Négy alapvető téren készül újólag megreformálni a romániai egészségügyet Eugen Nicolăescu, a tisztségben levő szakminiszter.
Négy alapvető téren készül újólag megreformálni a romániai egészségügyet Eugen Nicolăescu, a tisztségben levő szakminiszter. A vonatkozó törvénytervezetről szervezett regionális megbeszélések egyik helyszíne az elmúlt pénteken a segesvári polgármesteri hivatal gyűlésterme volt, ahol hat megye szakemberei, egészségügyi intézményeinek, kórházainak igazgatói, orvosegyesületei és szakszervezetek képviselői voltak jelen, továbbá az egészségügyi szaktárca és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselője. Bár a miniszter arra biztatta a teremben levőket, hogy mondjanak véleményt, amit meg is tettek, mint kiderült, a törvénytervezetek a kormányprogram részét képezik, a kormány pedig ígéretet tett a Romániának hitelt folyósító nemzetközi pénzintézeteknek, hogy végrehajtja a vállalásokat. Következésképpen a megalkotott szövegen sokat még a parlament sem változtathat, ahova a végső szavazásra küldik majd.
„Véget kell vetni a hazugságnak”
Mielőtt a Segesváron kibontakozott vitára kitérnénk, soroljuk fel, melyik az a négy terület, ahol változtatásokat készítenek elő, amelyek előreláthatólag 2014-ben lépnek majd érvénybe: az egészségügyi alapcsomag bevezetése, az orvosok bérezése, a kórházak jogállásának megváltoztatása és az orvosi műhibákkal kapcsolatos törvénytervezetek.
Ezek alapgondolatának ismertetésén kívül Eugen Nicolăescu bejelentette, hogy növelni fogják azoknak a központoknak a számát, ahol rezidens orvosokat képeznek, akik nagyobb szabadságot kapnak a tanult szak gyakorlására.
A törvénytervezet szerint az alapcsomagba foglalt egészségügyi szolgáltatásokra a biztosítottaknak és a biztosítással nem rendelkezőknek is joga lesz. A tervezet a megelőzésre és a költséghatékonyságra helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően a megelőzést lehetővé tevő szolgáltatáscsomag a sürgősségi ellátást, a családorvosi és a járóbeteg-szakorvosi valamint a hatékonnyá tett kórházi ellátást fogja tartalmazni.
A romániai lakosságot szembesíteni kell a valósággal, ne higgyék azt, hogy bármilyen ellátásra joguk van, mert erre nincs elég pénz az egészségügyben. Az alkotmány is csak az alapvető szolgáltatások biztosítását kéri, ezért véget kell vetni a 70 éve folyó hazugságnak, hogy a romániai betegnek mindenre joga van. Ki kell mondani őszintén, hogy a munkavállaló által befizetett 5,5 és a munkaadó által befizetett 5,2 százalékból valamint az állami támogatásból hány és milyen szolgáltatásokra elgendő a pénz. Az alapcsomagban a leggyakoribb és a legkisebb költséggel járó betegségek, a leghatékonyabb megoldások kell szerepeljenek, de azok semmiképpen, amelyek nem vezettek konkrét eredményre. Az alapcsomagban levő egészségügyi szolgáltatásokat a legjobb minőségben, a csúszópénz kiküszöbölésével kell biztosítani, anélkül, hogy a betegre hárulna a gyógyszer és a kötszer beszerzése – hangsúlyozta Nicolăescu. A miniszter feltette a kérdést, hogy az országos programok által finanszírozott ellátás bekerüljön-e az alapcsomagba.
„Szabadfoglalkozásúak lesznek az orvosok”
Az orvosok megtartását célozza a bérezésükre vonatkozó törvénytervezet. A tervezet szerint nem lesznek állami alkalmazottak, hanem szabadfoglalkozásúak. Azok az orvosok, akik teljes állásban az állami egységekben maradnak, lehetőséget kapnak, hogy ugyanott a ledolgozott munkaidő után magánbetegeiket is ellássák. A cél, hogy megmaradjanak az állami egységekben, és ne válasszák a jelenleg jobban fizető magánklinikákat vagy a külföldi munkahelyet. Az orvosok differenciált bérezésére a törvénytervezet bevezeti, hogy a teljesítmény alapján nagyobb bért kaphassanak. Ezt nagyon pontosan kidolgozott feltételrendszer teszi majd lehetővé, ami kizárja azt, hogy egyes kórházigazgatók szimpátia alapján döntsenek – ígérte a miniszter.
