A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés az új Ptk. szerint
Ahogy már említettük több alkalommal, a 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia új polgári törvénykönyve (Ptk.) 2011. október 1-jén lépett hatályba.
Ahogy már említettük több alkalommal, a 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia új polgári törvénykönyve (Ptk.) 2011. október 1-jén lépett hatályba.
Az új törvénykönyv (a következőkben Ptk.) érvénybelépésekor a mezőgazdasági haszonbérleti szerződést szabályozó 1994. évi 16-os törvényt hatályon kívül helyezték. Ezúttal az új Ptk.-ban előírt rendelkezéseket fogjuk bemutatni, a mezőgazdasági haszonbérleti szerződésre nézve, a fontosabb változásokat szem előtt tartva.
A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés (contract de arendare) egy olyan polgárjogi egyezmény, mely értelmében az egyik fél, a haszonbérlő, mezőgazdasági javakat kap használatba a másik féltől, a haszonbérbe adótól, meghatározott haszonbér ellenében.
Ezt a szerződéstípust 2011. október 1-jéig az 1994. évi 16-os törvény szabályozta.
Mezőgazdasági haszonbérleti szerződést magánszemélyek és jogi személyek egyaránt köthetnek, állampolgárságtól illetve nemzetiségtől függetlenül. Az új szabályozás nem tartalmaz előírásokat azzal kapcsolatosan, hogy a haszonbérlő magánszemély mezőgazdasági felkészültséggel kell hogy rendelkezzen (elméleti vagy gyakorlati). Ugyanakkor nem tartalmazza azt a kitételt sem, mely szerint a haszonbérlő jogi személyek tevékenységi tárgyát mezőgazdasági javak használata és termelése kell hogy képezze.
Az új Ptk. előírásai értelmében a bérlő átadhatja a szerződést a termelési tevékenységben részt vevő házastársnak.
Ellenben továbbra is tilos a szerződés tárgyát képező javak úgymond tovább-bérlése, pontosabban a haszonbérlő nem köthet az ő használatában lévő javakra mezőgazdasági haszonbérleti szerződést más személyekkel. Ennek a tilalomnak a megszegése az utóbbi szerződés semmisségét vonja maga után.
Formai szempontból az új rendelkezések szerint az írásban meg nem között haszonbérleti szerződés semmis. A haszonbérlő köteles a szerződést a bérbe adott javak szerint területileg illetékes helyi tanácsnál iktatni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a bíróság polgári pénzbírságot szabhat meg minden késési napra. Ezzel a szabályozással csak egyetlen probléma van, mégpedig az, hogy nem szabja meg a szerződés iktatásának határidejét, úgy, ahogy az eddigi előírás tette (15 nap).
Az eddigi szabályozásoknak a szerződés kötelező kitételeire és elemeire néző része az új Ptk.-ban nem található meg.
Mivelhogy a gyakorlatban ilyen esetek is előfordultak, az új szabályozás azt is előírja, hogy mindazokban az esetekben, amikor a haszonbérbe adott jószág (például földterület) több helyi tanács területén fekszik, egy-egy szerződés mindegyiknél beiktatódik.
A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés tárgyát két tényező képezi: a mezőgazdasági jellegű javak és a haszonbér.
A javak lehetnek ingatlanok (mezőgazdasági telek, vagy akár építkezések, amelyek a mezőgazdasági kitermelést szolgálják) vagy ingóságok egyaránt (állatok, mezőgazdasági gépek stb.).
A haszonbért képezheti pénzösszeg is, de lehet termény is. Amennyiben a haszonbért terményben szabják meg, a bérlő köteles a haszonbért a termés begyűjtésekor átadni, a bérbeadó pedig köteles azt átvenni.
A bérlő köteles a mezőgazdasági javakat illetve állatokat természeti csapások ellen biztosítani, még akkor is, ha ez a kötelezettség a szerződésben nincs előírva.
Az új szabályozás eddig meg nem szabott rendelkezéseket tartalmaz a haszonbér csökkentésének lehetőségéről, a termés elvesztésének esetében és annak következményeiről stb.
Az új törvénykezés szerint azokban az esetekben, amikor a teljes termés, vagy annak legalább fele egy idegen tényező miatt megsemmisül, a bérlő kérheti a bérbeadótól a haszonbér lecsökkentését, amennyiben az egy megszabott vagy megszabható mennyiségű terményben, illetve a termény mennyiségéhez mért árban volt megállapítva. Ez a lehetőség nincs megengedve annál a bérlőnél, akinek a termése a begyűjtés után semmisült meg, ugyanakkor abban az esetben sem, amikor a szerződés megkötésekor a kár oka ismert volt.
Amikor a haszonbér a termény egy részében, illetve a termény bizonyos részének értékében volt megszabva, és az egy külső okból részben megsemmisült, egyik fél sem kérhet kártérítést a másiktól. Ilyenkor a megmaradt terményt a megegyezés szerint arányosan osztják el.
A haszonbérleti szerződést automatikusan meghosszabbítják a szerződés időtartamával, amennyiben egyik fél sem tudatja a másikkal írásban, a szerződésmegszüntetési szándékát. A felszólítás 6 hónappal a szerződés lejárta előtt kell történjen (a mezőgazdasági területek esetében 1 év).
Utolsó érdekességként azt említenénk meg, hogy miután 2005-ben eltörölték, az új Ptk. újra bevezette a haszonbérlő elővásárlási jogát a bérbe adott javakra nézve. Ez azt jelenti, hogy a haszonbérlőnek elsőbbsége van azok megvásárlásánál.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
Megjegyzés: jelen cikk a romániai törvénykezésen alapul, és csakis arra vonatkozik.
