Megszavazták a közszolgálati hírügynökség parlamenti felügyeletének erősítését
Az érintett közmédium vezetője és több civil szervezet tiltakozása ellenére elfogadta a szenátus hétfőn azt a törvénytervezetet, amely leválthatóvá tenné az Agerpres közszolgálati hírügynökség jelenleg elmozdíthatatlan vezérigazgatóját.
Az öt szociáldemokrata párti (PSD) törvényhozó által kezdeményezett tervezet indoklása szerint a közszolgálati hírügynökség működését szabályozó törvény leszögezi ugyan, hogy a szerkesztőségileg független intézmény a parlament felügyelete alatt áll, ám a törvényhozásnak – a vezérigazgatónak a miniszterelnök javaslatára történő kinevezésétől eltekintve – nincs semmilyen eszköze ennek a felügyeletnek az érvényesítésére, ha elégedetlen a mene-dzsment hatékonyságával, így arra sem, hogy a vezérigazgatót elmozdítsa ötéves mandátuma lejárta előtt.
A tervezet törvényerőre emelése esetén a hírügynökség éves jelentésének parlamenti elutasítása a vezérigazgató leváltását eredményezné. A közszolgálati televízió és rádió működését szabályozó törvény tartalmaz már ilyen rendelkezést, amelynek alapján a parlamenti többség többször le is váltotta az illető médiumok vezetőit.
Alexandru Giboi, az Agerpres vezérigazgatója szerint a törvénymódosítás elfogadása a hírügynökség függetlenségének elvesztését, az intézmény politikai felügyelet alá helyezését jelentené, és a mindenkori parlamenti többség sajtóirodájává tenné a közmédiumot. A vezérigazgató tiltakozását a Románia nyugati szövetségeseinek bukaresti külképviseleteihez, a nemzetközi médiaszervezetekhez és politikai intézményekhez is eljuttatta.
Giboi azt hangoztatta, hogy nem önös érdekből, hanem a közmédium függetlensége védelmében emelt szót, mandátuma ugyanis hamarosan lejár. Alexandru Giboit – a PSD sajtóirodájának volt főnökét – 2013 februárjában nevezte ki a parlament az Agerpres élére Victor Ponta akkori miniszterelnök javaslatára.
Az Agerpres szerint az EBESZ és több nemzetközi újságíró-szervezet is tiltakozott a törvényjavaslat ellen, amelyet az Európa Tanács is a „szólásszabadságot fenyegető veszélyek” között kísér figyelemmel. A médiaszervezetek állásfoglalása szerint nem az Agerprest kellene „politizálni” a rádió és televízió mintájára, hanem az elektronikus közmédiát is ki kellene vonni a politikai befolyás alól.
A szenátusi vita során a kezdeményezők nevében Lucian Romascanu kulturális miniszter azt mondta: a hírügynökség vezérigazgatóját politikusok (a törvényhozók) nevezik ki, tehát természetes, hogy politikusoknak lehetőségük legyen leváltani őt, ha elégedetlenek azzal, ahogyan a közmédia számára kijelölt szakpolitikákat érvényesíti.
A jobbközép ellenzék a tervezet ellen nem emelt kifogást, csak azt kérte (eredménytelenül), hogy az igazgató leváltását kössék számszerűsíthető, tehát objektív célkitűzések meg nem valósulásához.
Az ügyben a képviselőházé a végső döntés.
