Szerdán a kormány elfogadta azt a sürgősségi rendeletet, amely két hónappal meghosszabbítja az alapélelmiszerek árréskorlátozását. Ugyanakkor módosítottak az érintett termékek jegyzékén is, kiemelve azokat, amelyek karácsony előtt kerültek fel a listára.
Mondhatni senkit nem ért meglepetésszerűen a kormány – erősen kampányízű – döntése, amely állítólag a szegényebb társadalmi rétegek csökkent vásárlóerejére van tekintettel. Döntöttek, annak ellenére, hogy szakértők szerint a tavaly bevezetett árréskorlátozás hatásai negatívak, elsősorban a gazdasági szereplőkre nézve, de a vásárlók sem jártak jobban, hiszen a néhány termék esetében alacsonyabban tartott árért igencsak megfizettek – más fogyasztási cikkekhez jóval drágábban jutottak hozzá. Nem kell nagy lángésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a kereskedő nem fog rosszul járni. Vagy nem fogja a kormányhatározatban szereplő alapélelmiszereket forgalmazni, vagy kijátssza az elég bután megfogalmazott rendeletet. Ugyanis például a feldolgozóiparban a korábban csúfos kudarccal végződött tűzifaár-korlátozás mintájára szabták meg a kereskedelmi adalékot, a korlátozott árrésű termékek súlyának meghatározása pedig könnyen megkerülhetővé teszi a szabályt… A legegyszerűbb verzió pedig az, hogy a kereskedők más termékekre terhelik rá a különbözetet.
Végül csak a fogyasztó fizeti meg a kormánypártok kampánykitalációinak árát.
Mennyire kell képmutatónak lennie a kormánynak, hogy azt mondja: az alapélelmiszerek árrésének korlátozása meghozta a várt hatást, megakadályozta a spekulatív áremeléseket, mikor napi szinten szembesülünk a jelenséggel? Miért csak a „következő időszakban” indítják el az árellenőrzési mechanizmust, hogy „hosszú távon elejét vegyék a spekulatív áremeléseknek”? Eddig mit csináltak?!
Bizonyára lennének más módszerek is arra, hogy megelőzzék a piaci kilengéseket (például bizonyos termékek esetében héacsökkentés, az energiaköltségek csökkentése, a konkurenciahivatal hatékonyabb munkája), de ezek alkalmazására vagy nincs akarat – nincs idő hatástanulmányok stb. készítésére –, vagy túl nagy az ellenlobbi.
