Marosvécs szellemi értékeiből

Marosvécsre érkezve, a festői táj mellett számos anyagi és szellemi érték fogadja a látogatót. A magasból figyel az Istenszéke, közelebb érkezve, a domb tetejéről a református templom és a Kemény-kastély őrzi a kis falut. A domb lábánál békés, kedves emberek élnek.

Látogatók visszajelzései alapján Marosvécsen „van valami a levegőben”, van valami, ami miatt újra meg újra visszavágyódnak ide. Talán a táj lenyűgöző szépsége, talán a kedves fogadtatás, a finom ételek? Folytathatnám a sort, van valami megmagyarázhatatlan... közös népdalaink, szokásaink, hagyományaink, s ahogy a dal mondja egyszerűen: „egy vérből valók vagyunk”. Mindez összekovácsol, összeköt, erősít bennünket. Talán mindennek köszönhető Marosvécs gazdag kulturális élete is.

Fontos szerepük van azoknak a személyeknek, akik „éltetik” a falut, akiknek fontos az a hely, az a közösség, ahol élnek; a település múltja, jelene és jövője.

Ahogy Tamási Áron írta: „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Igen! Otthon vagyunk! Otthon, ahol jó élni, ahol minden kőhöz emlék fűződik, otthon, ahova minden szál kötődik, hisz „az ember szíve mélyén örökké oda való, ahol született”. Egy biztos, hogy csak együtt, közösen lehet nagy lépéseket tenni, s ahogy a közmondásból tudjuk, sok kicsi sokra megy.

Példaként kiemelnénk néhány tevékenységet Marosvécs gazdag kulturális életéből.

A marosvécsi református egyházközség sokrétű hitépítő, valamint a keresztény kultúrát népszerűsítő és ápoló szolgálatot végez. A gyülekezeti alkalmakon igyekeznek minden korosztályt megszólítani. A legkisebbeket baba-mama bibliakörre várják szerdánként, ahol a kismamák is kikapcsolódhatnak, közösségre találnak, és hagyományos gyermekdalokkal, ringatókkal már zsenge korban biztosíthatják gyermekeiknek, hogy megtapasztalják a keresztyén értékek és a magyar népi kultúra személyiségformáló erejét. Óvodáskortól a gyermekeket korcsoportonként vallásórára várják, majd következik a vallástételre, a konfirmációra való I. és II. éves felkészítés. 

Az erre érdeklődést mutató gyermekek és ifjak fuvola- (blockflöte-) oktatásban részesülnek a Benkő Mihály és Benkő Tímea lelkész házaspár segítségével. Továbbá célcsoportonként ifjúsági, nőszövetségi, presbiteri és gyülekezeti bibliaórákat tartanak a gyülekezetben. A presbitérium szervezésében már nyolcadik éve minden év januárjától március közepéig csütörtök esténként megrendezésre kerül a Vécsi esték elnevezésű népművelő, tudománynépszerűsítő rendezvénysorozat az új református gyülekezeti teremben. Az estéken elhangzó előadások sorozatát Benkő Mihály lelkipásztor és Kun László ny. történelemtanár állítja össze. Történelmi, helytörténeti, egyház- és művészettörténeti előadások, valamint a közéleti, illetve a helyi közösséget érintő közérdekű tematikájú emlékezetesebb előadásokat tartottak: dr. Ősz Sándor Előd, dr. Berekméri Árpád Róbert, dr. Pánczél Szilamér történészek, dr. Barabás László néprajzkutató, Mihály Ferenc farestaurátor-művész, Sógor Csaba EP-képviselő stb. Vendégelőadóink érdekfeszítő előadásai mellett igényes, magas színvonalú előadásokat tartottak a helyi értelmiség képviselői, Gorbai Márai Melinda tanárnő, tévéműsor-szerkesztő és Kun László tanár úr. A rendezvénysorozat keretében több alkalommal is sor került könyvbemutatókra, tanulmányúti beszámolókra. A már nyolcadik alkalommal megrendezett előadás-sorozat népfőiskolai szintre emelkedett, s ma már nemcsak a marosvécsiek látogatják, hanem a környék településeiről is érkeznek résztvevők. Itt kell megemlítenünk, hogy a 2019-es évre meghirdetett Rákóczi-emlékév alkalmával a Vécsi esték keretében egy négy részből álló előadás-sorozat zajlott. Az előadók: Kun László ny. tanár, Böjte Lídia ny. tanárnő, a KJMT elnöke, valamint Sebestyén Mihály történész. Ugyancsak lenyűgöző volt dr. Pokorny László kórházigazgató, a Sapientia EMTE tanára, a MTA külső köztestületi tagja botanikai előadása a környék gyógynövényeiről és védett növényeiről.

