként 2 lej. Megkezdtük az önkéntesek felszerelését, Ausztriából adományba kaptunk tűzoltó-egyenruhákat, s Magyarországról is érkeznek felszerelések, ha megnyitják a határokat. 

A mezőbergenyei kultúrotthon


Tájház és értéktár

Pályázati finanszírozásból egy új projektet kiviteleznek Mezőpanitban, és szeretnék, ha év végére el tudnák kezdeni a munkálatokat. Egy jellegzetes székely mezőségi, 1927-ben épült vályogházat vásároltak meg, ami a közelmúltban még lakott volt. A falakon repedések vannak, így a ház teljes felújításra szorul. Egy hasonló házat, amit le akartak bontani, potom áron vásároltak meg a szentendrei falumúzeum gyűjteményébe, ugyanis a skanzenben létrehoznak egy mezőségi falurészt, a falumúzeum része lesz tehát a mezőpaniti ház. 

A támogatási szerződést már aláírták, elkezdődik a tervezés, s remélhetőleg az év második felében ki lehet írni a közbeszerzést. 

– Panitban a tájház udvara közösségi térként fog szolgálni. A csűrben tánc-, előadó- és kiállítóteret alakítunk ki, ami különféle rendezvények számára lesz alkalmas. Ugyanebbe a kategóriába tartozik egy értéktár elkészítése, amelybe a község épített és kulturális értékeit gyűjtjük össze. Erre is pályázatot nyertünk. Éppen most folyik az adatgyűjtés, amivel 80 százalékban már kész vagyunk. Ez kiadvány formájában fog megjelenni – fogalmazott a polgármester. 



Veszélyes tüzet oltottak el az önkéntesek

Pénteken a Cserepadon lévő legelő s a közelében található nádas körülbelül 10 hektáron leégett. A felelőtlen „gyújtogató” felügyelet nélkül hagyta a tüzet. Mire a polgármester és az önkéntesekből álló csapat kiért, a tűz az erdő széléig ért. A gyors közbelépésnek köszönhetően sikerült elkerülni az erdőtüzet. Amikor a csoport hazafele tartott, a Dal mögött, az erdő szélén újabb tüzet kellett eloltani – tette közzé a hírt Bodó Előd Barna polgármester közösségi oldalán, majd feltette a kérdést: emberek, tényleg ilyen felelőtlenek lettünk? Nem csak az élővilág, az apróvadak pusztultak el a tűzben, hanem kis híján a harcói erdő is leégett. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató