Meggyújtották az első gyertyát

A hideg ellenére elég sokan elmentek szombaton délután a Keresztelő Szent János-plébániatemplom és a Deus Providebit Tanulmányi Ház udvarára, hogy a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat által készített óriási adventi koszorúba belefonják imáikat, kéréseiket, felajánlásaikat.

 

Tulit János, a Máltai Segélyszolgálat vezetője kérdésünkre elmondta, hogy már hatodik alkalommal készítenek adventi koszorút. – Először a Tudor negyedben levő Kozma és Damján templomban készítettünk koszorút. Úgy gondoltuk, hogy sorra vesszük a templomokat, de végül úgy döntöttünk a főesperes úrral, hogy itt maradunk. A gyerekekkel körbeálljuk az asztalt, mindegyikük egy kis fenyőágacskát vesz a kezébe, elmond egy imát vagy egy felajánlást. Ezeket a felajánlásokat, kívánságokat valaki közülünk beköti a kis koszorúba. Ebben is különbözik a máltaiak által árult adventi koszorú az utcasarkon árult koszorúktól: ezek imát és rengeteg kérést foglalnak magukba.

Nem grandománia

Miután ezt gondolatot egy kicsit kibővítettük, gondoltuk, a városban is meg lehetne csinálni. Ide a lelkiséggel foglalkozó csoportokat hívtuk meg, amelyekben általában negyven-ötven személy vesz részt. Most is ötven fenyőágnyalábot készítettünk. Aki jön, átveszi a nyalábot, és ugyanúgy, mint a gyerekeknél, ha akar, elmond egy imát. Ezeket az egyéni vagy csoportos felajánlásokat itt újra bekötjük ebbe a nagy koszorúba. Tehát nem a grandománia vezetett arra, hogy három és fél méteres átmérőjű adventi koszorút fonjunk, hanem, hogy minél több embert befogadjunk.

Tulit Viktória elmondta, hogy miután elkészült a koszorú, felkötik az adventi csokrokat, meggyújtják az első gyertyát, majd a következő hetekben a többit, ami azt jelképezi, hogy a karácsony közeledtével mind nagyobb a fény és a világosság a földön.

 „Kérünk téged, hallgass meg minket!” 

Az udvaron összegyűlt emberek – nők, férfiak, idősebbek és fiatalok, kisgyermekes szülők – fegyelmezetten álltak a fenyőgallyakkal, amíg a kéréseiket, felajánlásaikat két máltai fiatalember belefonta a koszorúba. A gyermekekért, a máltai segélyszolgálatért, a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, az emberek közti megértésért, családjuk egészségéért és boldogulásáért imádkoztak a jelenlevők, miközben felajánlásaikat, kéréseiket máltai ifjak fonták bele a koszorúba. „Kérünk téged, hallgass meg minket!” – mondták egyszerre minden felajánlás után.

Mikor az utolsó ág is a helyére került, három lila és egy rózsaszín csokor került rá, majd Tulit János, a segélyszolgálat vezetője meggyújtotta az első gyertyát.

Radnóti Albert, a Keresztelő Szent János-plébániatemplom segédlelkésze szentelte meg és mondott áldást a koszorúra és a jelenlevőkre. – Az adventi koszorú formájában és színeiben a teljességet jelképezi: a zöld a remény színe, maga a fenyő örökzöld, az örök életre emlékeztet. A lila a bűnbánat színe, a rózsaszín az örömé. Krisztus a világra jött, fényt hozott közénk, és mindannyiunk számára megnyitotta az örök élet lehetőséget. A Krisztus-várás időszakában vagyunk, az ünnepvárás következik, amely karácsony éjszakáján kiteljesedik, mondta a lelkész.

Az áldást követően a szervezők meleg teával kínálták meg a jelenlevőket. 

xxx

Az egyházi év advent első vasárnapjával kezdődik, a soron következő négy hét a várakozás időszaka, a lelki felkészülés ideje karácsonyra. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg – a római liturgiától eltérő – gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. 

Az 5. században az adventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később négy hétre csökkent. Advent kezdete minden évben az András-naphoz (nov. 30) legközelebb eső vasárnap.

 Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín, ekkor gyújtják meg a rózsaszín gyertyát. Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. 

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített, kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Minden gyertya egy fogalmat jelképez: hit, remény, öröm, szeretet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.