Megállapodás a gyorsreagálású erő létrehozásáról
Megállapodás jött létre a NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról – jelentette be pénteken Anders Fogh Rasmussen főtitkár az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozójának főbb eredményeit ismertetve.
Megállapodás jött létre a NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról – jelentette be pénteken Anders Fogh Rasmussen főtitkár az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozójának főbb eredményeit ismertetve.
Rasmussen a walesi Newportban rendezett értekezlet hivatalos programjának végén, péntek délután elmondta: az alakulatot „bárhol a világon” nagyon rövid idő alatt be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására.
A főtitkár szerint az alakulat „néhány ezer fős” szárazföldi erőből áll majd, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.
Rasmussen szerint ehhez a NATO a szövetség területének „keleti térségeiben” hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket.
Nem sokkal korábban David Cameron brit miniszterelnök azt mondta, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz. Cameron hozzátette: az alakulatot a kivezénylési utasítástól számítva 2-5 napon belül lehetne bevetni.
A NATO jelenleg is rendelkezik úgynevezett gyorsreagálású erővel, ennek azonban néhány hétre van szüksége a telepítéshez.
Rasmussenhez hasonlóan a brit kormányfő is úgy fogalmazott, hogy a gyorsreagálású NATO-erő „a világ bármely pontján” alkalmas lesz műveletek végrehajtására.
Hozzátette: az alakulat a NATO megreformált reagáló erejének része lesz, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, valamint előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával. Az Egyesült Királyság 3500 főt delegál e többnemzetiségű erőbe – mondta a brit kormányfő.
Cameron szerint most, amikor Oroszország „törvénysértő módon tapossa Ukrajna földjét”, meg kell nyugtatni a kelet-európai szövetségeseket, hogy a NATO minden esetben tartja magát a kollektív önvédelemről intézkedő 5. cikkely kötelezettségvállalásaihoz.
Rasmussen főtitkár is kijelentette a NATO-csúcs eredményeit összegző péntek délutáni nyilatkozatában, hogy a gyorsreagálású erő létrehozásának egyértelmű az üzenettartalma: a NATO mindig mindegyik szövetségesét megvédi. A NATO világosan megüzeni „bármely potenciális agresszornak” azt is, hogy „ha csupán eszébe jut” akár egyetlen NATO-szövetséges megtámadása, a szövetség egészével kerülne szembe – fogalmazott Rasmussen.
A főtitkár elmondta: a walesi NATO-csúcson az elsődleges feladatok közé emelték a kibervédelem erősítését is.
Bejelentette azt is, hogy a csúcsértekezleten döntés született egy védelmi kapacitáskiépítő kezdeményezés elindításáról. Ennek célja a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettség megerősítése, és annak elősegítése, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást.
E kezdeményezést a NATO a csúcstalálkozón megszületett döntés alapján kiterjeszti Grúziára, Moldovára és Jordániára, emellett hajlandó Líbiának is támogatást nyújtani a biztonsági kapacitás javításához, „amint ezt az ottani körülmények megengedik” – mondta a főtitkár. Hozzátette: a NATO Iraknak is kész segítséget nyújtani, ha az iraki kormány ezt kéri.
A jövőbeni bővítési lehetőségekről Rasmussen kijelentette: a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll, a szövetség minden jelentkező országot „egyéni érdemek alapján” bírál el, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben. A NATO-tagságra törekvő országok mindegyikének van még tennivalója különböző területeken, és a szövetség megadja nekik azt a támogatást, amelyre szükségük van – mondta Rasmussen.
A következő NATO-csúcstalálkozót két év múlva Varsóban tartják.
