Meleg ebéd vagy élelmiszercsomag

Napi 7 lej értékű ebédet kapnak majd a kísérleti jelleggel beindított programban részt vevő iskolák tanulói. Ahol a tanintézetben nem adottak a feltételek a meleg ebéd elfogyasztására, azaz nincsen étkezde, ott élelmiszercsomagot juttatnak a diákoknak. 

A lapunknak nyilatkozó érintettek szerint november végére várták a sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáinak a megjelenését, hogy beindulhasson a program, viszont ez azóta sem történt meg, így a mai napig nem kapnak ebédet a kiválasztott tanintézetek diákjai. 

Novák Zoltán szenátor, az oktatásügyi bizottság alelnöke lapunknak kifejtette, az RMDSZ oktatásügyi programcsomagjában hangsúlyosan szerepel, hogy meg kell valósítani a diákok étkeztetését, és ezt össze kellene kötni a délutáni iskolai programmal. 

– Ez a téma most aktuálissá vált, ugyanis tavaly év végén az akkori kormány sürgősségi kormányrendelettel jóváhagyta egy kísérleti program elindítását, amelyben kipróbálják, hogy miként működne különböző oktatási intézményekben a diákok étkeztetése. Ez a program országszinten 50 tanintézetet érint, nagyjából minden megyéből egyet. Próbálták minél reprezentatívabban kiválasztani, hogy minél több típusú és kategóriájú tanintézet kerüljön az ötven közé. Vannak elszigetelt településeken lévők, például a deltában vagy hegyvidéken, és olyanok is, amelyek egy adott megyében vagy városban az élvonalban állnak. Vannak olyan településeken lévő iskolák is, ahol nagyon sok szülő dolgozik külföldön, a gyerekeket pedig a nagyszülők, rokonok nevelik, illetve olyanok is, ahová zömében hátrányos helyzetű gyerekek járnak. Az a cél, hogy megnézzék, hogyan működik egy ilyen jellegű program, melyek a buktatói, melyek a pozitívumok. Romániában sok a diák, aki abbahagyja az iskolát, uniós szinten az ország élen jár ezen a téren. Egyik célja a programnak, hogy hosszú távon megfékezze ezt a jelenséget. 

Maros megyében például a mezőbándi iskola került be, Kovászna megyében a gelencei, ahova több mint 500 gyerek jár, Hargita megyében pedig a székelyudvarhelyi Marin Preda tanintézet. 

Az RMDSZ álláspontja az, hogy ez a program kapcsolódik ahhoz, amit mi célul tűztünk ki, bár mi sokkal átfogóbb programban gondolkodnánk, de ez mindenképpen egy folyamat első lépése. 

Lesznek kiegészítő javaslataink annak érdekében, hogy már ez a kísérleti program hatékonyabb legyen. Teljes egészében államilag finanszírozott programról van szó, a metodológia szerint fejenként 7 lej biztosított azon diákok étkeztetésére, akik aznap az iskolában vannak. Ezt az összeget a helyi önkormányzat is kiegészítheti, amennyiben indokoltnak tartja. A diákok asztalára kerülő élelmiszer kapcsán két lehetőség van: az első, hogy azon intézményekben, amelyek rendelkeznek konyhával, illetve ebédlővel, meleg ebédet szolgálnak fel. 

Sajnos, az ország oktatási intézményeinek a nagy részében, tudjuk, nem adottak a feltételek erre, ezért ahol nincs ebédlő, ott élelmiszercsomagot kapnak a gyerekek, ami viszont sokkal tartalmasabb és jobb minőségű lenne, mint a tej-kifli program keretében juttatott. Valójában a tej-kifli programot kellene ezzel felváltani, a kísérleti program módszertana ugyanis azt írja elő, hogy azon intézményekben, ahol ez elindul, megszűnik a tej és kifli tízórai. 

– Köztudott, hogy a gyerekek nagy része nem fogyasztja el az iskolában kapott tejet meg kiflit, vidéken az állatoknak adják, városon pedig sok esetben a kukában végzi. 

– Nekünk több javaslatunk lesz a kísérleti program kapcsán is, kezdeményezni fogjuk, hogy nagyobb mértékben vonják be az önkormányzatokat. A tej-kifli program is azért kudarc, mivel nem így oldották meg, esetenként távoli megyékből szállítják a tejet meg a kiflit, a kiszáradt pékárut a gyerekek nagy része nem hajlandó elfogyasztani. Azt fogjuk javasolni a tej és kifli program kapcsán, hogy bízzák az önkormányzatokra a tízórai beszerzését, így egyrészt jó minőségű helyi termék lenne, másrészt új munkahelyek jönnének létre, és segítenék a helyi vállalkozókat. Az elmúlt időszakban több alkalommal is egyeztettem ez ügyben iskolákkal, önkormányzatokkal, és vállalnák ezt a feladatot. 

Továbbá hosszú távon megoldás lehet ezt a programot összevonni a délutáni, azaz az úgynevezett after-school tevékenységekkel. Az RMDSZ-nek van egy olyan elképzelése, ami arra vonatkozik, hogy a gyerekek egyéni képességeit alapul véve fejlesszük tovább ezeket az iskolában töltött délutáni órák alatt. Például ha valaki ügyes rajzban, zenében vagy sportban, legyen lehetősége szervezett keretek között, felügyelet alatt a délutáni program keretében gyakorolni azt – mutatott rá Novák Zoltán szenátor. 

 

Nincs lehetőség a meleg ebéd elfogyasztására

A lapunk által megkérdezett tanintézetek képviselői szerint infrastrukturális hiányosságok miatt az iskolák nagy része nem tud élni a lehetőséggel, hogy meleg ebédet biztosítson a gyerekeknek. 

Kovászna megyében a gelencei Jancsó Benedek Iskola vesz részt a kísérleti programban. Az intézmény igazgatója, Kovács Zsuzsánna lapunk megkeresésére elmondta, a helyi önkormányzat megkapta a program lebonyolításához szükséges pénzkeretet, viszont nem jelentek meg az alkalmazási normák, aminek alapján megszervezhetnék az étkeztetést, így a gyerekek egyelőre csak a megszokott tejet és kiflit kapják. Hangsúlyozta, Kovászna megyében a legnagyobb vidéki iskola az általa vezetett intézmény, több mint ötszáz diákjuk van, és bár a szülők felvetették, hogy akár pénzt is szánnának arra, hogy a gyermekeik az iskolában meleg ebédet kapjanak, és akadt jelentkező, aki megoldotta volna az ebéd catering-rendszerben való szállítását Kézdivásárhelyről, nem tudnak élni a lehetőséggel, mivel nincsen étkezde, sem pedig egy olyan méretű helyiség, ahol diákjaik elfogyaszthatnák a levest és a második fogást. Az nem megengedhető, hogy a gyerekek az osztálytermekben, a padokon ebédeljenek, emiatt arra kényszerülnek, hogy a kísérleti program keretében az élelmiszercsomagot válasszák. 

Maros megyében Mezőbándon hasonló a helyzet, értesüléseink szerint a helyi iskolában ugyanez a gond.