Megfelelőségi ellenőrzésre van szükség

– Megfelelőségi ellenőrzésre van szükség, amely feltérképezné, hogy hány tagállam ültette ténylegesen nemzeti törvénykezésébe a nyelvi charta és a kisebbségi keretegyezmény előírásait, és rámutatna azokra az esetekre, ahol a nemzeti jogrend ellentmond a két nemzetközi dokumentumba foglaltaknak – jelentette ki a hét elején Strasbourgban Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke az Európa Tanácsban tartott nemzetközi konferencián.

Az Európa Tanács két évtizeddel ezelőtt két fontos kisebbségvédelmi eszközt hozott létre, de sajnos sem a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, sem a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem érte még el eredeti célját – hangsúlyozta Vincze, rámutatva, hogy a két jogi eszköz tökéletesíthető, amíg még léteznek olyan európai állampolgárok, kisebbségi közösségek tagjai, akik sem egyénenként, sem közösségként nem gyakorolhatják jogaikat, nem élhetnek a nemzetközi jog biztosította lehetőségekkel. Meggyőződését fejezte ki, hogy a megfelelő módosítások mellett a nyelvi charta és a keretegyezmény a kisebbségvédelem valós eszközeivé válhat.

A FUEN elnöke Románia példáját hozta fel, amely késlekedett benyújtani a keretegyezmény gyakorlatba ültetéséről szóló országjelentést. „Ha egy állam azt állítja magáról, hogy mintaszerűen megoldotta a területén élő kisebbségek helyzetét, miközben az adott kisebbség képviselői az ellenkezőjét állítják, az tulajdonképpen a párbeszéd, az együttműködési készség és a jóindulat hiányáról tanúskodik. A közösségi jogok előrelépést jelentenének azoknak a kisebbségeknek, amelyek igénylik ezt, de a kisebbségi jogokról többletjogként beszélni éppen a kisebbségvédelem jogi gyakorlatának lényegi tagadását jelenti. A kisebbségi jog az emberi jogok része. Nem lehet privilégiumnak tekinteni, hogy egy őshonos közösség tagjai használhatják anyanyelvüket a közszférában, anyanyelvi oktatásban részesülnek vagy eszközöket kapnak a kultúrájuk megőrzéséhez” – jelentette ki a FUEN elnöke, válaszként a román külügyminisztérium államtitkárának a konferencián a romániai magyarság jogvédelmi küzdelmét illető kritikáira.

A FUEN álláspontja szerint kötelezővé kellene tenni az alkalmazási normák kidolgozását a tagállamokban. „Egyes tagállamok szerint a nyelvi charta gyakorlatba ültetése túlzott bürokráciát és magasabb költségeket eredményezhet. Minden tagállam kormányának, a döntéshozóknak meg kell érteniük, hogy a kisebbségek nyelvének és kultú-rájának megőrzése nem luxus, hanem alapvető jog” – hangsúlyozta a FUEN elnöke, hozzátéve, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeknek egyenlő partnerként kell részt venniük a két jogi eszköz módosításának folyamatában. 

A FUEN javaslata értelmében a kisebbségi közösségek legitim képviselőinek lehetőséget  kellene biztosítani arra, hogy észrevételeiket a hároméves ciklusok között is továbbíthassák, és választ kapjanak rájuk a tanácsadó testülettől, hiszen „alapvető joguk a fennmaradásért és a jólétért harcolni szülőföldjükön”.