|
|
A személyes pénzügyek és befektetések terén sem volt gyümölcsöző a mögöttünk hagyott esztendő. Egyrészt egyre kevesebben keresnek annyit, hogy abból félre is tegyenek, másrészt a befektetési lehetőségek igencsak beszűkültek (a tőzsde csökkent, ennek megfelelően a befektetési részvényalapok hozama is negatív, az ingatlanpiac óriási esésen van túl stb.). Az alábbiakban azért áttekintjük azokat a befektetési lehetőségeket, amelyek elérhetők magánszemélyeknek.
Banki lekötések. Az egyik leggyakoribb megtakarítási forma, ugyanis könnyedén elérhető, alacsony a költsége és tulajdonképpen kockázatmentes (a bankbetéteket egyenként 50 ezer euróig biztosítja az állam). Az előttünk álló időszakban a bankok vonzani fogják a betéteket, ugyanis a nyugat-európai anyabankok többnyire „megüzenték”, hogy a leánybankok idén csak a helyi forrásokra építhetik működésüket. Ehhez viszont betétekre van szükségük, hogy azokat hitelekbe helyezzék ki, hiszen ez a működésük/nyereségességük alapja.
Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a válságnak erőteljesen kitett görög érdekeltségű hazai bankok kiemelten magas kamatot ígérnek ügyfeleiknek. Például a Piraeus Bank 8%-os éves kamatot fizet az 5 hónapos lekötésre, ugyanennyit fizet a Carpatica Kereskedelmi Bank a 3 hónapos betétekre. 3-4%-os éves infláció mellett ez reál hozamban is hoz a konyhára.
Önkéntes magánnyugdíj – III. pillér. A bankbetéteknél hosszabb távú, de ugyancsak alacsony kockázatú megtakarítási forma lehet a magánnyugdíj, amely ráadásul adókedvezménnyel vehető igénybe. Ez hosszabb időszakra elosztott rendszeres befizetést feltételez, amit befektetési egységekre számít át a magánnyugdíj-pénztár, s ezeket fekteti be a tőkepiacokon a vállalt kockázati szintnek megfelelően. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy ehhez a megtakarításokhoz csak bizonyos feltételek (például a 60. életév betöltése) teljesülése esetén lehet hozzáférni, tehát nem annyira könnyen felbonthatók, mint egy bankbetét.
Legfeljebb a bruttó jövedelem 15%-áig lehet ebbe a megtakarítási formába pénzt lekötni, s évi 400 euró erejéig mind a munkaadó, mind a munkavállaló adómentesen teheti meg. Vagyis a munkaadó szempontjából az évi 400 euró a bruttó jövedelemből kerül levonásra, anélkül, hogy abból munkaadói járulékokat kellene fizetni. A munkavállaló pedig nem kell nyugdíjjárulékot fizessen, és a személyi jövedelemadója is a befizetett magánnyugdíj levonása után kerül kiszámításra.
A III. nyugdíjpillérhez tartozó alapok hozama között azonban van negatív is, míg a legjobb teljesítményt a Concordia Moderat nyújtotta, amely 7,22%-os hozamot biztosított tagjai számára. Természetesen ebben a megtakarítási formában a hosszú táv a fontos. 2007. szeptemberi indulásuktól számolva az éves hozam akár a 9,69%-ot is elérte (az ING Optim esetén).
Befektetési alapok. Az elmúlt években itthon is felfutásnak indultak ezek a befektetési formák, valószínű, hogy növekedési dinamikájuk nem tartható 2012-ben. A hozamok terén az alacsonyabb kockázatú pénzpiaci, illetve kötvényalapok hoztak tavaly jó eredményeket. A tőzsdék esése miatt a legjobban teljesítő részvényalapok is veszteséggel zárták az évet, azonban tudni kell, hogy ha magukhoz térnek a tőzsdék, akkor jelentős növekedési potenciál van ezekben az alapokban.
Ezen befektetési formában a diverzifikálás, illetve a rendszeres megtakarítás hozhat biztonságos eredményt. A befektetési alapok piacának Romániában még van hova fejlődnie, így új alapok megjelenése is várható idén.
|