Szabad kezet adni a kórházak működtetésére
A kórházak jogállásának a megváltoztatására kidolgozott tervezet országos és helyi jelentőségű kórházakra osztja a fekvőbeteg-ellátó egységeket. Az első csoportba sorolja a regionális és megyei sürgősségi kórházakat és az orvosi intézeteket, a másodikba a városi kórházakat. Bár a fenntartó marad, a törvénytervezet lehető teszi majd, hogy a kórházak különböző formában működjenek mint önálló ügyvitelű egységek, alapítványi kórházak, korlátolt felelősségű társaságok stb. Lényeges, hogy a személyzet nem lesz állami alkalmazott, ami a bérezés hajlékonyságával jár. Ezt a szervezési formát 12 kísérleti kórházban fogják kipróbálni – ígérte Nicolăescu. Politikamentessé kell tenni a költségvetési intézmények köréből kikerülő kórházakat, s a vezető megválasztásának feltétele a hatékony működtetésre való képesség kell legyen. A betegek pedig a nekik tetsző kórházat választhatják.
Megegyezés beteg és orvos között
Az orvosi műhibák rendezésére vonatkozó tervezet legnagyobb újdonsága, hogy bevezeti a beteg és az orvos közötti megegyezés lehetőségét. Az ügy nem tarthat többet hat hónapnál. Az eljárást megrövidíti egy olyan szakértői testület létrehozása, amely gyorsan kivizsgálja a feltételezett műhibát. Ha bebizonyosodik, hogy az orvos tévedett, a betegnek vagy a hozzátartozónak jogos kártérítés jár. Az orvosok az anyagi és az erkölcsi károkozásra is biztosítást kell kössenek, az erkölcsi kárért kiszabható összeg felső határát viszont leszögezik. A kárt az orvos biztosításából fedezik, a kórházat mentesítik, hogy ne lehessen zár alá helyezni pénzügyi szempontból. Az orvos biztosítása három évre visszamenőleg is lehetővé teszi a kártérítést.
Demagógia és populizmus?
A megbeszélésen nem hiányoztak a bírálatok, volt, aki demagógiának, populizmusnak nevezte az elhangzottakat. Kifogások hangzottak el a nagy szakszervezetek részéről, amelyek nem tartják összeegyeztethetőnek az állami és a magánpraxis összekeverését, mások kiálltak amellett, hogy a kórházak a jelenlegi jogállásban kellene maradjanak, hisz a megyei és városi önkormányzatok nagyon sokat tettek a felújításukért. Ugyancsak a szakszervezetek fogalmaztak meg kifogásokat az orvosok tervezett bérezése ellen, és úgy vélekedtek, hogy az orvosi műhibákról szóló tervezetben sok a pontatlanság. Felmerült a családorvosok nagyobb támogatásának fontossága, mivel már évek óta nem tudnak beruházni. Elhangzott, hogy a fogászati ellátásból csak a megelőzés kerül be az alapcsomagba, a többi fogászati kezelést továbbra sem finanszírozza a biztosító. Az iskolaorvosok bérezése kapcsán a miniszter kifejtette, hogy egészségügyi asszisztensekkel oldaná meg az iskolai rendelők működtetését. Elhangzott a javaslat, hogy az időszakos lakossági szűrést és az otthoni betegápolást is bele kellene foglalni az alapcsomagba. A PIN kódot ki kell venni az egészségügyi kártyából, mert a beteg nem tudja megjegyezni és bemondani. A javaslat kapcsán elhangzott, hogy nem a családorvosok fogják kiosztani az egészségügyi kártyákat. A hozzászólók egy része a régiósítás ellen emelt kifogást. Elhangzott, hogy a vizitdíj bevezetéséről bebizonyosodott, hogy többe kerül az adminisztrálása, mint amennyi jövedelmet jelent a kórháznak, Sepsiszentgyörgyön például a 21.000 lejes bevételhez képest 25.000 lejt költöttek a beszedésére. A kifogások, javaslatok felsorolásával itt megállunk, s még annyit teszünk hozzá a beszámolóhoz, hogy szeptember végére be kell fejezni az alapcsomag kidolgozását, mivel ettől függ az ország által igényelt hitelek sorsa. Ily módon valóban nem nagyon lehet számítani arra, hogy a közvitákon elhangzó valamennyi javaslatot mérlegre teszik, és beépítik azokat a regionális tanácskozásokon népszerűsített törvénytervezet-csomagba.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
