Megsürgetnék a kártérítések kifizetését

Az erdélyi autópálya nyomvonalán kisajátított területekre

A Maros megyei gazdák kártérítését mihamarabb meg kell oldani – mondta a megye kormánymegbízottja azon a marosvásárhelyi megbeszélésen, ahol az erdélyi autópálya nyomvonala által érintett települések polgármestereivel találkozott. 

Június második hetében találkozott Maros megye főispánja a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR), a kataszteri hivatal képviselőivel, valamint az autópálya nyomvonalán található közigazgatási egységek polgármestereivel, akiktől a kataszteri felmérések üteméről tájékozódott. A polgármesterek beszámoltak a felmérés helyzetéről, mivel ez a legfontosabb lépés a földtulajdonosok kártérítési igényeinek teljesítéséhez. Amint az iratcsomókat a polgármesteri hivatalok összeállították és a kataszteri hivatal láttamozta, a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság felhasználja a parcelláris dokumentációkat a kártérítési határozatok és a jegyzőkönyvek kibocsátásához. A dokumentáció összeállításánál kitartó munkára, komolyságra és a határidők betartására szólította fel a jelenlévőket Mara Togănel főispán, hangsúlyozva, hogy a Maros megyei gazdákat mihamarabb kártalanítani kell.

Több ezer gazda várakozik

A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) kisajátításokkal foglalkozó csoportja szerint a megyében egyrészt a kataszteri felmérések hiánya, másrészt a telekkönyvi adatok és a helyszínen tapasztalt nehézségek bonyolítják a helyzetet. Ez is egyik oka annak, hogy mindmáig nagyon kevesen kaptak kártérítést a megyében. Ami az autópályák átadásában reménykedők számára türelmetlen várakozást, az érintett települések lakóinak egyelőre csak bosszúságot és anyagi veszteséget jelent. Azok, akik nem kaptak kártérítést, jogosan érezhetik még mindig sajátjuknak az építőteleppé vált termőföldjüket, amit feldarabolnak a készülgető pályaszakaszok. Az autópálya-építésnek közvetlen hatása van a nyomvonal által érintett települések lakosainak életére, tudomásunk szerint a Maros megyei gazdák még mindig nem kaptak kártérítést a megélhetésüket biztosító elvett földterületekre, és rendkívül súlyosan érinti a közösségeket azoknak a földutaknak a felszámolása is, amelyeken eddig meg tudták közelíteni a szántóföldeket a mezőgazdasági gépekkel. Az autópályák nyomvonalának tervezése során sok mindent figyelmen kívül hagytak, így azt is, hogy helyenként a földművelésből élők megélhetését veszélyeztetik a mezei utak felszámolásával, a mezőgazdasági területek kisajátításával. 

Kutyfalván nemsokára befejezik a felmérést

Kutyfalvát a Radnót–Maroskece közötti 17 kilométeres autópálya-szakasz érinti, amelyet, ha végre elkészülne a – csődeljárás alatt lévő Straco cégnek egykor odaítélt – maroskecei leszállópálya, át is adhatnának. A hónap végéig befejezik a parcelláris felméréseket, azt követően pedig a tulajdonosok elkezdhetik a hagyatéki és telekelési eljárást – tájékoztatott Bükkösi József alpolgármester. Mint elmondta, az év elején írták alá az országos kataszterezési programban való részvételi szerződést, és az autópálya nyomvonalán az érintett földterületek felmérését lassan befejezik, nemsokára a község termőföldjeinek a felmérésével is végeznek. Tizenkét éve dolgoznak ugyanazzal a földmérő céggel, így előnnyel indultak, mivel a cég az évek során már több parcellát is felmért a községben, jól ismerik a helyszínt. Pluszmunkát jelentett azonban az autópálya-építő cseréje, mivel a Bechtel cég tervei szerint hozzávetőleg egy kilométeren tartóoszlopokon haladt volna az autóút a Maros árterületén, az Astaldi azonban változtatott a terven, és töltésre építi az utat, így ott is kellett területeket kisajátítani, ahol eleve nem számoltak vele. Az országos kataszterezési program keretében a magánszemélyeknek nem kerül pénzbe a hagyatéki tárgyalás és a telekelés sem. Mindezek ellenére nem számíthatnak magas kártérítési összegekre, mivel állítólag 1,25 lejre értékelik a kisajátított földterületek négyzetméterenkénti árát.

