Még nem végleges a vitatott rendelet

A hegyimentők kivételezettek lehetnek

Országszerte vitát váltott ki az államadósság csökkentésére irányuló kormányhatározat-tervezet, amellyel 2024. január elsejétől megszüntetnék, illetve átszerveznék vagy más intézményekkel vonnák össze azokat, amelyeknél 50 állásnál kevesebb van, vagy hasonló tevékenységet végeznek, mint egy másik helybéli intézmény. E szerint a tervezet szerint a Maros Megyei Tanács hatáskörébe tartozó összes intézményt át kellene szervezni. 

Kovács Levente Mihály, a tanács alelnöke egy korábbi interjúban arra is hivatkozott, hogy az intézkedés nemcsak a kulturális intézményeket, hanem például a Speciális Barlangi és Hegyimentő Szolgálatot is érintené, ahol kevesebb mint 50 személy dolgozik. (Sz. m.: A hivatásos hegyimentőkön kívül nagyon sok önkéntes segíti a szolgálatot.) Kovács Róbert szolgálatvezetőt arról kérdeztük, miként érintené az intézkedés a tevékenységüket. 

Kovács Róbert elmondta: – A tervezet nyilvánosságra hozatala óta az országos hegyimentő szolgálat képviselői a kezdeményezőkkel tárgyalásokat folytattak, és ennek eredményeként egy olyan változat is napvilágot látott, amiben a hegyi- és a vízimentő szolgálatot nem érinti az intézkedés. A dokumentum még nem hivatalos, de ebben több, az egészségügy terén működő – az önkormányzatok alárendeltségébe tartozó – szolgáltatás is szerepel. Örvendetes, hogy a jogalkotók is fontosnak tartják a hegyimentőket, hiszen egy olyan, országos szinten kiválóan megszervezett és jól működő szolgáltatást végzünk, amely nélkülözhetetlen. A hegyekben történő baleseteken kívül vízi mentéssel is foglalkozunk, ugyanakkor közúti baleseteknél és más nehezen megközelíthető terepen szükséges beavatkozás esetén (erdőtűz) helytállunk, de ott vagyunk sport- és kulturális rendezvényeken is, ahol azonnal biztosítjuk az elsősegélynyújtást. Az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően olyan felszereléssel, berendezésekkel láttak el, amelyeknek a kezelése hosszabb tanfolyamot igényel, nem beszélve azokról az alpintechnikákról (sziklamászás, kötélkezelés stb.), amit folyamatosan gyakorolunk. 

Ami pedig a leépítést illeti, Romániában jelenleg 330 hegyimentő dolgozik, ami kevés, hiszen a Kárpátok elég nagy felületét foglalják el az országnak, és vannak olyan hegységek, mint a Fogarasi-havasok, a Királykő, a Bucegi, a Retyezát, a Páring, ahol igen veszélyes helyek vannak, és nélkülözhetetlenek a hegyimentők. A területi lefedettséghez és a beavatkozási számhoz viszonyítva a 330 személy is kevés. A tervezett intézkedés 15%-os leépítést helyezett kilátásba, ami mintegy 40 személy lenne, ezzel egy országos költségvetésnek nem sokat spórolnának, azonban – tekintettel arra, hogy így is a szükségesnél kevesebben vannak – beavatkozásokkor igencsak hiányosak lennének a csoportok. 

Nagyboldogasszony ünnepén (aug. 15-én) is négy akciója volt a megyei hegyimentő szolgálatnak. Egy eltévedt személyt kerestek meg és hoztak le Szováta felett a Görgényi-havasokból, három esetben könnyebben sérültet láttak el a helyszínen, a palotailvai központhoz is mintegy hatan fordultak, különböző kisebb sebek ellátásáért, kötözés végett. Egy sajnálatos esetük volt. A 112-es sürgősségi hívószámon szombaton értesítették a szolgálatot, hogy Szászkézden rendezett hegyikerékpár-versenyen az egyik versenyző szívinfarktust kapott. A hegyimentőknek, majd a rohammentő szolgálat beavatkozásának köszönhetően sikerült feléleszteni és helikopterrel a kórházba szállítani a beteget, azonban utólag a kórházban elhunyt. 

– Az a jó, ha kevesebben fordulnak hozzánk, hiszen ez azt jelenti, hogy fegyelmezettek a túrázók, azonban a sikeres akciók igazolják, hogy mennyire szükség van a szolgáltatásra, hiszen életeket menthetünk meg olyan helyzetben és helyen, amelyet mások nehezebben közelítenek meg. Ezenkívül ugyanilyen fontos a hegyi ösvények karbantartása, az útbaigazítás, tanácsadás, ami szintén jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy balesetmentesen barangoljanak a hegyekben a turisták – hangsúlyozta Kovács Róbert, és hozzátette, kár lenne akár országos szinten egy jól működő rendszert megbontani egy át nem gondolt, csak tervezett intézkedés apropóján. 

Két új járművel bővült a hegyimentő szolgálat flottája

A napokban helyezte üzembe a Maros Megyei Speciális Barlangi és Hegyimentő Szolgálat azt a két új járművet, amelyet az idén vásárolt. Az összeget a Maros Megyei Tanács költségvetéséből különítették el. A sajátosan kialakított magasított karosszériájú, csörlővel és villanófénnyel ellátott terepjáró 300.000 lejbe került, míg az ATV 100.000 lejbe, az utóbbin is van csörlő és minden olyan eszköz, amely segíti a mentést. Az elsősegélynyújtáshoz, illetve a mentésekhez szükséges egyéb felszerelést a hegyimentő szolgálat munkatársai a raktárkészletből egészítették ki. E két jármű hatékonyabbá teszi a mentést, ugyanakkor helyettesíti a korábban használt, de magasabb térségekben már nem megfelelő Dacia Duster típusú járműveket. Az új terepjáró raktere mélyebb, és adott esetben hordágyas szállításra is alkalmas.