A mediációról
A gyakorlatban sok vita volt arról – habár a törvény világosan fogalmazott –, hogy a mediációról való informálást valamint magát a mediációt ki vezetheti le, arról sikerült egy idő után megállapodni, hogy a mediációs informálást bíró, ügyész, jogtanácsos, ügyvéd valamint közjegyző is elvégezheti, magát a mediációt pedig a szakképzett és engedélyezett mediátor.
(Folytatás a május 28-i lapszámból)
A gyakorlatban sok vita volt arról – habár a törvény világosan fogalmazott –, hogy a mediációról való informálást valamint magát a mediációt ki vezetheti le, arról sikerült egy idő után megállapodni, hogy a mediációs informálást bíró, ügyész, jogtanácsos, ügyvéd valamint közjegyző is elvégezheti, magát a mediációt pedig a szakképzett és engedélyezett mediátor.
Ez a helyzet alig egy év után megváltozott: az Alkotmánybíróság 2014. május 7-én alkotmányellenesnek nyilvánította a mediációs törvény 2. paragrafusának 1. és 12. bekezdését, ennek értelmében a fentebb leírt esetekben többé nem kötelező előzetes mediációs-informálódási eljárást lefolytatni, ennek a kötelezettségnek az elmulasztása esetén a bíróság többé nem utasíthatja vissza a keresetet.
Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság döntései véglegesek és generál-kötelezőek, az alkotmányellenesnek nyilvánított paragrafusok nem válnak automatikusan és azonnal érvénytelenné, ugyanis az alkotmány 147. paragrafusa részletesen szabályozza az alkotmánybírósági döntések hatását. Ennek értelmében az Alkotmánybíróság döntését Románia Hivatalos Közlönyében kell megjelentetni, majd a közlés időpontjától számított 45 napon belül a parlament a kérdéses paragrafusokat összhangba kell hozza az alaptörvény rendelkezéseivel. Ebben a 45 napos periódusban viszont a kérdéses rendelkezések hatása a törvény erejénél fogva felfüggesztődik. Abban az esetben, ha a jelzett 45 napos határidő letelte után a parlament nem módosítja az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezéseket, azok hatályukat vesztik.
Ezeknek a rendelkezéseknek a fényében, valamint figyelembe véve, hogy az Alkotmánybíróság döntései – sem – visszamenőleges hatályúak, a következtetés az, hogy jelenleg még kötelező az előzetes mediációs-informálódási eljárás egészen az Alkotmánybíróság döntésének közléséig Románia Hivatalos Közlönyében.
Végkövetkeztetésként elmondhatjuk, hogy a nagyobb hangsúly fektetése a mediációra alapvetően jó gondolat, figyelembe véve a bíróságok túlterheltségét is, viszont ezt nem annak kötelezővé tételével kellett volna elérni, hanem a vitákban részt vevő felek alapvető jogi kultúrájának (mert ilyen is van) fejlesztésével. Ezzel kapcsolatosan mint ügyvéd elmondhatom, hogy a romániai jogi oktatás valamint az ügyvédi habitus is konfliktusorientált, tehát az ügyvéd a szakma természeténél fogva hajlamos bírósági útra terelni a vita rendezését.
Az amerikai filmekben látható, ügyvédek jelenlétében tárgyaló és esetlegesen egyezségre jutó felek esete egyelőre nagyon ritka, illetve az egyeztető-békítő tárgyalások nagyon kis számú esetben (inkább kereskedelmi társaságok esetében) vezetnek/vezettek eredményre, ami sajnos a társadalom általános konfliktusorientáltságának tudható be.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
