Mennyire foglalkozik az RMDSZ a fiatalokat érintő problémákkal?

Szerbiában a fiatalok megbuktatták a közel másfél évtizede regnáló Vučićot, mindezt úgy, hogy a szerbiai magyarság egy része is elfordult a Szerb Haladó Párttal szoros viszonyt ápoló Vajdasági Magyar Szövetségtől (VMSZ). Szlovákiában az önkormányzati választásokon szintén gyengébben szerepelt a Magyar Szövetség, mint korábban. Az Egyesült Államokban a félidős választások alkalmával a fiatalok hatalmas többsége utasította el Donald Trumpot és a Republikánus Pártot, ahogyan Magyarországon is a fiatalok körében lényegében egy számjegyű a Fidesz–KDNP támogatottsága. Mindezt egy olyan időszakban, amikor több európai országban is diáktüntetések zajlanak. A fiatalok kikérik maguknak, hogy ők is a társadalom részét képezik, az ő véleményük is számít – ha pedig ezt nem veszik figyelembe, akkor mindent megtesznek annak érdekében, hogy lebontsák a velük nem kommunikáló, őket semmibe vevő rendszert.

De mi a helyzet Erdélyben? Hogyan viszonyul az RMDSZ a fiatalokhoz? A közelmúltban Székely Balázs, a Magyar Ifjúsági Értekezlet egyik alelnöke egy bejegyzést tett közzé a közösségi médiás oldalán, amelyben a már említett választási eredményeken túl arról is ír, hogy az alapjaitól kell újragondolni az RMDSZ működését, demokratikusabbá kell tenni azt, és be kell vonni a munkába olyan civil és ifjúsági szervezeteket is, amelyek eddig sok okból kifolyólag nem álltak közel a szövetséghez, vagy kiszorultak az ernyőszervezetek alól. A bejegyzés közzététele után megkerestük Székely Balázst.

Székely Balázs: Úgy érzem, az RMDSZ nem foglalkozik kellő mértékben a fiatalokkal!

A MIÉRT alelnöke kiemelte, hogy nem hirtelen felindulásból írta meg a bejegyzését, hanem már régóta érik benne ez a gondolat. Meglátása szerint a szövetség olyan programjai, mint például az Erdély hazavár, az Állj meg, csaló! vagy a közelmúltban elindított Templomaink, mind szükségesek, és vannak olyan társadalmi csoportok, amelyeknek ezekre igényük van, ám az imént felsorolt programok nem szólítják meg a fiatalokat. De akkor mégis mit szeretnének a fiatalok?

„Jelenleg nagyon komoly gazdasági problémák vannak Romániában, a fiatalok pedig egy nagyon sebezhető társadalmi réteget alkotnak. A jelenlegi statisztikák szerint a 15–29 év közöttiek 20 százaléka nem tanul és nem is dolgozik Romániában, ez pedig rekordmagas arány EU-s viszonylatban” – mondta lapunknak Székely Balázs, aki arra is rámutatott, hogy az egyetemi központokban elszálltak az ingatlanárak, az albérlet szinte megfizethetetlen egy fiatal számára. Emellett pedig ott van a lemaradt oktatási rendszer is, amelyet mindenféleképpen modernizálni kellene, mert nem ad választ a jelenlegi kihívásokra.

Székely Balázs azt is kiemelte, hogy a nyilvánosság megváltozott: a fiatalok érdeklődnek az iránt, hogy mi történik Európában. Felnőtt egy olyan generáció, amely már az EU-ban szocializálódott, és teljesen másképpen látja a világot, mint az idősebbek. „Ennek a korosztálynak teljesen mások az igényei mind a politikumtól, mind pedig a társadalmi rendszer működésétől, ezeket a gondolatokat, ötleteket pedig meg kell hallgatni” – mondta Székely Balázs. Szerinte nagyon sok civil és elsősorban ifjúsági szervezet nem találja a helyét az RMDSZ-en belül, éppen ezért mind a MIÉRT-nek, mind az RMDSZ-nek nagyobb figyelmet kellene fordítania rájuk.

Az alelnök szerint bár a MIÉRT nagy vonalakban jól végzi a dolgát, van egy olyan probléma, hogy nagyon sok helyen a fiataloknak az idősebbek elvárásainak is meg kell felelniük a saját generációjukéi mellett. „Meg kell ragadnunk a gyeplőt, hiszen nem várható el, hogy az idősebbek építsék fel azt a világot, amelyre mi gondolunk” – nyomatékosította Székely Balázs. Elárulta azt is, hogy konkrét javaslatokkal és stratégiákkal fognak érkezni: a Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttgyűlésén javasolni fogja, hogy járják körbe az országot, minél több fiatallal beszéljenek, és közösen rakják össze a Fiatal Erdély programot, amelyet a jövőben az RMDSZ kongresszusán is képviselni fognak. „A programnak kell hogy legyen olyan része, amely rövid távú hatást gyakorol, hiszen vannak akut problémák, mint például a 2025-ben megvágott ösztöndíjak. Ha az ország az egyetemistákon spórol, akkor a jövőjén spórol” – vélekedett Székely Balázs, aki szerint a nyugdíjak indexálása mellett az ösztöndíjakra is hangsúlyt kellene fektetnie az RMDSZ-nek.

