Mezőmadaras

Megalakult a helyi tanács

Az elmúlt időszak mozgalmas volt a község életében, megalakult a helyi tanács, folytatják a csatornázási munkálatokat. De nem csak ezek az események voltak meghatározóak, ugyanis a templomban a reformációról az 507. évforduló alkalmából egyházmegyei elöljárók jelenlétében emlékeztek meg. A halottak napja tájékán a temetőben nőtt meg a forgalom, hiszen aki csak tehette, felkereste elhunyt szeretteinek sírját, és elhelyezte a kegyelet virágait. Ezekkel a témákkal foglalkozunk a vendégoldalunkban. Az újdonságokról Kovács Ilona második mandátumát kezdő polgármester tájékoztatott. 

– Tizenegy tanácsossal megalakult a helyi tanács, az RMDSZ-nek kilenc, az EMSZ-nek két képviselője van. Az alpolgármesteri tisztséget Borbély Rudolf tölti be. Az első kampányban tett ígéretem teljesítettem, a faluban összesen öt kilométeren sikerült aszfaltozni, a szennyvízcsatornát kivitelezzük, a térfigyelő kamerákat 26 helyre kihelyeztük, a Pataky-Ágotha Általános Iskolában kicseréltük a bútorzatot, és korszerű eszközökkel láttuk el, három szaktermet szereltünk fel benne – mondta a polgármester asszony. Miközben a helyi tanács előtt beszélgettünk, a munkagépek térültek-fordultak, óriási betongyűrűket mozgattak. 

Folytatják a csatornahálózat építését

– A településnek azon a részein, ahol eddig elmaradt a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, ezen  dolgoznak, a Telepen, a Kishegyen, az Iskola utcának egy részén és Szénáságyon 3 kilométeres szakaszon. Ezzel teljesen lefedjük a község területét, és 14 kilométeres hálózatunk lesz. A régebb lefektetett csatornahálózat működőképes, két hét múlva adjuk át az Aquaservnek. Nagyon rég várják az emberek, hogy ez megtörténjen, azonban az engedélyek beszerzése, az akták elkészítése kétéves folyamatot igényelt – mondta a polgármester.

Felújítják a kultúrotthont

– Dolgoznak a kultúrotthon épületén, leverték a vakolatot, ajtót, ablakot cseréltek. 

– A kultúrotthon épülete nem az önkormányzaté, hanem az egyház tulajdona. Az egyházzal közös erővel próbáljuk felújítani és korszerűbbé tenni az épületet, mert jövőre Mezőmadarason szervezik meg a Madarasok találkozóját. Ami az új kulturális központot illeti, pályázatot nyújtottunk be az Országos Befektetési Társasághoz (CNI), de a pályázattal kapcsolatban 2022 óta semmi visszajelzést nem kaptunk. A polgármesteri hivatal mellé egy multifunkcionális egészségügyi központra is pályázott a község, ugyancsak a befektetési társaságnál, de erre sem kaptunk még semmi választ – tájékoztatott Kovács Ilona. 

Németországi fiatalok látogattak a faluba 

Az Észak-németországi Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat lelkésze, Menkéné Pintér Magdolna, két presbiter, Haáz Katalin nyugdíjas építész és Szakács Hedvig orgonaművész, valamint 12 magyar származású, Németországban élő fiatal látogatott el nemrégiben Mezőmadarasra Szabó Gellért fiatal lelkipásztor meghívására, aki egy ideig Németországban szolgált. 

A látogatókkal, a nyugati környezetben élő magyar származású fiatalokkal meg akarják ismertetni az erdélyi kultúrát és szellemiséget, az itteni embereket és hitéletet. 

Szabó Izolda tiszteletes asszony elmondta, hogy a csoport számára színes programot szerveztek. Meglátogatták Kolozsvár nevezetességeit, a Protestáns Teológiai Intézetet, s mint kiderült, az egyik fiatal a kolozsvári református teológián szeretné folytatni tanulmányait.

Válaszúton megnézték a Kallós-gyűjteményt, a gyönyörűen felújított Bánffy-kastélyt, majd a bonchidai Bánffy-kastélyt és a református templomot.

