Megvalósíthatatlan feltételek

A karácsonyfalvi önkormányzat teljes mértékben kihasználta volna az országos kataszterezési programot, erre tanácsi határozat is született.

Fotó: Nagy Tibor

A karácsonyfalvi önkormányzat teljes mértékben kihasználta volna az országos kataszterezési programot, erre tanácsi határozat is született. Tárgyalásokat folytattak földmérő cégekkel, de a rövid határidők és a feltételek miatt teljesíthetetlennek bizonyult a program – mondta el kérdésünkre Nagy Zoltán Attila, a földhivatal felügyelője.

A határidők rövidsége, a hiányos törvénykezés és tájékoztatás megannyi hátráltató körülmény – hangsúlyozta a felügyelő. Az országos kataszterezés egyik legnehezebben teljesíthető feltétele a személyes interjúlap kitöltése, amit a földmérő cégnek és az önkormányzatnak közösen kell elkészítenie. Ez még akkor is körülményes, ha a földtulajdonosok a községben élnek. A program azonban nem rendelkezik azoknak az elhunyt tulajdonosoknak az örököseivel készített interjúról, akik még nem rendezték az örökösödést, így az interjúlapot sincs aki kitöltse és tulajdonosként aláírja.

– Az országos telekelési program megoldhatná a rendezetlen földterületek kérdését?

– A program nem oldja meg a birtoklevelek kérdését, sőt... Amennyiben egy dűlőben betelekelik a birtoklevelekkel rendelkező parcellákat, a birtoklevél nélküli területeket a községi önkormányzatra telekelik, ezt majd újabb telekelési eljárás követi annak érdekében, hogy a földtulajdonos nevére kerüljön. Az országos program arra sem nyújt lehetőséget, hogy birtoklevél hiányában birtokba helyezési jegyzőkönyvet lehessen kiállítani, hanem a községi önkormányzat nevére jegyzik be.

– Hány százalékban osztották ki a község területén a birtokleveleket?

– A földtulajdonosok 90-95%-ának van birtoklevele, de sok esetben elírások miatt ütköznek nehézségekbe a tulajdonosok. Az 1991. évi 18-as számú földtörvénnyel több mint 1.800 birtoklevél lett kiadva. A birtoklevelek kiadását néhány éve megnehezíti, hogy az elektronikus topográfiai felméréshez van kötve, amire a jelenlegi törvénykezés nem biztosít megfelelő lehetőséget az önkormányzatoknak. Az 1/2000 és a 247/2005-ös visszaszolgáltatási földtörvényekkel kb. százhúsz kérvény vár megoldásra, az említett törvények életbe lépését követően ugyanis sok területre két igénylést is benyújtottak. Az 1991. évi 18-as törvény értelmében tíz hektárig kaphattak vissza földterületet a tulajdonosok, a fennmaradó részeket kiosztották az egykori kollektív gazdaságokban dolgozóknak. A 2000 után hozott rendelkezések lehetővé tették a tíz hektár fölötti területek visszaigénylését, így a már kiosztott területeiket újra igényelhették a jogos tulajdonosok is. A hasonló esetekben megoldatlan a birtoklevelek helyzete.

– Az elállamosított földterületek tulajdonosai közül hányan kaptak kárpótlást?

– A 2005-2010 között a fővárosba továbbított kárpótlási dossziék nagy részét visszaküldték, néhányat érvénytelennek is nyilvánítottak. A kollektivizálás során eltulajdonított földterületek anyagi kárpótlásának megtagadására az volt a legfőbb indok, hogy a tulajdonosok 1945 előtt jutottak a földterületekhez. A kárpótlási törvény értelmében ugyanis a tulajdonszerzést 1945 után kellett volna bejegyezzék a telekkönyvbe, az 1945 előtt szerzett földterületekre a törvény nem jogosít fel anyagi kárpótlásra. Így aki például 1930-ban vagy azelőtt örökölt vagy vásárolt földterületet, annak a kérvényét elutasította a kárpótlási bizottság.