Menedékhely a dermesztő hidegben

A marosvásárhelyi önkormányzat által működtetett Rozmaring utcai éjjeli menedékhelyen jelenleg 170 hajléktalannak biztosítanak meleg szobákban szállást.

A meggyesfalvi negyedi menedékhely működési szabályzata szerint este 6 óra után lehet bemenni és reggel 8 órakor el kellene hagyni az éjjeli szálláshelyet, a téli időszakban azonban ettől eltekintenek, és akár egész nap a fűtött épületben maradhatnak azok, akik ezt igénylik. Amint Székely István osztályvezető ottjártunkkor elmondta, a hideg időjárással párhuzamosan minden évben megnő az intézmény lakóinak száma. Egy részük önként keres menedéket az otthonban, de a közösségi rendőrök is szállítanak be, illetve irányítják a hajléktalanszállóba az utca dermesztő hidegében fagyoskodókat. 

Az osztályvezető kérdésünkre elmondta: annak ellenére, hogy az európai uniós követelményeknek eleget tevő befogadóképesség 120 személy, jelenleg 170 hajléktalant szállásolnak el, és szükség esetén az ágyakat újabb emeletekkel bővíthetik, így egyetlen rászorulót sem utasítanak el. A hátrányos helyzetű bentlakók között a helyiek mellett vannak más településekről a városban rekedtek, de tizenöt nyugdíjaskorú is. A belügyminiszteri rendelet értelmében november 15 – március 15. között minden hajléktalan személyt be kell fogadni az éjjeli menedékhelyekre. Nyáron 25–30 olyan kis jövedelmű marad az intézmény lakója, aki képtelen megoldani a lakásproblémáját. 

A melegedő nem kötelező

Legutóbb a rohammentő-szolgálat sürgősségi osztályáról szállítottak a menhelyre öt olyan személyt, akiket a vonatállomás környékén találtak. Kettő közülük azonban nem volt hajlandó az éjjeli meleg szálláshelyre betérni, ellenkezőleg, elszaladt. Az intézményvezető szerint valószínűleg alkohol- vagy tudatmódosítószer-függőségben szenvedtek, és tudatában voltak annak, hogy azt nélkülözniük kell, mivel a menhely szabályzata tiltja azok fogyasztását. A rászorulóknak a szállás mellett tisztálkodási lehetőségük is van, de a jövedelem nélküliek forró teát és szendvicset is kapnak. A sürgősségi szobák emeletes ágyain akár 14-en is vannak egy légtérben. Olyanok részesülnek étkeztetésben, akiknek semmilyen jövedelmük nincs. A menedékhely sürgősségi szobái mellett – melyben „emeletesíthető” ágyak vannak elhelyezve –, a háromemeletes épület legfelső emeletén két-három személyes szobákban huzamosabb ideje laknak csekély jövedelmű, illetve keresettel nem rendelkező sokgyermekes fiatal családok, de nyugdíjasok, betegnyugdíjasok is, akiknek az önkormányzat szociális érzékenységből több éve nyújt lakhatási lehetőséget minimális anyagi hozzájárulás mellett, 20 négyzetméteres szobákban két-három személy van elhelyezve. 

Orvosi ellátást is kapnak az intézményben fél műszakban szolgálatot teljesítő orvostól, és ha szükséges, a sürgősségi ügyeletet is igénybe veszik. Ha személyazonossági iratok nélkül érkeznek hajléktalanok, segítenek beszerezni azokat, azonosítatlan lakók sincsenek, a lakosság-nyilvántartó hivatal segítségével mindenkit próbálnak beazonosítani – fejtette ki az osztályvezető. Azoknak, akik hajlandók dolgozni, az otthon szakemberei megpróbálnak támogatást nyújtani a társadalomba való beilleszkedésben. Amennyiben lakóik rokkantsági nyugdíjra jogosultak, segítenek a dossziék összeállításában, lehetővé teszik a bizottság előtti megjelenést, ha olyan rokkantsági fokozatba sorolják be, kórházotthonba, illetve öregotthonba irányítják őket. 

Bentlakó szociális „esetek”

Ideiglenes elszállásoló központ a felső két emeleten van, ahol az új rendelkezések értelmében két évig maradhatnak a bentlakók. Albérletes státusban laknak ott azok a hátrányos helyzetben élők, akik szociális lakásra jogosultak ugyan, de egyelőre nincs arra kilátás. Amint az osztályvezető elmondta, hat-hét olyan család él már több éve bentlakóként, akik valójában nem is kellene az intézmény esetei legyenek, de szerény jövedelmük miatt nem tudnának albérletet fizetni, és fennáll a veszély, hogy újra hajléktalanokká válnak. Az intézményvezető szerint amennyiben hasonló helyzetben élő lakóiknak az önkormányzat kiutalt valamilyen szociális lakást, azokat fenn tudják tartani. „Kénytelenek leszünk betartani a törvény által előírt kétéves ittlakási időtartamot, a család ez idő alatt olyan helyzetbe kell kerüljön, hogy ne igényelje ezt a szociális szolgáltatást. Jobb hozzáállással a legtöbben talán segíthetnének magukon, a lakók között ugyanis van olyan család is, hogy két szülő közül csak egyik dolgozik” – fejtette ki az intézményvezető.