Elfogadta a parlament két házának plénuma a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. 238 honatya szavazott igennel.
A titkos, urnás szavazáson öten ellene voksoltak az indítványnak. Az eredmény azt jelenti, hogy a parlament megvonta a bizalmat a kormánytól. A vonatkozó törvények alapján az elsődleges következmény az, hogy a kormány a következő kabinet felesketéséig néhány kivétellel csak a napi működéshez szükséges ügyekkel foglalkozhat, sürgősségi rendeletet nem adhat ki, és törvényjavaslatot sem nyújthat be a parlamentnek. Az alkotmány szerint a bizalom megvonásával egy időben a kormány menesztésre kerül. Az alaptörvény 103. szakasza szerint az államfő „kijelöl egy jelöltet a miniszterelnöki tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen többség, a parlamentben képviselt pártokkal”.
„A miniszterelnöki tisztségre jelölt személynek a kijelölésétől számított 10 napos határidőn belül a kormány programja és tagjai teljes jegyzéke tekintetében kérnie kell a parlament bizalmi szavazatát” – szögezi le az alkormány. A szakasz harmadik alpontja szerint „A kormánynak a programját és tagjainak jegyzékét a képviselőház és a szenátus együttes ülésen vitatja meg. A parlament a képviselők és a szenátorok többségének a szavazatával nyújt bizalmat a kormánynak”.