„Az erdélyi magyar közösség számára létfontosságú, hogy az RMDSZ bejusson a parlamentbe, viszont egy nagyon fontos szempont, hogy a szövetség megértse a fiatalok problémáit, és ezekre próbáljon megoldásokkal előállni” – hangsúlyozta Székely Balázs. Hozzátette: vannak olyan gazdasági problémák, amelyeket nemcsak az erdélyi magyarság, de még egész Románia sem tud befolyásolni, viszont ennek ellenére mindig meg kell tenni mindent azért, hogy a helyzet jobb legyen. „Az embereknek elsősorban reményre és lehetőségre van szükségük: arra, hogy lehet jobban élni, lehet előrelépni, és lehet felépíteni egy a következő, fiatal generáció számára is otthonosabb Erdélyt és Romániát.”

A MIÉRT alelnöke szerint a jelenlegi helyzeten mindenképpen javítana, ha az ifjúság kapna egy garantált befutó helyet az RMDSZ listáján – ez eddig soha nem történt meg, és egyértelműen mulasztásnak tudható be. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arról beszélt Marosvásárhelyen, hogy lesznek előválasztások, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ezek valóban megvalósulnak-e, és ha igen, milyen formában. Ezzel együtt is Székely Balázs arra buzdít mindenkit, hogy ha valóban lesznek előválasztások, akkor induljanak el rajtuk, hogy ne egy, hanem akár hat ifjúsági képviselője is legyen az RMDSZ-nek. „A pozíció csak egy eszköz a problémák megoldására, de minél több ifjúsági képviselő lenne, annál inkább tudna változni a fókusz: nagyobb hangsúly kerülhetne például az ösztöndíjakra is” – mondta Székely Balázs, aki kérdésünkre azt is elárulta, hogy ő személyesen nem tervez egyhamar közösségi és politikai szerepet vállalni. A MIÉRT alelnöke a beszélgetés végén nyomatékosította, hogy jó példával kell elöljárni, és mindenkit be kell vonni a közös munkába.

Szilágyi Dóra Emese: Kritikára mindig szükség van!

„Az elmúlt időszakban sokat dolgoztunk a közösségi részén, eseményeken, programokon, mint például az Erdélyi Politikai Iskola, a Green Team konferencia, de lehetne említeni más akadémiákat, konferenciákat is” – mondta Szilágyi Dóra Emese, aki azt is kiemelte, hogy ezek nem mindig láthatóak, ezért alakulhat ki sokakban hiányos kép a MIÉRT tevékenységéről.

Ami az ifjúsági képviselői helyet illeti, a MIÉRT elnöke – aki maga is indult a 2024-es EP- és parlamenti választásokon – elismerte, hogy ez egy visszatérő kérdés. A képviselői hely viszont nemcsak a pozíció szempontjából, hanem a politikai súly miatt is fontos, mert attól lesz valami jelentős, hogy politikai erőt is kap az ügy mellé. Ha körbenézünk más romániai alakulatok körül, akkor az látszik, hogy az ifjúsági szervezet, az ifjúság kap parlamenti helyet.

A fiatalok kapcsán Szilágyi Dóra Emese elmondta, hogy van egy olyan fiatal réteg, amelynek tagjai kritikákat fogalmaznak meg, vannak gondolataik, és kinyilvánítják a véleményüket. Az RMDSZ pedig 36 éve azt tűzte a zászlajára, hogy minden romániai magyart képvisel, éppen ezért ezeknek a fiataloknak a hangját is meg kellene hallgatni. A MIÉRT elnöke szerint a fiatalok azt szeretnék, hogy őket is vegyék fel a prioritási listára, pont úgy, mint a nyugdíjasokat, a gazdákat, a vállalkozókat vagy a pedagógusokat.

Ugyanakkor arra is volt példa Szerbiában és Magyarországon, hogy jöttek a fiatalok, és megbuktattak rendszereket. Az RMDSZ és a MIÉRT is figyeli, hogy mi történik a Kárpát-medence többi magyar közösségében. Ezekből a jelenségekből tanulni kell, ahogyan amellett sem lehet elmenni, hogy egész Európában tüntetések vannak, amelyek nagy része a gazdasági kérdésekből, az életminőségből fakad. „Ott van egy mainstreamellenes hullám, a romániai mainstream politikai porondon pedig ott van az RMDSZ is. Azonban fontos tisztázni, hogy az RMDSZ egy atipikus politikai alakulat, amelynek feladatát nem lehet félretenni, nem lehet megunni, nem lehet kidobni csak azért, mert már unjuk az arcokat” – fogalmazott Szilágyi Dóra Emese. Szerinte a szövetség missziója minden időn túlmutat, éppen ezért azt szeretnék, ha a kisebbségi érdekképviselet a következő generációknak is megmaradna, hiszen a több évtized alatt kiépített magyar intézményháló nem kőbe vésett dolog.