A marosvécsi Kemény Simonné Wass Kata Református Nőszövetség tevékenyen részt vesz a település művelődési és szociális-segítő, diakóniai életében. Adventet megelőző időszakban az asszonyok kézimunkákat, adventi koszorúkat készítenek. Advent első vasárnapján, a délelőtti úrvacsoraoszás után, délután adventi estre hívják a marosvécsieket, ahol együtt imádkozhatnak, elcsendesedhetnek, versek, novellák és énekek, a kis zenekar, a fuvolacsoport adventi muzsikájának segítségével lélekben ráhangolódhatnak advent lényegére, a Krisztus-várásra. Az estet záró adventi vásárban értékesítik a nőszövetség által készített kézimunkákat, melynek bevételét a gyermekek karácsonyi csomagjára, magányosan élő idősek megajándékozására fordítják.

Mindezen gyülekezeti alkalmak célja, hogy gyülekezeti tagjainkat megszólítsuk, elérjük és a gyülekezeti istentiszteletekre bevonjuk, hogy az Úr napján együtt ünnepelhessünk a délelőtti és/vagy a délutáni istentiszteleten. Aki vasárnap nem tud jelen lenni az istentiszteleten, lehetősége van a hétköznapi, illetve úrvacsoraosztást megelőző bűnbánati istentiszteletekre eljönni.

Az egyházi év ünnepei mellett a magyar történelem emlékünnepeit, anyák napját, valamint az 50 és 60 évesek kortárstalálkozóit, szépkorú gyülekezeti tagjainkat is a templomban ünneplik, illetve köszöntik fel Marosvécs lakói. Nemzeti ünnepünk, március 15-e méltó megünneplésében fő szerepet vállalnak: Benkő Mihály lelkipásztor, Kun László ny. tanár, Zsigmond Székely Edit tanárnő, Méra Ilona és Győri Attila tanítók, valamint a Kemény János általános iskola diákjai. Az ünnepség istentisztelettel kezdődik a gyülekezeti teremben. Ördög Ferenc polgármester úr köszöntését követően, hagyomány szerint Kun László ny. történelemtanár tart előadást, majd ezt követi a marosvécsi Kemény János Általános Iskola diákjainak ünnepi műsora is. Az ünneplést a templomkertben folytatjuk, ahol megkoszorúzzuk Péterfi Ferenc egykori marosvécsi református lelkipásztor, Garibaldi katonájának sírját, és a nőszövetség Kossuth-kiflivel kínálja az ünneplőket.

Júliusban évente megtartják a helikoni leszármazottak találkozóját, melynek megrendezésében a helyiek is kiveszik részüket, és amelyen rendszeresen ünnepi műsort mutatnak be a Kemény János Általános Iskola diákjai, valamint a helyi néptánccsoport is. Minden év szeptemberében, a régi kántori lakban vakációs bibliahetet szerveznek, amelyben lelkesen vesznek részt kicsik és nagyok.

Október 6-án az aradi vértanúkra emlékezünk, október 23-án az 1956-os forradalom hősei előtt hajtunk fejet, ilyenkor ismét Kun László tart előadást, gyülekezetünk konfirmandusai szavalnak, énekelnek.

 Falunk három tánccsoporttal, két színjátszó csoporttal, furulyacsoporttal, egy iskolai zenekarral büszkélkedik.

