Mazars: Brüsszel véget vet az agresszív adóelkerülésnek

Az EU becslése szerint 50-70 milliárd euró adóbevételtől esnek el az uniós tagországok központi költségvetései a nemzetközi nagyvállalatok kreatív adóalap-csökkentő gyakorlata következtében, az adókiesés nagyságrendje miatt az EU néhány hete elfogadott irányelvét a közeljövőben újabb szigorú lépések követhetik – közölte a Mazars.

Nagy Gabriella, a Mazars transzferárcsoportjának vezetője a cég közleményében ismertette: a probléma globális jellegű, az OECD szerint világszerte 100-240 milliárd dollár tűnik el az agresszív adótervezés miatt. Az elmúlt években több nemzetközi céget is megvádoltak azzal, hogy ezáltal eurómilliókban mérhető károkat okoztak különböző országok központi költségvetésének.

Az OECD és a G20 országai 2013-ben akciótervet fogadtak el a káros adótervezés visszaszorítására. A kétéves, 15 pontból álló OECD akcióterv (BEPS, Base Erosion and Profit Shifting) célja, hogy olyan eszközökkel lássa el az adóhatóságokat, amelyekkel fel lehet tárni az agresszív adótervezésből eredő veszteségeket.

Az akcióterv a korábbiaknál szigorúbb szabályokat állít fel a transzferárakra. Ez azért kapott kiemelt figyelmet, mert a káros struktúrák jelentős része mesterséges csoporton belüli ügyleteken alapul, amelyeknek nincs valós gazdasági tartalmuk, csupán az adóminimalizálást, adóelkerülést szolgálják. Például, a cégcsoport egyik vállalata értékkel nem bíró védjegyekért jogdíjat fizet a másiknak, még az adózás előtt kivonva a jövedelmet az adott országból.

Az Európai Tanács a BEPS akcióterv kidolgozása során kialakult közös álláspontból kiindulva fogadta el július 12-én az adóelkerülés elleni irányelvét, amelynek a legfontosabb célja a kizárólag adóelkerülést szolgáló káros struktúrák feltérképezése és ellehetetlenítése.

Az uniós dokumentum öt témakörben (a kamat levonhatóságának korlátozása, a tőkekivonás megadóztatása, visszaélés elleni általános szabály, ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, hibrid struktúrák) határoz meg közös iránymutatást, a végrehajtást nemzeti hatáskörbe utalva. Az új szabályok közül legalább négyet kell a tagállamoknak 2018 végéig bevezetniük, így a közeljövőben számos magyar jogszabályi változás is várható – figyelmeztetett a szakértő.