Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Január végéig sem utalt ki pénzt az állam az iskolai tízóraiprogram tavaly őszi költségeinek fedezésére, és ezzel a törvénytelenség határára sodorta vagy bizonytalanságban hagyta az önkormányzatokat.
Amint tavaly novemberben már beszámoltunk róla, az állam nem utalta ki a pénzt a tízóraiprogram keretében szállított gyümölcs, tejtermék és pékáru kifizetésére, így a programban részt vevő Maros megyei önkormányzatok sem tudták kiegyenlíteni a beszállítókkal szembeni tartozásaikat. Akkor a megkérdezett polgármesterek abban reménykedtek (sőt egyeseknek biztos információik voltak – szerző megjegyzése), hogy az állam az év végi költségvetés-kiegészítéskor ki fogja utalni az elmaradt összegeket. Ez nem történt meg, s az év utolsó napjáig is reménykedő elöljáróknak csalódottan kellett belátniuk: cserben hagyták őket.
Maros megyében Szászrégen, Nyárádszereda, Balavásár, Székelybere, Kibéd, Koronka, Nyárádkarácson, Maroskeresztúr, Nyárádremete, Nyárádgálfalva, Makfalva, Gernyeszeg, Nyárádmagyarós, Mezőpanit, Backamadaras, Sóvárad, Maroskeresztúr és Csíkfalva vállalta fel a tízóraiprogram helyi szintű működtetését, ők kerültek ebbe a helyzetbe.
A Maros megyei tanácsnál erről érdeklődtünk. Válaszában az intézmény kifejti: a program költségét a hozzáadott értékadóból származó összegekből osztja le az állam a megyéknek, a megyei tanácsoknak csupán annyit kell tenniük, hogy a kapott pénzt elosztják a közigazgatási egységeknek. Az állam a tavaly csak egyszer utalt ki erre összegeket, amiből a 2022–2023-as tanév második felének (január–június) számláit fedezték, de a 2023–2024-es tanév tavalyi időszakára (szeptember-december) nem utaltak ki pénzt a megyéknek, ezért a megyei tanács sem tudott pénzt továbbítani.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tanácsolnak az önkormányzatoknak, milyen forrásból fizessék ki az elmaradt számlákat, a válaszban az áll: a megyei tanács nem illetékes abban, hogy útmutatást adjon ebben a kérdésben, az ilyen esetekben csak a központi hatóságok dönthetnek.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi a helyzet megyei szinten. A megyei tanács tudomása szerint decemberben egy megyei jogú városban nem zárult még le a közbeszerzési eljárás, egy város jelezte, hogy január 1-től felbonthatja a szerződést, ha nem utalnak ki pénzt a program folytatására, egy község pedig, hogy felfüggesztheti a beszállítást. Egy község nehezményezte a pénzhiányt, három község pedig az adósságok fennállását, míg tizenegy községből semmiféle visszajelzés nem érkezett.
A polgármesterek elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a tízóraiprogramot szabályzó kormányhatározat szerint a költségeket a héából leosztott állami összegekből kell fedezni, tehát nem lehet a helyi költségvetésből kifizetni, mert ebben az esetben a számvevőszék jogtalannak ítélheti meg, és az összegek visszatérítésére kötelezheti a polgármestereket. Az állami leosztás elmaradása miatt azonban egyre csak nőttek a tartozások, és hiába bíztak az év végi költségvetés-kiigazításban, egyetlen lejt sem kaptak. Többen úgy érezték, hogy az állam becsapta őket, mivel nem tett eleget a 2017. évi 13. számú kormányrendeletben vállaltaknak és az erre a tanévre szóló, tavalyi 652. számú kormányhatározatnak, azaz nem fedezte a szükséges összegeket. Az önkormányzatoknak csak két lehetőségük maradt: vagy görgetik tovább a halmozódó adósságot, amíg a beszállítók türelme el nem fogy, vagy kifizetik a helyi költségvetésből az elmaradt számlákat, aztán majd valamiképpen rendeződik a kérdés. Volt olyan polgármester, aki úgy látta, becsapták azokat az önkormányzatokat, amelyek vállalták, hogy helyi szinten szervezik meg a közbeszerzést, hogy gyorsabban juthasson friss és jó minőségű élelmiszer a diákok elé. Ezzel szemben a megye többi 84 közigazgatási egysége eddig egyetlen nap sem kapott termékeket, mert helyettük a megyei tanácsnak kellett a közbeszerzést lefolytatni, szerződést kötni a beszállítókkal, de ez még nem történt meg. Ezért van olyan polgármester, aki azt fontolgatja: a tavaly tanácsi határozattal két évre vállalt feladatokat feladja, és ismét a megyei tanácsra bízza a program lebonyolítását, minthogy teljesen hiteltelenné váljon a beszállítók előtt a folyamatos adóssághalmozással, vagy a helyi közösség és szülők előtt azzal, hogy a beszállító nem szállít, mert az önkormányzat nem tudja kifizetni a számlákat.
Január 15-i ülésén a Maros Megyei Tanács jóváhagyta a 2023–2024-es tanév idei (január és június közötti) időszakára az összegeket az önkormányzatoknak a termékek kifizetésére, valamint nevelési tevékenységekre. Ez viszont azt jelenti, hogy a tavaly szeptember–december közötti számlákat ebből nem lehet kiegyenlíteni, tehát a tavalyi adósságot továbbra is cipelniük kell az önkormányzatoknak.
Ebben a helyzetben arról érdeklődtünk néhány polgármestertől, hogy mit tudnak tenni. Vállalják-e a beszállítók, hogy továbbra is szállítanak, vagy mégis a helyi költségvetéshez nyúlnak, és – ha jogtalanul is – kifizetik az elmaradást? Nyárádszereda volt az, amely a szerződésbontást fontolgatta, de miután az idei hónapokra a megyei tanács megjelölte az összegeket, úgy döntött, hogy folytatja a program lebonyolítását egy rövid szünetet követően. Az elmaradt számlákat rövidesen kifizetik a cégeknek – mondta el érdeklődésünkre Tóth Sándor, aki nem tart attól, hogy az összeget a számvevőszék felhajtja rajtuk. Makfalva is a helyi költségvetésből fizeti a számlákat, szinte mindet kiegyenlítették – tudtuk meg Vass Imrétől. Bodó Károly Gyulától úgy értesültünk: Nyárádkarácsony község is kifizette a számlákat a helyi költségvetésből, bár nem tudják, miként rendeződik végül a kérdés. Kezdetben voltak fenntartásaik egyes termékek minőségét illetően, de mostanra minden helyreállt, nincs panasz a beszállítókra. Balavásár községben a helyi költségvetésből fizették ki a számlákat, ezért nincs tartozásuk, és folyamatos a szállítás – részletezte Varga András Adorján, aki úgy véli, hogy csak a pékáru kifizetése marad az önkormányzat „nyakán” (azaz terheli majd a helyi költségvetést), mert a gyümölcs és a tejtermékek árát a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA) próbálják visszaszerezni.