 Minden év februárjában, a tánccsoportok szervezésében farsangi előadásra kerül sor. 2018-ban Méra Ilona tanítónő rendezésében – három generáció részvételével – a régi fonók hangulatát elevenítettük fel.

Tél végén a marosvécsi önkormányzat megszervezi a hagyományos disznótort, amelyen a falu testvértelepülésének, Diósdnak a disznótoros ízeit kóstolhatjuk meg.

Március 8-án, immár tíz éve, a vidám estét a női színjátszó csoport biztosítja. A Moka Donor nevű társulat több meghívásnak is eleget tett az elmúlt években a környező településeken.

A húsvéti ünnepi szokások felelevenítésében a tánccsoportok vállalnak szerepet Tothpál Melinda tanítónő és Gorbai Mária Melinda tanárnő szervezésében.

A gyermeknap szervezésében a marosvécsi RMDSZ, az RMDSZ Nőszervezete és a tánccsoport fog össze, hogy a rendezvény sikeres legyen.

2018-as pünkösd első napján sor került a Felső-Maros menti néptánctalálkozó megszervezésére, amelyen 15 falu táncosait láttuk vendégül.

Minden év július első hétvégéjén falunapok zajlanak az önkormányzat szervezésében. Péntek este a falu tehetségei lépnek színpadra. A falunapok fő meghívottjai a diósdi testvértelepülés küldöttségének tagjai, akik szintén kulturális programmal érkeznek. Vasárnap pedig sor kerül a több évszázados hagyománnyal rendelkező cseresznyevásár megszervezésére.

A falu nyugdíjasainak is megvan a lehetőségük a hasznos időtöltésre. Kun László ny. tanár minden évben tematikus, kétnapos kirándulást szervez számukra, amelynek során megismerhetik az ország műemlékeit, nevezetes turisztikai célpontjait.

 A nyári vakáció során a tánccsoport sem pihen, hanem hétvégente eleget tesz egy-egy meghívásnak a szomszédos falvakba. Minden év augusztusában tánctáborban vesznek részt, a Jód-völgyi református vendégházban. A tánctanítás mellett a közösségformálás is cél.

Az önkormányzat szervezésében minden évben lehetőség adódik egy többnapos diósdi látogatásra.

Október folyamán a Bohóka színjátszó csoport és a Helikon tánccsoportok megtartják a hagyományos szüreti szekeres felvonulást és bált.

Advent második vasárnapján a falu központjában felkapcsolják a díszkivilágítást és a Mikulás is ide látogat. Szervezők: az önkormányzat, az RMDSZ, pedagógusok, diákok.

Advent negyedik vasárnapján közös táncesttel zárja az évet a három tánccsoport.

Karácsony első napján a fiatal színjátszó csoport, a Bohóka teremt  ünnepi hangulatot. Ez a csoport már több helyen és versenyen bizonyította tehetségét.

Hát igen! Dióhéjban néhány rendezvény, a teljesség igénye nélkül, mely csak úgy valósulhat meg, ha vannak áldozatkész, szolgálatra kész, a közösségért tenni akaró marosvécsiek, vagy Marosvécsen tanító pedagógusok, nőszövetségi tagok, gondnokok, presbiterek. Mindezek mellett számos más tevékenység is zajlik a faluban, a Kemény-kastélyban, mely a visszaszolgáltatása után közösségi színtérré vált. (A Kemény-kastélyban folyó kulturális életről a kedves olvasó bővebben tájékozódhat a Szabó Judit Nikoletta tollából származó Marosvécsi kastély mesében.)

Bizonyítható, hogy Marosvécsen a kultúrára fogékony, tenni akaró, egy szebb jövőben reménykedő emberek élnek. Számukra fontos a falu múltja, jelene, egy jobb jövő érdekében. Amit őseinktől örököltünk, átadjuk gyermekeinknek, s persze a mércét egyre magasabbra emeljük. Amíg e láncszemek kapcsolódnak, lesz folytatás. Hiszen a tó felületén elég egy csepp víz is, hogy hullámokat előidézzen.

Gorbai Mária Melinda tanárnő, 

Kun László nyugalmazott tanár