Marosvásárhelyen láthatták a Kultúrpalotát, a Vártemplomot – ahol istentiszteleten is részt vettek –, majd Szováta, Parajd, Korond, Udvarhely, Csíkszereda, a Békás-szoros és a Gyilkos-tó következett.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia vendégei is voltak, a csoport részt vett az október 6-i ünnepségeken és az esti koncerten, utána megismerkedhettek a nagy hírnévnek örvendő fili tagjaival.

A németországi magyar fiatalok Mezőmadarason istentiszteleten vettek részt, és esténként előadásokat hallgattak Erdély történelméről, népművészetéről. 

Nem ilyennek képzelték Erdélyt, el voltak ragadtatva az itteni hitélettől és a pezsgő közösségi élettől, amiben a nyugati társadalmaknak egyre kevesebb részük van. 

Egyházmegyei közös reformációi istentisztelet 

Megtiszteltetés a több mint 1100 lelkes egyházközség számára, hogy a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye újonnan megválasztott elöljárói Mezőmadarast választották a reformáció közös megünneplésére. Csenteri Levente esperesként itt hirdetett először igét az egyházmegye képviselői előtt. Az ünnepi alkalomra több mint 170-en érkeztek. 

Az ünnepi istentiszteleten Imreh Jenő László, a marosvásárhelyi alsóvárosi gyülekezet lelkipásztora Sokat verítékezett elme – Szenczi Molnár Albert, a kései magyar reformátor címmel tartott előadást. Köztudott, hogy nemcsak református lelkész, hanem nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író és műfordító is volt, elsősorban zsoltárfordítóként tartják számon. 

– „Ecclesia semper reformanda est” – azaz az egyház mindig megújulásra szorul, reformálni kell. Nem lehet arra számítani, hogy ötszáz évenként, kétszáz évenként, százévenként majd lesz egy nagy változás, hanem folyamatosan meg kell újulnunk, és Istent kell keresnünk. A református keresztyén ember ezt teszi. A modern ember nem reformációt, csak élményt akar. Isten, aki nem a félelem lelkét adta nekünk, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét, reformációra késztet bennünket – fogalmazott az előadó. 

Két szavalat hangzott el Csenteri Péter és Szász Csenge Zsófia tolmácsolásában, majd a mezőmadarasi egyházközség kórusa énekelt. 

Szabó Andor lelkipásztor hangsúlyozta, hogy Mezőmadaras lakosai az évek során megmaradtak olyannak, amilyenek mindig is voltak: szorgalmas, dolgos, istenfélő és vendégszerető embereknek. Összefogással és együttműködéssel olyan dolgokra képesek, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek. A település épül és fejlődik, ahol jó lakni és ide hazatérni.

Az ünnepi istentisztelet után – szeretetvendégség keretében – kötetlen beszélgetésekre, ismerkedésekre került sor.

Arab országokba viszik a fiatal juhokat

A községben a mezőgazdaság a vezető ágazat, a legtöbben földműveléssel és állattartással foglalkoznak. Nagy Lőrinc gazdálkodó 300 juhot és 11 tehenet tart. 

– Gyenge esztendő volt az idei. Nagy volt a szárazság, a legelőn nem volt, amit egyenek az állatok, és víz sem volt. Éppen csak  átvészeltük a nyarat. A vizet otthonról hordtunk a legelőre. Hála istennek olyan kutunk van, hogy miután kimertük a vizet, fél óra múlva visszagyűlt. A vezetékes vizet nem használtuk, nem is használhattuk, mert csak éjjel adtak egy kis vizet, s nappal ismét elvették. A juhok nem adtak tejet, a sajtmennyiség 25 százalékkal volt kevesebb, mint az előző években – panaszolta a gazda.

A bárányokat húsvét körül nem értékesítették, hanem addig tartják, amíg a nyáj kint lehet még a legelőn, s nem kell őket szálastakarmánnyal, abrakkal tartani. Amikor már nem lehet legeltetni a nyájat, akkor az idei fiatal juhokat értékesítik, a viszonteladók felvásárolják, és elszállítják az arab országokba.

 A gazdának 150 eladó állata van, jelenleg a felvásárlási ár kilogrammonként 15 lej körüli élősúlyban.