Radnót–Aranyosgyéres között négyezer parcellát érint a gyorsforgalmi

A Radnót–Aranyosgyéres között épülő autópálya-szakaszon hozzávetőleg 4.000 földparcellát kellett kisajátítani az építőtelep miatt, 2.600 esetében a CNAIR kisajátításokkal foglalkozó csoportja intézkedik, a fennmaradó negyven százalék kártérítési dokumentációjának az összeállítását az építőcégek vállalták fel. Ezen a szakaszon sem fizettek még egyetlen földtulajdonosnak sem, a parcelláris felmérések csupán 20%-ban készültek el. Az Ernye–Koronka–Jedd részen elkezdett terelőút esetében ötszáz telek érintett, ezek egynegyedének van meg a kataszteri felmérése, Jedden azonban egyetlen telek parcelláris felmérése sem készült el. Elméletileg tizenegy olyan földterület van, amelyek után kártérítést lehetne fizetni, de a telkek tulajdonosai bíróságon megóvhatják az alacsony kártérítési összegekről szóló határozatokat – tájékoztattak.

Maroskece község polgármestere, Emil Florin Mocan megkeresésünkre elmondta, a júniusi megbeszélésen a parcelláris felmérésekről számoltak be a községvezetők. Az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási program keretében az autópálya nyomvonalán lévő területek parcelláris felmérésével és az iratcsomók összeállításával megbízott földmérő cégek tevékenységét azonban sok minden hátráltatja. A kisajátítások miatt kártérítést a községből egyelőre senki sem kapott, csupán egyetlen cég, amelynek az épületeit lebontották. A jelek szerint azonban a földtulajdonosok kevesebb mint 10%-a jut majd ténylegesen némi anyagi kártérítéshez. A legnagyobb gond az ügyintézéshez szükséges okiratok hiánya. A legtöbb tulajdonos nem rendelkezik a tulajdonviszonyt igazoló dokumentumokkal, sok esetben a hagyatéki tárgyalást sem rendezték. Vannak olyanok is, akiknek a 30 ár területéből 10 árat sajátítottak ki. A kisajátított földterületekért tavaly négyzetméterenként 1,2 lejt ígértek, mindent egybevetve kevesebbet, mint amennyiért beszerezhették volna a szükséges hivatalos okmányokat. 

 A közjegyzői adásvételek az irányadók

Azok, akik az autópálya-építés érdekében kisajátított földterületükre kaptak volna némi kártérítést, a rendkívül alacsony összegeket kifogásolták. Mint megtudtuk, ezek az összegek azért alacsonyak, mert a CNAIR által alkalmazott szakértő hivatalos forrásokból kell a területek áráról tájékozódjon, a törvény értelmében ugyanis az irányadó telekárakat nem lehet újsághirdetések alapján megállapítani. Az ár kiindulópontjai a közjegyzőknél található kartotékok, amelyek a magánszemélyek közötti adásvételi szerződéseket, az értékesített földterületek bejelentett árát tartalmazzák. Az országos érdekeltségű kisajátításokra plusz 30%-ot számítanak. A gond többnyire ott kezdődik, hogy az évek során az adásvételeknél a magánszemélyek alacsony árakat vezettek be a közjegyzőnél az állami illetékek miatt, a kárpótlás kifizetését azonban a nyilvántartásban szereplő adásvételek szerint állapítják meg.

***

Az agrointel.ro honlap tavalyi elemzése szerint, amihez az országos statisztikai hivatal adatait és az egy év alatt értékesített földterületek értékét használták fel, Romániában egy hektár mezőgazdasági terület átlagára ötezer euró körül van. A mezőgazdasági szaklap szerint az utóbbi években a külterületek ára némileg stabil volt. Az árakat sok minden befolyásolhatja, többek között a környék mezőgazdasági érdekeltsége, a terület kataszteri helyzete, az, hogy telekelve van-e vagy sem, a termőföld minősége és az áruba bocsátott parcella megközelíthetősége. Például Arad, Temes és Karánsebes megyében 6.000–8.500 euró a hektáronkénti ár, Szatmár és Bihar megyében 4.000–7.000 euró, Máramaros, Szilágy, Beszterce-Naszód megyében 2.500–5.000, Kolozs, Fehér és Hunyad megyében 3.500–5.500 euró, Maros és Szeben megyében 4.000–5.500 euró, Brassó, Hargita és Kovászna megyében 4.000–7.000 euró, Gorj, Mehedinţi, Vâlcea és Argeş megyében pedig valamivel kevesebbet, hektáronként 2.500–5.000 eurót kérnek a mezőgazdasági földterületekért.