2019. augusztus 17., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ezután nem csak kétfelé kell válogatni a háztartásokban,

gazdasági egységekben, intézményekben keletkező hulladékot, hanem az újrahasznosíthatót fajtánként tovább kell válogatni, tárolni, elszállítani, hogy maradéktalanul megvalósulhassanak az integrált hulladékgazdálkodás elvei. De mit szólnak ehhez az érintettek?

Komoly változás elé nézünk a hulladékgazdálkodás terén az idén. A tavaly megjelent 74. számú sürgősségi kormányrendelet módosította a 2011. évi 211-es és a 2006. évi 101-es hulladékgazdálkodási és köztisztasági törvényt: egyrészt január 1-jétől bevezet egy tonnánkénti 30 lejes új illetéket a hulladékkezelőkbe juttatott, nem kellően kezelt szemét után, másrészt elrendeli az újrahasznosítható hulladék további négy fajtára való különválogatását. A kezdeményezők a lerakókba kerülő hulladékmennyiség csökkenését és az újrahasznosított növekedését, ezáltal a környezetszennyezés mérséklődését remélik. Ehhez még hozzájön, hogy várhatóan idén nyáron beindul a rég elképzelt megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer a hulladékbegyűjtő cégek övezetenkénti kiválasztása révén. Amit a lakosság konkrétan látni és a zsebén is érezni fog, az legtöbb esetben a köztisztasági illeték növekedése lesz, illetve az, hogy meg kell válogatni a hulladékot, és hogy gyakrabban látunk majd hulladékbegyűjtő autókat. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy mennyire van erre felkészülve a lakosság, és hogyan látják a kérdést a települések elöljárói.

Nem elég különválogatni a háztartási és újrahasznosítható hulladékot,
az utóbbit négy külön edénybe kellene gyűjteni idéntől  
Fotó: Gligor Róbert László


Megszokás kérdése (?)

A Nyárádmentén már több mint tíz éve szelektíven gyűjtik és szállítják el a hulladékot. Nyárádmagyaróson jelenleg kéthetente viszik el a háztartási szemetet, kéthetente az újrahasznosíthatót. Ennek begyűjtésére településenként a központokban, utcakereszteződésekben gyűjtőkonténereket helyeztek ki, amelyeket a megyei tanácstól kaptak – tudtuk meg Kacsó Antal polgármestertől, aki úgy véli: a kereskedelmi egységeknél, a községházát és iskolákat kivéve, kevés a papírhulladék, üvegből még kevesebb van, azonban a műanyag próbatételt fog jelenteni számukra is. 

Ami az új megyei hulladékgyűjtési tervet illeti, az elöljáró borúlátó: egy hónapban 34 alkalommal fordulna meg községükben a szemetesautó, hetente akár kétszer is. Ez azonban nem megoldás: ha nem juttatnak a lakosságnak kukát a négyféle hulladék különválogatásához, félő, hogy ismét megtelnek a települések szeméttel.

Mezőcsávás községben is tíz éve szelektív hulladékgyűjtés zajlik, a lakosság megszokta, és jónak találja, de még most is előfordul, hogy egyesek nem a szállítási programnak megfelelő szemetet teszik ki, és ha a kapuban marad, zsörtölődnek. Mindent meg lehet szokni, csak akarni kell – véli Szabó József Levente polgármester, mégis az a véleménye, hogy a tervezett megyei elképzelés nem megfelelő, „igen el van aprózva”, de igazából „csak akkor fogunk belelátni, ha elkezdik működtetni a rendszert”. Szerinte nagyon nehéz lesz rászoktatni a lakosságot, hogy már a lakásban többfelé válogassa a hulladékot. Ami a szolgáltatás árát illeti, az elöljáró szerint ha reálisan számolunk, nem drága, viszont amikor a havi kiadások, közköltségek összeadódnak, az már sok családnak gondot jelent. 

Jedd községben tavaly óta létezik a szelektív tárolás, a településeken gyűjtőkonténereket helyeztek ki az újrahasznosítható hulladék számára, a házatartásit pedig a kapukból gyűjtik be, de még így sem működik az elképzelés, hiszen sokan továbbra is vegyesen gyűjtik a szemetet. „Komoly szigorításokra van szükség” – szögezi le Bányai István polgármester. Ami az új szabályozásokat illeti, szerinte nem „bolondítják össze a lakosságot”, hiszen amúgy is két-három hónap múlva megjelenik az új szolgáltató egy másik begyűjtési és elszállítási rendszerrel, az majd megszabja az irányvonalat. Mindenképpen át kell állni a szelektív elszállításra – hangsúlyozta a községgazda, aki szerint az elején lesz egy kis kellemetlenség, elégedetlenség, de megszokja a lakosság.


 Szemetesebb lehet a környezetünk

Az újrahasznosítható hulladék kötelező további szétválogatásáról a legtöbben még nem értesültek. Székelyabodban a szelektív válogatás idén vált lehetővé, amikor a makfalvi önkormányzat gyűjtőkonténereket helyezett ki, a háztartási szemetet havonta egyszer szállítja el a szolgáltató. Bár egyelőre csak próbaidőszakról van szó, egyesek mintha nem értenének a magyar feliratból sem, mindenféle hulladékot oda hordanak, még az elektronikait is – tudtuk meg Nagy Miklós helyi önkormányzati képviselőtől, aki úgy látja: egyelőre zavarja az embereket, hogy az újrahasznosíthatót és a háztartásit külön szállítják el, de lassan nekik is át kell térni a többfajta szemét különválogatására. 

Erdőszentgyörgyön már több mint egy éve szelektív gyűjtőkonténereket helyeztek ki a város különböző pontjain, de oda csak a lelkiismeretesebb emberek viszik el a hulladékot, hiszen egyelőre még a kapuból mindent elvisz a szolgáltató. Ilyen körülmények között évekbe telhet, és csak komoly büntetések árán érhető el, hogy a lakosság az újrahasznosítható hulladékot is további négy edénybe gyűjtse vagy elvigye a konténerekig – véli Joó Borbála. Ő örül annak, hogy né- hány év után végre idén beindulhat a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer, másrészt viszont attól tart, hogy sokan nem fognak alkalmazkodni hozzá, nem fogják megválogatni a szemetet, ami ismét a határ különböző pontjain és a vízpartokon fog megjelenni.

Nyárádremetén is megszokta végre a lakosság a szelektív hulladékgyűjtést, ám még mindig vannak, akik a buszmegállóban sem a kukába dobják a szemetet – jegyzi meg K.T., aki nem az „agyonválogatást” látná megoldásnak, hanem a tereken, folyópartokon szemetelők megbüntetését. Ami az idéntől alkalmazandó előrásokat illeti, a remetei hölgy úgy véli, „nehezen fog menni”, és a kereskedelmi egységek sem fognak örülni a „száz zsáknak”.

Backamadarason is megszokták az emberek a szelektív gyűjtést, ezért az új rendszerre való átállás nem lesz túl nehéz, de szükség volna egy alaposabb tájékoztatásra, amelyben az önkormányzatnak lenne nagy szerepe. Ha ez megvalósul, akkor a lakosság alkalmazkodni fog a követelményekhez – mondta el Báthori Zsuzsánna, aki nagyon jó dolognak tartja a kezdeményezést, „hiszen így nagyobb esélyt adunk az újrahasznosításra, és ezáltal környezetünk védelmét is szolgáljuk”.