Megnőttek az ukrán „bohóc” esélyei
A leginkább botrányairól ismert ukrán honatya, Oleh Ljasko a felmérések szerint most először jó eséllyel bejuttathatja pártját az ukrán parlamentbe a vasárnap megrendezendő, előre hozott választásokon.
A leginkább botrányairól ismert ukrán honatya, Oleh Ljasko a felmérések szerint most először jó eséllyel bejuttathatja pártját az ukrán parlamentbe a vasárnap megrendezendő, előre hozott választásokon.
A populista politikus vezette Radikális Párt a felmérésekben hetek óta a biztos befutók között szerepel, 9-11 százalék körüli eredménnyel, s ezzel akár a második helyen végezhet a népszerűségi listát magasan vezető, Petro Porosenko elnök mögött álló blokk mögött.
A jelenleg független parlamenti képviselőként politizáló Oleh Ljasko személye erősen megosztja a választókat: a magát a demokrácia és a szabadságjogok harcosaként pozicionáló politikust hívei nyers szókimondása miatt tisztelik, ellenzői azonban egyszerűen csak bohócnak tartják. A politikus egyébként igyekszik a gúnyolódásokat is saját előnyére fordítani: jelenleg valódi bohócok kampányolnak mellette a választási plakátokon és köztereken.
A magát „a nép egyszerű gyermekének” is aposztrofáló politikus, aki állítása szerint alulról, „pénz nélkül küzdötte be magát a nagypolitikába”, szívesen fotózkodik visivánkában, vagyis ukrán népi hímzésű ingben és háromágú villával a kezében. Ez a hagyományos ukrán mezőgazdasági eszköz egyben pártja szimbóluma is.
Az újságírói múlttal rendelkező, 42 éves, csernyihivi születésű politikus a közelmúltig nem számított komoly tényezőnek az ukrán politikai életben. A legutóbbi, 2012-es parlamenti választásokon a Radikális Párt nem érte el a törvényhozásba jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A pártvezér azonban egyéni körzetében győzött, így pártjából ő egymaga mégis mandátumhoz jutott és független képviselőként folytatta politikai pályafutását.
Ljasko az elmúlt két évben a parlament egyik legaktívabb képviselői közé tartozott, bár kevésbé a törvényalkotásban, mint inkább a szónoklatokban és az üléstermi verekedésekben volt aktív. Ellenzéki, hazafias érzelmű politikusnak állítva be magát, gyakran intézett heves, emelt hangú kirohanásokat az ukrán vezetéshez, akiket szintén keményen bírál nyilatkozataiban.
