Merkelnek rögös lehet az út a harmadik kancellári mandátumig
Még több mint két hónap van hátra a német parlamenti választásokig, sokak szerint már előre borítékolható a végeredmény: Angela Merkel harmadjára is a legnépesebb EU-tagállam kancellárja lesz, az odáig vezető út azonban meglehetősen rögösnek ígérkezik – mutatott rá elemzésében a brit hírügynökség.
Még több mint két hónap van hátra a német parlamenti választásokig, sokak szerint már előre borítékolható a végeredmény: Angela Merkel harmadjára is a legnépesebb EU-tagállam kancellárja lesz, az odáig vezető út azonban meglehetősen rögösnek ígérkezik – mutatott rá elemzésében a brit hírügynökség. Arra is van esély azonban, hogy koalíciós partner híján Merkel távozni kényszerül.
A Reuters szerint a szavazás menete a következő forgatókönyv szerint vázolható fel: a Merkel vezette konzervatívok megtartják 16-19 pontos előnyüket a második legerősebb politikai erőt jelentő balközép szociáldemokraták (SPD) előtt, s a legutóbbi közvélemény-kutatások arról árulkodnak, hogy a német vezetőnek szeptember 22. után sikerül megújítania a Szabad Demokrata Párttal (FDP) alkotott jobbközép koalíció mandátumát.
Ha viszont a konzervatív uniópártoknak (CDU/CSU) az FDP-vel közösen mégsem sikerül megszerezniük a parlamenti többséget, Merkelnek politikai engedmények formájában valószínűleg nagyon súlyos árat kell fizetnie a kancellári hivatalért, sőt a posztról való távozása sem zárható ki – hívta fel a figyelmet a Reuters.
„Ha a voksoláson a jobbközép és a balközép sem tud többséget szerezni, ami nagyon is elképzelhetőnek tűnik, akkor a szövetségi köztársaság történetének legnehezebb, legelnyújtottabb és legdrámaibb koalíciós tárgyalásainak lehetünk tanúi” – fogalmazott Heribert Prantl a Süddeutsche Zeitung című német napilapban megjelent vezércikkében. „A győztes mindent visz? Lehet, hogy ez az ABBA-nál működik, de a német politikában nem” – írta Prantl a svéd popegyüttes egyik dalára utalva.
A német politikai rendszerben a kormányzás feltétele, hogy a vezetés a parlament alsóházában (Bundestag) a képviselői helyek többségét birtokolja. A brit hírügynökség szerint a CDU/CSU népszerűsége ugyan lényegesen meghaladja az SPD-ét, de így is a szavazatok legfeljebb 40 százalékára számíthat, vagyis szüksége lesz egy koalíciós társra a kormányalakításhoz. Ha az FDP-vel – amely lehet, hogy nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt – nem megy a szövetkezés, könnyen lehet, hogy a konzervatív politikus az SPD-hez fordul, amellyel első hivatali ideje alatt, 2005 és 2009 között, már kormányzott együtt. A probléma ez utóbbi esetben az, hogy a szociáldemokraták – a négy évvel ezelőtti történelmi vereségükből okulva – egyáltalán nem akarnak közösködni Merkellel, aki az SPD-vel való partnerség idején kisajátította a szociáldemokraták jó néhány politikai eszméjét, magához csábítva ezáltal a balközép párt támogatóinak egy részét.
Az utóbbi években a tartományi választásokon aratott győzelmek nyomán az SPD jelenleg Németország 16 tartományából 13-ban kormányoz. A politikus szerint az SPD-ben a nagykoalíció helyett sokan jobban örülnének annak, ha Merkel a Zöldekben lelne partnerre.
Ha az SPD mégis beadná a derekát, és rábólintana a konzervatívokkal való együttműködésre, az a Reuters elemzése szerint egy teljesen új Merkel-kormányt eredményezne, amely keményebben lépne fel a bankok ellen, növelné az állami kiadásokat és a magas jövedelműek adóját, még akkor is, ha a jelenlegi kancellár ezeket kizárta kampányában. Emellett fel kellene készülni egy sokkal inkább Európa gazdasági növekedése mellett kiálló német politikára.
A balközép vonakodása ellenére Frank Decker, a Bonni Egyetem politológus tanára úgy látja, az SPD nem kerülheti el a Merkellel való közös kormányzást, ha a konzervatív politikus nem tudja megszerezni az általa kívánt jobbközép többséget. Mint mondta, bármilyen más kombináció túlságosan is erőltetett lenne.
Ami a környezetvédő Zöldekkel való koalíciót illeti, a tartományi szinten kipróbált partnerség elől Merkel már elhárította a legfőbb akadályt azzal, hogy a fukusimai atomerőmű-katasztrófa hatására úgy döntött, országa lemond a nukleáris energiáról. Megfigyelők azonban nem jósolnak nagy jövőt egy ilyen szövetségnek, mivel szerintük a pártok közötti kulturális és politikai szakadék szinte áthidalhatatlan. Hasonlóan vélekednek a
„vörös” SPD, a „sárga” FDP és a Zöldek alkotta úgynevezett „forgalmi jelzőlámpa” koalícióról, csakúgy mint a németek körében a szigetország trikolórja alapján „Jamaicaként” emlegetett szövetségről a „fekete” CDU, az FDP és a Zöldek között. A stabilitáshoz rögeszmésen ragaszkodó Németországban hasonlóképp elképzelhetetlen az SPD, a Zöldek és a Baloldal pártjának (Die Linke) koalíciója, még úgy is, hogy a balpárt esetleg kívülről támogatná az SPD és a Zöldek együttműködését – írta a brit hírügynökség.
Ha az őszi parlamenti választások nem jelölik ki világosan a politikai erőviszonyokat, akár novemberig is elhúzódhatnak a kormányalakítási tárgyalások.