„Most van itt az idő a viták lefolytatására, mind az ifjúsági kérdésekben, mind pedig a szövetségen belül” – nyomatékosította Szilágyi Dóra Emese, hozzátéve, hogy üdvözli a Székely Balázs által felvetett Fiatal Erdély program gondolatát. Az ifjúságot érintő problémák kapcsán pedig elmondta, hogy az ösztöndíjakkal és a lakhatási kérdéssel kapcsolatban jelenleg is munkacsoportok működnek a MIÉRT-en belül. „A tavalyi MIÉRT-választási kampányban megígért ösztöndíjmonitor összerakásának jelenleg az utolsó fázisában vagyunk, és reményeink szerint nagyon rövidesen publikálni fogjuk. Az ösztöndíjmonitoron belül minden össze lesz gyűjtve egy helyre: milyen ösztöndíj-lehetőségek vannak, milyen gyakornoki programok és egyéb pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre a fiatalok számára. Mindez megtalálható lesz a miert.ro weboldalon, és egy hírlevél is el fog indulni a friss információkkal.”

Egy másik égető probléma az, hogy rengeteg fiatal keres munkát, és sokan vannak, akik nem találnak álláslehetőséget az egyetem elvégzése után. „Ennek nagyon sok, főként gazdasági oka van, viszont ezekre a kérdésekre is próbálunk javaslatokat tenni, főként az RMDSZ-es helyi önkormányzatok számára” – mondta Szilágyi Dóra, aki szerint hamarosan ezeket a javaslatokat is közzé fogják tenni.

Továbbá a problémák sorában ott van még a lakhatás kérdése is, amely nemcsak Romániában, hanem egész Európában tetten érhető. „Vannak jó példák, de igazából sehol nem sikerült átütő eredményt elérni. A más országokban alkalmazott gyakorlatokat átnézzük, és megvizsgáljuk azt, hogy mi az, amit megtarthatunk, mi az, ami adaptálható a romániai gazdaságban” – mondta a MIÉRT elnöke.

Mindezen problémák ráerősítenek a fiatalok körében is a bizonytalanság érzetére, amely 2020 óta velünk van. „A fiatalok pedig még inkább ki vannak téve a kríziseknek, mert ők most keresnek szakmát, most találják ki, hogy milyen irányba terelik az életüket, hol fognak letelepedni, és mikor tudnak családot alapítani” – fogalmazott Szilágyi Dóra. Szerinte épp a kiszámíthatatlanság az, ami elveszi a kedvüket és a bátorságukat, az elégedetlenség pedig innen eredeztethető. Ennek az állapotnak a megszüntetéséhez generációs együttműködésre, megértésre és nagyobb odafigyelésre van szükség.

Csoma Botond: Konkrét közpolitikai megoldások kellenek

Bár az önkormányzatoknál számos fiatal képviselő tevékenykedik, a romániai parlamenti RMDSZ-frakcióban nincs megfelelő ifjúsági képviselet. Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője, a szövetség szóvivője szerint érdemes lenne megfontolni egy ifjúsági képviselői hely biztosítását, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez önmagában nem oldaná meg a fiatalok problémáit.

A politikus továbbá fontosnak nevezte a jelenleg nem működő platformok újjáépítését. Ezek sikeréhez azonban nemcsak az RMDSZ befogadókészségére, hanem olyan emberekre is szükség van, akik vállalják a működtetésüket. Csoma a fiatalokat arra biztatta, hogy amennyiben fontosnak tartják az etnikai alapú politikai érdekképviseletet, kapcsolódjanak be a szövetség munkájába, és vegyenek részt annak megújításában. Hozzátette, hogy a fiatalok problémáinak megértése nem kizárólag életkor kérdése, hanem elsősorban nyitottság és megfelelő társadalmi érzékenység szükséges hozzá.

Az ingatlanválság és az emelkedő árak kapcsán a politikus elmondta, hogy a lakáspiac problémáira nem lehet kizárólag piaci alapon válaszolni: az államnak is szerepet kell vállalnia a megoldásban. Úgy véli, a magántőke mellett a rendelkezésre álló állami erőforrásokat is a lakhatási lehetőségek bővítésére kell fordítani, hiszen a lakhatás nem kezelhető pusztán áruként, hanem társadalmi kérdésként is tekinteni kell rá.

A MIÉRT működésével kapcsolatban maga is megfogalmazott kritikát, szerinte ugyanis az ifjúsági szervezet az utóbbi időben valamelyest közelebb került az RMDSZ-hez, és működése belterjesebbé vált. Úgy látja, a szervezetnek szintén meg kell újulnia, és ismét szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a fiatalokkal.

A kritika kapcsán a parlamenti képviselő úgy vélekedett, hogy az fontos, de érveken, nem pedig személyeskedésen kell alapulnia. A fiatalokat arra biztatta, hogy bátran fogalmazzák meg kifogásaikat, mert a konstruktív bírálatot nem elutasítani, hanem meghallgatni és megvitatni kell.