Megszűnt a távhőszolgáltatás Marosvásárhelyen

A gazdasági érvek felülmúltak mindenféle politikai és egyéb jellegű vitát a marosvásárhelyi távhőszolgáltatást illetően: szeptember 25-étől teljes egészében felszámolják a rendszert.

Fotó: Vajda György

A gazdasági érvek felülmúltak mindenféle politikai és egyéb jellegű vitát a marosvásárhelyi távhőszolgáltatást illetően: szeptember 25-étől teljes egészében felszámolják a rendszert.
Mint ismeretes, a leválási hullámot évekkel ezelőtt a hatalmas költségek, az adósságok
„háborúja”, illetve az időszakos csapelzárások indították el. S bár a helyi tanács több megoldást is szeretett volna találni a távhőszolgáltatás megőrzéséért, a lavina úgy elindult, hogy azt már nem lehetett megállítani. A kulcskérdés a hővezetékekben történő veszteség kiegyenlítése volt – konkrétan: ki és mennyit fizet ezért? Sem részben a város pénzén felújított kazánházak (Egyesülés lakónegyed), sem az olyan megoldások, mint a kogenerálás, vagy akár a biogáz bevezetése, a környezetvédelmi érvek nem győzte meg a fogyasztókat arról, hogy egy olyan rendszerben maradjanak, amely nem garantálja a folyamatos, biztonságos szolgáltatást elérhető áron. Csődbe jutott a hajdani közüzemekből levált Energomur Rt., majd a céget magánosító RVA, illetve E-Star is. Mert a cégek számára senki sem garantálta a biztos fogyasztókat. A helyi tanács aztán kitalálta, hogy három szolgáltatói övezetet különít el, ahol az egyikben nem éri meg szolgáltatni, a másikban pedig a lakókra bízták a választást, a harmadikban pedig majdhogynem kötelezték a lakókat, hogy maradjanak, mert garantálták a távhőszolgáltatást. A papírformát a fogyasztók viszonyulása felülírta. A Locativ Rt. – miután az E-Star bejelentette a csődöt – kényszerhelyzetben, versenytárgyalás nélkül, ideiglenesen hat hónapra átvette a szolgáltatást. Amint erről többször írtunk, a szolgáltatói szerződés áprilisban lejárt, de ezt az erre vonatkozó törvények értelmében még három hónappal meghosszabbították, így gyakorlatilag július elsején járt le. Ez azt jelenti, hogy a Locativ Rt.-nek sem a várossal – a helyi tanáccsal – nincs szerződése, sem a különböző szállítókkal (víz, gáz, villany stb.) nincs már szerződéses viszonya. Az országos hatóságtól (ANRSC) kiváltott licenc szeptember 25-ig szól. Ezt a jogot legközelebb csak versenytárgyaláson lehet odaítélni.
– Nehezen hiszem, hogy valaki a jelenlegi körülmények között elvállalná a távhőszolgáltatást Marosvásárhelyen – érvelt gazdasági okokra hivatkozva lapunknak Ovidiu Moldovan, a Locativ Rt. igazgatója.
Miután 2012 októberében átvették a szolgáltatást, a helyi tanácsi határozat értelmében csak azokban a tömbházakban voltak kötelesek fenntartani, ahol a lakók több mint fele a rendszerben maradt. A fűtési idényben nem tudtak lecsatlakozni a lakók, így az októberben még nyilvántartásban levő mintegy 2700 lakásban működött a távfűtés. Áprilistól azonban újból megindult a leválási hullám. S bár gyakorlatilag ezt engedélyezni kellett volna a szolgáltatónak, illetve a lakótársulásoknak, az esetek túlnyomó többségében a lakók nem így jártak el, így a folyamat ellenőrizhetetlenné vált. A 2013. július 1-jén készített felmérés alapján mindössze 600 fogyasztó maradt a rendszerben, elszórva a város minden szegletében. A Locativ Rt. hozott egy olyan határozatot, hogy azoknál a fogyasztóknál, akik nagy adósságot halmoztak fel, még akkor is, ha a rendszerben maradnának, megszüntetik a szolgáltatást. Ebbe a helyzetbe került például a Kárpátok negyedbeli 10 emeletes garzontömbház is, ahol több mint 60.000 lej tartozást halmoztak fel. Ezenkívül, nagyrészt a meggyesfalvi negyedben és a Kövesdombon, maradtak olyan tömbházak, ahol még szolgáltatni kellene. Ezeknek a tömbházaknak nagy részében szociális lakások vannak, több közülük a polgármesteri hivatal tulajdonában áll.
Egy másik indok, amiért „már nem éri meg a távhőszolgáltatás”, az, hogy egy korábbi tanácsülésen az önkormányzat megvonta az ártámogatást. Ez azt jelenti, hogy míg korábban a támogatás miatt a lakosoknak 231 lejt számláztak gigakalóriánként, jelenleg 391 lejben számolnak. Ez az igazgató szerint 40%-os árnövekedést jelent, amit csak a nyári, kisebb fogyasztással nem éreznek, de a fűtéskor jelentősen megnöveli a havi kiadásokat. És ebben még nincs benne a (szm.: sokat vitatott) rendszerbeli veszteség, amelyet mindig is a fogyasztóval fizettettek ki.
A jelenlegi körülmények között a szolgáltatás fenntartása veszteséges. Az igazgató kiszámolta, hogy míg a lakók 391 lejt fizetnek egy gigakalóriáért, addig az előállítása (víz, gáz, villany, személyzeti költségek stb.) 1360 lejbe kerül. A különbséget nincs ahogy törleszteni.
Ovidiu Moldovan szerint a tanácsnak kell kimondania véglegesen az „áment”, vagy dönthetnek úgy is, hogy meghirdetik a versenytárgyalást egy szolgáltató kiválasztására, de elhúzódhat, s biztos, hogy ilyen feltételek mellett senki sem fogja felvállalni.
Ami a kazánházakat illeti: a Locativ Rt. 15-öt vett át, amiből hét működőképes – ezeket konzerválják, sorsukról a tanács dönt, illetve több kazánház továbbra is a felszámoló, illetve a Román Kereskedelmi Bank tulajdonában áll jelzálogként.
Ovidiu Moldovan elmondta, hogy a polgármesteri hivatalhoz tartozó tömbházakban és azokban az oktatási intézményekben, közintézményekben, ahol eddig távhőszolgáltatás volt, hozzáfogtak kisebb kazánházak beszereléséhez, illetve készülnek a megvalósíthatósági tanulmányok, de az igazgató szerint szeptember végéig mindenhol lesz tömbházkazán, amellyel együtt a hálózatot is felújítják. A lakóknak nem marad más hátra: a kis jövedelműek a polgármesteri hivatalhoz fordulnak támogatásért – 1819 lejt kaphatnak a várostól. Mások hozzáfoghatnak spórolni, vagy bankkölcsönhöz folyamodhatnak. Mert az biztos, hogy Marosvásárhelyen a távhőszolgáltatás „szappanoperája” véget ért.