Szerdától Németországban életbe lépett, és 2024 tavaszáig tart az új, a földgázra, az áramra és a távhőre vonatkozó energiaár-támogatási rendszer, amelynek célja csökkenteni mind a lakosság, mind a vállalatok terheit. A rendszer értelmében az energiaszolgáltató az előző évi fogyasztás 80 százalékáig kedvezményes árat számol fel. Egyrészt csökkenti a fogyasztók kiadásait, másrészt takarékosságra ösztönöz.
Igazából nem az a nagy újdonság, hogy a németek árkorlátot vezetnek be, így védve a fogyasztókat az energiaár emelkedése miatti többletkiadásoktól, hiszen más országokban is különböző intézkedésekkel próbálják enyhíteni a terheket. Inkább az az érdekes, ahogyan ezt megteszik. A német fogyasztóknak nem kell mindenféle nyilatkozatokat kitölteniük és benyújtaniuk, postázniuk, nekik nincs tennivalójuk, a kedvezményes ár kiszámolását, a kiszámlázást a szolgáltató elvégzi. Nem úgy oldották meg, mint nálunk, hogy a kritériumözönben elvesző fogyasztók leveleznek a szolgáltatókkal, a legszegényebb rétegek megsegítése címen a kisnyugdíjasok, betegnyugdíjasok ezreitindítják útnak az energiakártyákkal való fizetés miatt.
Itthon maradva: a nyilatkozatköteles kedvezményeket sokan igénybe sem vették, egyrészt tájékozatlanságból, másrészt időhiány miatt. Belebonyolódni egy ilyen akcióba igen stresszes.
Alig indult el az energiakártya-kiosztósdi, máris szinte buktának lehet nevezni. Vannak azok az elégedetlenek, akik valamilyen oknál fogva nem kapták meg a kártyákat, és naponta ingáznak otthonuk és a postahivatal között abban a reményben, hogy csak-csak megérkezik az értékjegy. Aztán vannak azok, akiknél hibás adatokkal, téves címen landolt az értékjegy. Mások félórákat töltenek sorbanállással, hogy a postahivatalokban számlát fizessenek. És ott vannak az amúgy is túlterhelt, minimálbéres postások, akik, ha megkapták a leolvasókat, többet cipelnek, többet dolgoznak, akárcsak a postahivatalokban dolgozó személyzet.
Igen, a Román Posta gazdasági helyzete bizonyára nem túl rózsás, és kell a pluszbevétel. Az energiakártyával való számlafizetés mint szolgáltatásának ellenértéke bizonyára szép pénzt hoz a konyhára, talán „életmentő” is. Mindazonáltal egy ilyen támogatási rendszer bevezetésével elsősorban a fogyasztók érdekeit kellene szem előtt tartani, vagyis másképp, bürokráciamentesen is lehetne segíteni rajtuk. Arról nem is beszélve, hogy a kormány a támogatásokkal párhuzamosan más gazdasági intézkedésekkel is enyhíthetné a lakossági és vállalati terheket.
